Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-51
36 LI. ORSZÁGOS ÜLÉS, mae titulus nonuS alatt j?~crotes, és mely a jog minden helybe fogalmaival egyedül megegyeztetnető, hogy senkit, a ki törvény szerint megidézve, kihallgatva s neki védelemre alkalma nem volt, elmarasztalni nem lehet. Ez az egyik jogelv. A másik, szintén megdönthetlen jogelv az, hogy semminemű törvénynek, annál kevésbbé parlamenti határozatnak visszaható erőt tulajdonítani nem lehet. Már pedig olyan törvény eddig nem létezett, mely az illető központi bizottsági és választási elnököket oly értelemben tette volna a törvény minden szakaszának megtartásáért felelősökké, hogy nem igazoltatás esetében a költségekben is el fognak marasztaltatni. Ha valaki, ágy én barátja és pártolója vagyok a felelősség elvének, s ha nem vagyunk képesek egész kormányzatunkban a felelősség elvét tettleg érvényesíteni, azt a néz etet is elfogadom, midőn részletekben alkalmazzuk a felelősség elvét ott, hol rá alkalmunk nyílik azt tettleg életbeléptetni. De bátor vagyok figyelmeztetni a képviselőházat arra, hogy nem merült-e föl azon kétség, vajon az illető elnök, ha tudta volna, hogy ezen sanctio van hozzá kötve, elvállalta volna-e ex nobili officio ezen tisztességet, mely rá bízatott? Csekély fölfogásom szerint oly törvény, melynek ily értelme előtte ismeretes nem volt, őt nem kötelezi. Én tehát, csupán csak egyéni megnyugtatásom végett, minthogy az állandó igazoló bizottságnak tagja voltam, bátor vagyok e nézetemet a tisztelt ház becses figyelmébe ajánlani. (Szavazzunk !) Yárady Gábor: T. ház! Miután a bizottság véleménye ellen ugyancsak az igazolási bizottság egyik tagja által indokok hozattak föl. köteles vagyok az igazolási bizottság véleménye mellett csupán csak a költségek tárgyában tíéhány szót emelni. El kell ismernünk, hogy a törvény kifejezése hiányos, midőn a vesztes felet rendeli elmarasztalandónak; de a t. ház a törvény ezen hiányos intézkedését igen sok esetben nem betű szerint, hanem cum grano salis alkalmazta. Szükségtelen a t. házat figyelmeztetni ezelőtt néhány nappal hozott határozatára, midőn a Sipos Ferencz ügyében nem csupán a vesztes fél, hanem a választási elnök is egyetemleg lőn a t. ház határozata által egyhangúlag elmarasztalva. 1861-ben a zborói kerülefbeli választás megsemmisített vén, az ottani választási elnök azért, mert a választást a törvény rendelete ellenére két óráig megszakította, egyedül lőn a költségekben elmarasztalva. A mit Zichy Antal t. képviselőtársam mondott, hivatkozva a partis primae titulus nonusra, hogy senki kihallgatlanul el ne marasztaltassék, a törvény ezen.rendeletének elég lőn téve, mert ugy a központi bizottság elnöke, minta választási elnök ki lőnek hallgatva, és az ő saját nyilatkozatukban fekszik elmarasztaltatási itéletök. Mind a ketten elismerték, hogy a törvényt meg nem tartották. A központi bizottsági és a választási elnöknek tudniok kellett a törvényt, mert esküvel kötelezték magokat megtartására; ésmidőnoen tisztet elvállalták, elvállalták egyszersmind a belőle folyó kötelezettséget, hogy a törvény meg nem tartása esetében a felelősség súlya rajok nehezedik. Óhajtottam volna, ha előttem szóló t. képviselőtársam egyszersmind fölfejti, hogy ha a választási elnök és a központi bizottság elnöke a költségekben el nem marasztalható, ki a vesztes fél ? (Fölkiáltások: Buday !) Buday ? Szolgáltatott-e okot arra Buday, hogy a központi bizottság elnöke a választás óráját ne tűzze ki? szolgáltatott-e okot arra Buday vagy pártja, hogy a választási elnök azon esetben, midőn a választás órája sem volt kitűzve, 10 percznél tovább várakozni nem akart? Még oly esetben is, midőn a választás ó ája ki van tűzve, és kimutatják, hogy az ellenpáréhoz tartozó szavazók alig félórányira vannak a szavazás helyétől, várhatott volna nem tiz, hanem akár 20 perczig; választási elnöknek pedig annyival inkább kötelessége lett volna várni, mert neki legjobb tudomása volt arról, hogy a választás órája nem volt kitűzve. Az igazoló bizottság nem látott más expedienst, mint a t. ház által megállapított döntvények értelmében ugy a központi bizottsági, mint választási elnököt, mint a kik egyedül szolgáltattak okot arra, hogy ezen választás Buday Lőrincz tudta és híjába nélkül megsemmisíttessék, a költségekben egyetemleg elmarasztalni, már csak azért is, mert vesztes fél alatt nem értetik az, hogy ártatlan, hanem azon fél, a mely hibás és okot szolgáltatott a választás megsemmisítésére. Én tehát az igazolási bizottság véleménye mellett szavazok. Trefort Ágoston: Nem akarok a dolog lényegéhez szólni; de minthogy nekem ez eset igen kétséges természetűnek látszik, mielőtt itt ítéletet mondanánk, közelebbi tájékozás végett, méltóztassék a vizsgálatról szóló jelentést fölolvasni. Dedinszky József előadó (olvassa a vizsgálati jelentést.) ' Tóth Vilmos jegyző: Joannovics György következik a szólok sorában. Joannovics György: Ha a többi tisztelt képviselő urak elállanak a szótól, magam is elállók. (Zaj. Halljuk!) Az igazoló bizottság jelentésének első részére nézve, mely a szóban levő választás megsemmisítését véleményezi, nem szólok; csak röviden kimondom, hogy az állandó bizottság ebbeli véleményét pártolom. A mi az igazoló bizottság jelen-