Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-51

36 LI. ORSZÁGOS ÜLÉS, mae titulus nonuS alatt j?~crotes, és mely a jog minden helybe fogalmaival egyedül megegyeztet­nető, hogy senkit, a ki törvény szerint megidézve, kihallgatva s neki védelemre alkalma nem volt, elmarasztalni nem lehet. Ez az egyik jogelv. A má­sik, szintén megdönthetlen jogelv az, hogy semmi­nemű törvénynek, annál kevésbbé parlamenti hatá­rozatnak visszaható erőt tulajdonítani nem lehet. Már pedig olyan törvény eddig nem létezett, mely az illető központi bizottsági és választási elnököket oly értelemben tette volna a törvény minden sza­kaszának megtartásáért felelősökké, hogy nem igazoltatás esetében a költségekben is el fognak marasztaltatni. Ha valaki, ágy én barátja és párto­lója vagyok a felelősség elvének, s ha nem va­gyunk képesek egész kormányzatunkban a fele­lősség elvét tettleg érvényesíteni, azt a néz etet is elfogadom, midőn részletekben alkalmazzuk a fe­lelősség elvét ott, hol rá alkalmunk nyílik azt tett­leg életbeléptetni. De bátor vagyok figyelmeztetni a képviselőházat arra, hogy nem merült-e föl azon kétség, vajon az illető elnök, ha tudta volna, hogy ezen sanctio van hozzá kötve, elvállalta vol­na-e ex nobili officio ezen tisztességet, mely rá bí­zatott? Csekély fölfogásom szerint oly törvény, melynek ily értelme előtte ismeretes nem volt, őt nem kötelezi. Én tehát, csupán csak egyéni meg­nyugtatásom végett, minthogy az állandó igazoló bizottságnak tagja voltam, bátor vagyok e nézete­met a tisztelt ház becses figyelmébe ajánlani. (Sza­vazzunk !) Yárady Gábor: T. ház! Miután a bizottság véleménye ellen ugyancsak az igazolási bizottság egyik tagja által indokok hozattak föl. köteles va­gyok az igazolási bizottság véleménye mellett csu­pán csak a költségek tárgyában tíéhány szót emelni. El kell ismernünk, hogy a törvény kifejezése hiányos, midőn a vesztes felet rendeli elmarasztalan­dónak; de a t. ház a törvény ezen hiányos intéz­kedését igen sok esetben nem betű szerint, hanem cum grano salis alkalmazta. Szükségtelen a t. házat figyelmeztetni ezelőtt néhány nappal hozott hatá­rozatára, midőn a Sipos Ferencz ügyében nem csu­pán a vesztes fél, hanem a választási elnök is egye­temleg lőn a t. ház határozata által egyhangúlag elmarasztalva. 1861-ben a zborói kerülefbeli vá­lasztás megsemmisített vén, az ottani választási el­nök azért, mert a választást a törvény rendelete el­lenére két óráig megszakította, egyedül lőn a költ­ségekben elmarasztalva. A mit Zichy Antal t. képviselőtársam mon­dott, hivatkozva a partis primae titulus nonusra, hogy senki kihallgatlanul el ne marasztaltassék, a törvény ezen.rendeletének elég lőn téve, mert ugy a központi bizottság elnöke, minta választási elnök ki lőnek hallgatva, és az ő saját nyilatkoza­tukban fekszik elmarasztaltatási itéletök. Mind a ketten elismerték, hogy a törvényt meg nem tar­tották. A központi bizottsági és a választási elnök­nek tudniok kellett a törvényt, mert esküvel köte­lezték magokat megtartására; ésmidőnoen tisztet elvállalták, elvállalták egyszersmind a belőle folyó kötelezettséget, hogy a törvény meg nem tartása esetében a felelősség súlya rajok nehezedik. Óhajtottam volna, ha előttem szóló t. képvi­selőtársam egyszersmind fölfejti, hogy ha a vá­lasztási elnök és a központi bizottság elnöke a költ­ségekben el nem marasztalható, ki a vesztes fél ? (Fölkiáltások: Buday !) Buday ? Szolgáltatott-e okot arra Buday, hogy a központi bizottság elnöke a választás óráját ne tűzze ki? szolgáltatott-e okot arra Buday vagy pártja, hogy a választási elnök azon esetben, midőn a választás órája sem volt ki­tűzve, 10 percznél tovább várakozni nem akart? Még oly esetben is, midőn a választás ó ája ki van tűzve, és kimutatják, hogy az ellenpáréhoz tartozó szavazók alig félórányira vannak a szavazás he­lyétől, várhatott volna nem tiz, hanem akár 20 perczig; választási elnöknek pedig annyival in­kább kötelessége lett volna várni, mert neki leg­jobb tudomása volt arról, hogy a választás órája nem volt kitűzve. Az igazoló bizottság nem látott más expedi­enst, mint a t. ház által megállapított döntvények értelmében ugy a központi bizottsági, mint válasz­tási elnököt, mint a kik egyedül szolgáltattak okot arra, hogy ezen választás Buday Lőrincz tudta és híjába nélkül megsemmisíttessék, a költségekben egyetemleg elmarasztalni, már csak azért is, mert vesztes fél alatt nem értetik az, hogy ártatlan, ha­nem azon fél, a mely hibás és okot szolgáltatott a választás megsemmisítésére. Én tehát az igazolási bizottság véleménye mellett szavazok. Trefort Ágoston: Nem akarok a dolog lé­nyegéhez szólni; de minthogy nekem ez eset igen kétséges természetűnek látszik, mielőtt itt ítéletet mondanánk, közelebbi tájékozás végett, méltóztas­sék a vizsgálatról szóló jelentést fölolvasni. Dedinszky József előadó (olvassa a vizsgá­lati jelentést.) ' Tóth Vilmos jegyző: Joannovics György következik a szólok sorában. Joannovics György: Ha a többi tisztelt képviselő urak elállanak a szótól, magam is elál­lók. (Zaj. Halljuk!) Az igazoló bizottság jelentésének első részére nézve, mely a szóban levő választás megsemmisí­tését véleményezi, nem szólok; csak röviden ki­mondom, hogy az állandó bizottság ebbeli véle­ményét pártolom. A mi az igazoló bizottság jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents