Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-47
XLVI1. ORSZÁGOS ÜLÉS. 5 pos, és a kérdésben levő választás megsemmisítendő. (Helyeslés.) Tóth LőrinCZ: T. képviselőház! A mennyiben a t. bizottsági előadó úr oly elvet támadott meg, melyet egy más alkalommal alkalmam volt védelmezni, és melyet akkor a t. képviselőház igen nagy többsége elfogadott, ez okból hivatva érzem magamat fölszólalni ezen kérdésben. A t. képviselőház több esetben és különösen a somlyó-vásárhelyi választás esetében kimondta azon elvet, hogy minden oly választás megsemmisítendő, melynél nagyobb fokú verekedés, vérengzés, ez által a választók megfélemlítése, ezen megfélemlítés által pedig a szabad választás korlátozása, szóval oly választók eltávolítása, visszatartóztatása, elriasztása következik be, kiket a törvénv szavazási joggal felruház. Ily esetekben nem jöhet tekintetbe, hogy ki kezdette a verekedést, mert a megsemmisítés fő czélja nem az, hogy akár a megválasztott követ, akár egyes emberek kihágásai, cselekvényei megbüntettessenek, hanem hogy egy érvénytelen választási tény, mely a választási törvényeknek megnem felel.megsemmisíttessék.f-Efflewzés balfelöl.) Én legalább mindig igy fogtam föl ezen kérdést, és azt gondolom, ha be van bizonyítva, hogy nagyobb fokú verekedés történt, hogy oly választóknak, kiket a törvény választási joggal felruház, megfélemlítés vagy más ok által rajok nézve a választási jog szabad gyakorlata lehetetlenné tétetett, a választást okvetlenül meg kell semmisíteni, akármely oldalról jött elő azon első ok a verekedésre, mely a választás megsemmisítését maga titán vonja. (Ellenzés és zaj.) A képviselőház nagy többsége akkor ezen elvet elfogadta, és ezen elv forog fenn most is. Ez az én véleményem, melyet kénytelen voltam előadni, nehogy következetlenségbe jöjjek akkori előadásommal. Egyébiránt annyiban kezet fogok t. képviselőtársam Bónis Sámuellel, hogy ezen esetben teljesen lehetetlen Déesey Lászlót a költségek megtérítésében elmarasztalni, mert ő ezen kihágásokban, zavarokban tökéletesen ártatlan volt. Ha valaki büntetendő, egyenesen csak a választmányi elnök az, mert kitetszik a felolvasott véleményből, hogy az elnök közelében történtek a kihágások, ő ezeket látta és tudta, és azon törvényes kötelességnek, hogy a választókat eloszlassa, eleget nem tett. Tehát, ha valakinek kell viselni a költségeket és ha valaki büntetésre méltó: az a választási elnök. (Zaj.) KurCZ György : Koránsem vagyok azok közül, kik a verekedésnek e téren rést szeretnek nyitni, azon elvet akarva kimondani, hogy a veredés közbejötte által a választás megsemmisíttessék: mert a törvény a 42-dik szakaszban azt rendeli, hogy mind a választók összeírása, mind a választási jó rend fentartásának joga, sőt kötelessége a kiküldött elnököt illeti, ki szükség esetében e czélra fegyveres erővel is rendelkezhetik. Ezen világos rendelet azt mondja, hogy ha valahol verekedés történik a választás körül, az elnöknek kötelessége megpróbálni, hogy legalább a kezére adott fegyveres erővel képes-e helyreállitni a rendet, vagy sem. Itt ez elmulasztatott: mert ha az elnök kötelességét beváltja ezen kérdésben, a később megjelent ellenféli választók megjelenése mutatja, hogy még képesek voltak volna összeszedni embereiket és a választást tovább folytatni. Én tehát, ezen törvény alapján, semmi esetre sem akarom érvényre emeltetni azon elvet, hogy ha verekedés kezdődik, de a választás különben egészen törvényesen foly le, már ez által a választás megsemmisíttessék: mert ez esetben, mint maga az előadó úr is monda, minden választást meg lehet semmisíteni. Ugyanis verekedést eszközölni választásnál nem nagy dologba kerül, mert vannak választók, kik mindjárt megszaladnak. (Derültség.) Ha az elnök kötelességének megfelelt volna, kétségkívül a szétriasztott választók összeszedhetők lettek volna egy fél vagy egy óra alatt. De minthogy ezt meg sem kísérlettek, én a választásnak, mint rendesen lefolytnak, helybenhagyására szavazok, és az elnököt mulasztásáért a költségek megtérítésében elmarasztaltatni kívánom. Böszörményi László: Nem szólottam volna ezen kérdéshez, ha Tóth Lőrincz képviselőtársam egy elvet, mint már a képviselőház által elfogadottat, föl nem említ, a mit én kénytelen vagyok tagadni : mert a ház az én emlékezetem szerint soha sem mondta ki, hogy ha verekedés történik, akkor a választás megsemmisíttessék. Ezt a ház nem is mondhatta ki, mert — mint előadó úr is megjegyezte — akkor minden választást meg lehetne semmisíteni. A somlyó-vásárhelyi esetben erről egy szó sincs. A vásárhelyi eset azt mutatta, hogy azon fél gátolta meg a másik félt a szavazásban, mely a verekedést intézte; az volt kezdője a verekedésnek ; és igy meggátolta a választókat a választási helyre menetelben. Tóth Lőrincz: ügy is van! Böszörményi László: Én ugy emlékezem, hogy igy volt; a kisebbségben maradt fél emberei lettek eltartóztatva a verekedés által. Épen azért itt nincs fölállítva azon elv, hogy mivel nagymérvű verekedés volt, megsemmisítendő a választás. Hanem, t. ház! nagyon fontos körülménynek tartom épen azon indokot, melyet Maniu képviselőtársam fölemiitett, hogy a választók nagy számmal visszamentek a hely színére, mi csakugyan meg van említve a vizsgálati adatok közt. De az is van mondva, hogy azok, visszamenve, föltették
