Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-67

136 LXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. az adó behajtásának részint felfüggesztését, részint elengedését, nagymérvű országos munkálatok megnyitását, életfentartási szükségletek előterem­tését, országos önálló pénzügyi intézkedéseket és méltányos fizetési haladékot. Mindezekre nézve bővebben kiterjeszkedett előttem szólott képvi­selő társunk Madarász. Nincs tehát egyéb hátra, mint hogy a moratóriumra nézve megjegyezzem, hogy a mit a 48-ik törvény 9 t. ez. adott az aris­tokratiának, azt követelem én az ország millióinak, követelem én a népre nézve. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Lehet, hogy sürgetésünk, az alkotmány hely­reállitását illetőleg, mely egyedül képes orvosolni a nemzet sebeit, ismét sükertelen lesz ; de nem­de, midőn a két fölírást tette a képviselő testület, ámbár legkevesebb jelek sem mutatkoztak arra, hogy felírásunk kellő sikert arasson, a nemzet ki­vánatai legkisebb pontban sem levén teljesítve, mégis követeltük ? Nem csak azért, mert reméltük — mert nagy rész nem remélte, mivel a reménynek semmi alapját, a reményeket semmi alapos tettek­ben teljesülve nem tapasztalta — hanem követeltük azért alkotmányunk s törvényeink helyreállitását, mert a jogfolytonosságot ugy tekintettük, mint a mely nélkül az alkotmányosság elve átalában vesz­ve van, s mely megtagadtatván, elveszett egyszers­mind alapja a pragmatica sanctio azon köteléké­kének, mely a nemzetet a fejedelemmel összeköti. Követelem egyszersmind alkotmányunk hely­reállítását lígy, mint egyedüli alkotmányos eszköz helyreállitását, melylyel egyedül orvosolhatni a nemzet sebeit. És ezen követelés mellett a felelős­ség súlyát azokra vetem én is, kik a fejedelem ol­dala mellett levén ,megakadályozzák a nemzet al­kotmányának helyreállitását és segédkezet nyújta­nak az absolut rendszer további folytatására. Azért ismételve követelem a fölírást, hogy a fejedelem ismerje a nemzet jogos kivánatait; kö­vetelem a, felirást, de azon módosítással, melyet Kállay Ödön képviselőtársunk benyújtott. (He­lyeslés.) Tóth Vilmos jegyző: Bartal György kép­viselő úron van a sor. Bartal György: T. ház! Engedje a tisztelt ház, Jiogy annak vitatása nélkül, mennyire tette az O Felsége által kibocsátott legkegyelmesebb kézirat fölöslegessé a bizottság által javasolt fel­irást, egyelőre az érdekeltségnek azon örvendetes öss zehangzását emeljem ki , melyet az ország nagy részében mutatkozó elemi csapás káros kö­vetkezésének lehető gyors elhárítása, megelőzése körül egyidejű gondoskodás úgy az országgyűlés, mint O Felsége részéről feltüntet. Véleményem szerint a bizottság általjavasolt felírás szintúgy, mint a Pest városának nagyérdemű képviselője által in­dítványozott végzés egyaránt azon helyes fölfogás­ból indul ki, hogy az inség elhárításában a huma­nistikus és praktikus szempontok, az intézkedések­nek lehető gyors következése , a kézzelfogható se­gélyezésnek mielőbbi nyujthatása túlsulylyal bír­nak ama politikai tekinteteknek ezúttali érvénye­sítése felett, melyeket ismételve kifejtett, a miért is a bizottság szintúgy, mint a végzésnek tisztelt indítványozója azokat megérintvén, a politikai következetességnek és tapintatnak követelményeit egyaránt teljesiti. Épen azért tehát, tisztelt ház, miután magam is e helyes felfogást osztom, nem hagyhatom szó nélkül azon vádat, melylyel Szabolcsmegye egyik kerületének t. képviselője az általa indítványozott felírás indokolása alkal­mával már előre is tiltakozott az ellen, hogy az Ínségesek javára összegyűlendő összegek és termé­nyek mások által, mint a felelős minisztérium és a helyreállított megyei municipiumok közegei ál­tal kezeltessenek, (Zaj a bal oldalon) előre is ho­telen kezeléssel gyanúsítván a jelen kormány .... (A bal oldalon ellenmondás. A jobb oldalon: Igaz! Zaj. Az elnök csönget.) Igenis, hűtlen kezeléssel gyanú­sítván a jelen kormány azon hivatalnokait, kiket 0 Felsége királyi hatalmánál fogva az inség kö­rüli teendőkkel már is megbízni kegyes volt, vagy jövendőben megbizand. Patay István: Semmi tudomásunk róla; nem is akarjuk ! (Az elnök csönget.) Bartal György: Nem vagyok azon szeren­csés helyzetben, hogy a tisztelt házat a kormány által követendő eljárás iránt felvilágositsam és e felvilágosítás tekintetéből e helyen felszólalni ma­gamat jogosultnak érezhessem, noha ezen kor­I mánynak csekély tagja vagyok. Sőt biztosithatom a tisztelt házat, hogy ha lehetséges volna becsület dolgában ketté vágni a személyt és megkülönböz­tetni enmagamban a népképviselőt, kinek moz­gási körét felfüggesztett alkotmányunk korlátai szorosan kiszabják, a privát egyéntől, a magán polgártól, kit bármi indokok, de mindenesetre sa­ját morális felelőssége mellett, kormányhivatal el­vállalására bírtak : legelső volnék, a ki teljes hall­gatással mellőzném e már önmagában is minden észszerű alapot nélkülöző, mert csakis jövőben bár lehető, de még be nem következett tényekre vo­natkozó, (Fölkiáltások a bal oldalon: A múltra!) és ennélfogva az individuális beszámítást illetőleg mindenesetre helytelen gyanúsítást. De minthogy a morális szennyfolt annyira személyhez tapadó, hogy hasonló abstraet megkülönböztetéseket nem tűr; minthogy magam már is azon bizottságnak tagja vagyok, melynek 0 Felsége által kitűzött feladata, foganatosítani mindazon intézkedéseket, melyeknek megtételére a háznak bizottsága által javasolt feliratban 0 Felsége megkérendő, vagy a

Next

/
Thumbnails
Contents