Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-58
LVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 101 zéseig levéltárába helyezendöknek véleményezi. Atalános helyeslés.) Elnök: Megnyugszik a t. ház a bizottság véleményében ? (Elfogadjuk !) Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvényt bizottság jelentését az alcsik-széki volt úrbéreseknek a választási törvény által megáUapitott egyenlőtlenség megszüntetése és a székely urbériségek országos alapon történendő megváltása végett benyújtott folyamodványára vonatkozólag. A bizottság az iratokat az erdélyi viszonyok s a codifcatio ügyében kiküldött két bizottsághoz áttétetni véleményezi.) GeCZÖ JánOS: T. ház ! Kérném a bizottság véleménye alapjául szolgáló kérvényt fölolvastatni. Kemény Gábor b. előadó: Legfeljebb az lehetne a kérdés, hogy ugyanaz van-e a kérvényben, mi kivonatilag foglaltatik a bizottság jelentésében : mert a ház e keltésben úgy sem határozhat egyebet, mint a mit a bizottság véleményez. Gecző János: T. ház! a székely zsellérek kérdése nem az, mi a magyarországi úrbéri maradványok kérdése. Lényeges különbség van egyik és másik közt. A székely úrbéri zsellérek kérdésének megoldását istentelen kezekkel összezavarva hagyta a múlt kormány a mostanira: e tárgyban tehát óhajtanék néhány szót szólni, azért, hogy az ne legyen egészen ismeretlen és ne menjen csak egyszerűen keresztül a tisztelt ház előtt. (Halljuk!) Urak! a kivonat szerint ügy látszik, két ága van a beadott folyamodványnak. Az egyik a választási jog kiterjesztését ezélozza, a másik a zsellérek megváltására vonatkozik. Az első pont mindenesetre csak akkor lesz tárgyalható, ha a t. ház véleménye szerint a megyék rendezése be lesz fejezve és bizottság lesz alakítva az országgyűlési képviselőválasztások iránti törvények megvizsgálására. A másik kérdés sokkal fontosabb az elsőnél és méltán megérdemli a figyelmet. Ismerek a székely földön ugyanazonegy községben három birtokost: az egyik az ő zselléreit 1851-ben bejelentette az országos kárpótlás végett kiküldött bizottságnak ; a másik nem jelentette be zselléreit, hanem azt mondta, váltsa meg mindegyik maga magát; a harmadik azt mondotta, hogy se az egyiket, se a másikat nem teszi, mert a székely földön nincs urbériség, hanem van csupán haszonbér, a haszonbéres birtok tehát természetben viszszaadandó s a hátralék megtérítendő'. És, uraim! mind a három birtokosnak saját kérelme szerint lett eldöntve az ügye: az egyik zselléreinek árát a kormány kifizette úrbéri kárpótlásokkal, és ezen zsellérek, t. ház, tehermentes birtokosai lettek a teleknek; a másik birtokos zsellérei magok voltak kénytelenek magokat megváltani, eladták birtokuk egy részét, némelyek kivándoroltak Moldovába, a többi megmaradt az országban szegényen ; a harmadik birtokos zsellérei kidobattak a birtokból, hogy pedig nem vették meg rajtok az elmaradt hátralékot, annak oka csak az volt, hogy nem volt miből. Legsajátságosabb ezen ügyben, hogy mind a három eset ugyanazon egy pátensen alapúi: az 1850. jul. 21-én kelt, és Erdélyre nézve kötelező erejű pátensen, sőt ennek egymás mellett álló paragrafusain. Urak! tudom, hogy nagyon különbözik gyakorta a természetes igazság a törvényes igazságtól; de az, hogy akár természetes, akár törvényes igazság ugyanazon jogalapú ügyben háromféle legyen, azt nem foghatom meg! (Helyeslés. Zaj.) Elnök: Méltóztassanak megengedni, de a napirendhez kell magunkat tartani; ez ügyben pedig meritorialiter ítélni nem a mai nap föladata. Gecző JánOS: Tisztelt ház! nem is akarok hosszasan szólni ez ügyben, ellenkezőleg igen rövid leszek. Ha a 48-iki törvények ugyanazon kormány által lettek volna kifejtve, melynek tagjai azoknak hozásában részt vettek, úgy a jelen folyamodvány nem került volna a t. ház elé. Ezen kérdés gyors megoldása ránk nézve szükséges: szükséges pedig azért, mert ez ügy kapcsolatban van a székely kivándorlás kérdésével. Igen sok ember lett már szerencsétlen ez által. Én tehát csak azt akarom kérni, hogy a codificationális bizottság megalakulása után legelső teendői közé sorozza, hogy e részben törvényjavaslatot terjeszszen a t. ház elé. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Azt gondolom, a jelen tanácskozás tárgyát ezen ügy meritoriális eldöntése semmiesetre sem képezheti; és valamint igenis átlátom, hogy az ily nagy fontosságú kérelmi ügy védelmére sokan érzik magokat hivatva fölszólalni, ugy hiszem is, e joguktól nem fognak megfosztatni, mert hisz alkalmilag ezt meg fogják tehetni; most azonban méltóztassanak megengedni, magam részéről az iránt vagyok kénytelen fölszólalni, hogy a napi rendnél méltóztassanak megmaradni: miután pedig a háznak ugy is van határozata e tekintetben, hogy az erdélyi, eddigi külön viszonyokból keletkezett minden ily kérdések az unio-bizottsághoz utasíttassanak véleményadás végett, méltóztatnának talán ebben megnyugodni. (Helyeslés.) Kemény Gábor b. előadó: Én részemről azt gondolom, hogy a codificationális bizottság tegye magát összeköttetésbe az unio-bizottsággal. (Helyeslés.) Gál János: T. ház! Én azt bátorkodom alázatosan megjegyezni, hogy az erdélyi unio-bizottság föladatait igen nagyon nem kellene halmoznunk : mert ha az efféle kérdésekre is ki fog terjeszkedni , javaslata megszűnik praeferentiális lenni. Vélekedésem szerint ez ügy a eodificationá-