Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-56
30 LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ha ma forogna főn az első igazolási eset, azt mondanám, a törvény és saját jólelkű nézeteink szerint, hogy mindazon választás, melyben az illető választók szabad választási joguk gyakorlatában akadályoztattak, semmisittessékmeg, bár honnan, bárki által, bár esetleg történt légyen is az. Mind maga a tisztelt igazoló bizottság, mind azon férfiak és képviselő társaink, kik annak véleményét istápolják, egyaránt azt állítják, hogy a verekedés nem volt először olyan, mely gátolta volna a választókat szavazási joguk gyakorlatában, más részről a verekedés nem általok, hanem egy csőcselék nép által idéztetett elő. A mi az elsőt illeti, nem osztozom sem a tisztelt igazoló bizottság, sem azon képviselő urak nézetében, a kik ezen véleményt pártolják. A verekedés igenis olyan volt, a mely az egyik felet a térről elűzte; elűzte pedig fegyverekkel, elűzte oly módon, a mely sérelmet okozott azon részben. Hiszen fölolvastatott a visum repertum, mely kimutatja, hogy sebesültek vannak. (Közbeszólások^ Az részrehajló!) Bocsánatot térek! Két visum repertum olvastatott föl, melyek egyikét ugyan Ürményi házi orvosa irta alá, de a másikat Eszterháza orvosa állította ki, s mind a kettő szerint szúró eszközök által voltak a választók megsebesítve. De azt mondják, a verekedés nem volt nagymérű és nem akadályoztatta az Urményi-pártbeliek bevonulásást. Itt azonban egy körülmény forog fen, mely a másikra következtetést nyújt ; következtetést nyújt arra nézve , hogy ki kezdhette a verekedést. Egy ügyész, ki a Lukynich-párthoz tartozott, a gartai verekedést illetőleg, azt mondotta, hogy ott baj van, mire a Lukyrtich-pártbeliek lovasokat küldöttek oda, és ezek idézték elő a nagyobbszerű verekedést. Ezt azonban mellőzöm, minthogy az Urményi-pártbeliek, ezen verekedés mellett is, bevonulhattak a hely •színére. Azonban a templom melletti verekedést kezdők, kik csőcselék népnek neveztetnek, de a kiket én nem nevezek olyanoknak, hanem a kik valószínűleg nem tartoztak a választók sorába, a Lukynich-pártbeliek oldaláról indultak ki, botokkal és más sértő eszközökkel, és űzték az Urményi-pártbelieket egészen a házak első emeletéig. Én nem fektetek arra súlyt, hogy ki kezdette a verekedést; mégis méltán kérdhetem, nem alapos-e a gyanú, hogy azon népet, mely a Lukynich-párt oldaláról indult ki, ugyanazok uszították föl, kik már a gartai verekedésre is lovasokat küldöttek ki? Azt mondják ugyan, hogy e verekedés nem gátolta az illetőket a szavazás helyére való visszatérésben, mert később helyreállván a csend, szabadon visszajöhettek. Tisztelem azon urak bátorságát, és tudom is, hogy a választók között sok akadt volna, kik a sértések ellenére vissza merészkedtek volna jönni; <le bocsássanak meg, lehettek igen sokan, kik ezen bátorsággal részszerint erkölcsi, részszerint physikai tekintetben nem birtak. De még azok is, kik azt kívánják, hogy a választók annyi bátorsággal legyenek fölvértezve , mintha csatába mennének, nem tagadhatják, hogy azok, kik meg voltak sebesülve, csakugyan nem jöhettek visszaa szavazó helyre, pedig azok sem foszthatok meg választási joguktól, ezek is jogosítva voltak szavazási joguk gyakorlatára. (Helyeslés?) így, ha valamely választás, ez az, melyben jogosult szavazók választási joguktól megfosztattak: azért e választás , nézetem szerint, megsemmisítendő. (Helyeslés. Zaj. Szavazzunk!) Joannovics György: Csiky Sándor! (Eláll! ElM! Zaj.) Elnök I Méltóztassanak a szólókat türelemmel kihallgatni; hiszen ha valaki el akar állani a szótól, maga ki fogja ezt jelenteni. Csiky Sándor: (Eláll! ElM!) Szívesének állanék és nem fárasztanám a t. ház türelmét, ha néhány felszólalásra észrevételeim nem volnának. T. ház! Három rendbeli pontra lehet vonni azon nehézségeket és panaszokat, melyek a fenforgó választás irányában előadattak. Első pont, hogy az összeírásban sérelmes és törvényellenes eljárás követte tett. Ámde ezt visszavonták, erre tehát nincs megjegyzésem; van azonban észrevételem azon állításra, hogy a verekedés miatt, mely a választás alkalmával kifejlődött, szabad választási jogukat nem gyakorolhatták azok, kik annak gyakorlására jogosítva voltak. De hol van az igazolva, hogy a választásra megjelent Lukynich-pártiak tettek oly erőszakos lépéseket és támadásokat, melyek miatt magában Kapuváron nem lehetett volna az Ürményi-pártbelieknek választási jogukat gyakorolni? (Zaj. EMI!) Figyelemmel kisértem a fölolvasott vizsgálati jelentést, va amint az igazoló bizottság jelentését, de egyetlen egy szóval sem hallottam kimutatva azt, hogy a verekedés oly eredményű lett volna, melynél fogva a szabad választás jogában bár ki gátoltatott volna. Ha pedig nem volt olyan, ha csak csőcselék nép ment oda a templom előtt állomásozó Ürményi-párfbeliekhez és torzsalkodott velők, mire a harangok félreveretvén, az Urményi-pártbeliek futásnak eredtek: ez még nem akadályoztatott senkit sem szavazási joga gyakorlatában. (Nagy zaj. Szavazzunk! Eláll! Eláll! Szóló a zajban alig érthető.) Ki van mutatva, hogy mindenki személye biztosítva volt, sakiviszsza akart térni, visszatérhetett; ha pedig magok az Urményi-pártbeliek akadályoztatták és nem akarták, hogy visszatérjenek, ezt a választottnak bűnül fölróni és az igazolás gátjául fölvenni, fölfogásom szerint, nem lehet. (Nagy zaj.) Azt is mondják, hogy fegyverekkel verettek szét, holott a törvény a fegyverek használatát a választások alkalmával tiltja. Igaz; hanem minő fegyverek voltak azok?
