Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-56

•8? LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. melyeket Urményi érdeklett felei állítottak ki, s melyek nem hitelesek. Én tehát az igazoló bizottság véleményét pártolom s az igazolás mellett vagyok. (Szavazzunk!) JekelfalUSSy Lajos: (Zaj. Szavazzunk !) Elfogadom azon elvet, melyet Apponyi György gr. képviselő ur fölállított, hogy nem törvényes dolog, hogy a jogosultak a szabad választástól elüttessenek ; azonban máskép is magyarázom: mert ugyanez áll a másik részre is, azon pártra, mely Lukynich urat képviselőnek megválasztotta, a mely valósággal szabad választási jogától üttetnék el, ha ezen törvényes választás a kisebbségben volt ellenpárt fondorkodásai s kifogásai miatt megsemmisíttetnék. Okadatolom ezt az által, hogy mihelyt uj választás van, akkor már az első választási tényre nézve szabadon nem gyakorolhatta a maga választási jogát, mert utasítva van — az első választás törvényessége daczára — egy másik választásra. (Derültség. Zaj.) Elnök: Hallgassuk ki a t. képviselő urat. JekelfalUSSy Lajos: Okadatolom ezt mindenekelőtt magából a kérvényből és magokból a vizsgálati iratokból. Kitűnik az egész választás folyamából, hogy az óvást nem azok tették, kik jogosítva voltak óvást tenni .• mert azon tíz tag, ki először a szavazást követelte, a midőn először tűnt ki, hogy még másik jelölt is van, szavazott és 55 taggal együtt leszavazott, tehát csak ezek voltak törvény szerint jogosítva magára a választási tényre nézve észrevételt tenni. Azt állítják, hogy a választók szétverettek és így szabad választási jogukban megvoltak akadályozva. De maga a kérvény harmadik pontja azt mondja: „némelyek hazafordulván"; tehát igen kevesen lehettek azok: mert kitűnik a vizsgálati iratokból, hogy maga a követjelölt Urményi mintegy megparancsolta a maga pártjának, menjenek haza, és így maga ezen körülmény, mely több minden tanúskodásnál, és maga a följebbíblyamodásnak s a képviselőházhoz való reclamásnak illető kitétele megmondja, hogy nem a nagyobb rész fordult vissza. Továbbá azok, kik a kérvényt aláirtak, mind olyanok voltak, kik jelen voltak ugyan, de nem akartak szavazni. A beiratásra nézve is azt parancsolja a törvény, hogy ha én jogosítva vagyok és mégis be nem irnak, magam reclamáljak, és nem adott egy harmadiknak jogot, hogy nevemben reclamáljon. Mivel az itt reclamálók között nincs senki, ki azt mondaná, hogy ő meg lett sebesítve, és választási jogától bármi módon megfosztva: erre nézve panaszkodó nincs. Mivel tehát kitűnik, hogy maga a követjelölt küldte haza választóit; mivel maga a kérvény is azt mondja, hogy csak némely választó ment vissza, és ezek közül többen vissza is jöttek: ez azon gyanút ébreszti bennem, hogy ezen párt kisebbségben érezvén magát, ezen ürügyet felhasználta. (Helyeslés.) Mivel pedig nem akarok oly praecedenst szolgáltatni valamely pártnak, hogy az kisebbségben érezvén magát, épen olyanok által, kik jogosítva nincsenek reclamálni, reclamálhasson és a választást megsemmisíttesse: a bizottság véleményét pártolom. (Szavazzunk! Zaj.) Zichy Antal : (Szavazzunk!) Ha a bizottság igen tisztek előadója megérintette volna, hogy a fölolvasott jelentés a bizottság többségének véleménye, akkor nem fárasztanám a t. ház becses figyelmét, (Fölkiáltások : Nem szokásos!) Nem mondom , hogy ez okvetlen szükséges; hanem lelkiismeretem megnyugtatására, és azon tiszteletnél fogva, melylyel a választók szabadsága iránt viseltetem, kénytelen vagyok a t. ház figyelmét azon kételyekre fölhívni, melyek bennem az illető iratok tüzetes átolvasása után ezen választás érvényessége iránt támadtak. (Halljuk!) En annyira objective tárgyaltam az igazolási kérdéseket, t. ház, hogy a mely esetekben szerencsés voltam mint előadó működni, mindig lehetőleg kikerültem a nevek megemlítését. Megemlítettem a követet, a ki meg volt választva, megemlítettem az ellenjelöltet, de részemről se akkor nem létezett, se a jelen esetben nem existál, sem Urményi, sem Lukynich. (Zaj.) A dolog lényege, t. ház, az, vajon a választók szabadsága meg volt-e sértve? s nem volt-e a választók tetemesrésze választási jogának gyakorlatában tettleg akadályozva ? Ezen kérdésre az acták oly választ adnak, melynek következtében kénytelen vagyok a választás megsemmisítésére szavazni. Az összes tanúk — pedig igen számosan vannak — egyhangúlag azon tényt constatálják, hogy az egyik párt a választás színhelyéről erőszakkal ki volt verve. Ez oly tény, mely a tanúknak öszhangzó vallomásaiból kitűnik. Már, hogy utóbb, a rend helyreállítása után, visszajöhettek-e vagy visszajöttek-e mindnyájan : ez oly kérdés, melyre nézve előttem szóló Apponyi gróf tisztelt tagtársunk, ugy hiszem, kielégitőleg megfelelt. Még egy lényeges körülményt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. A ház sok előfordult esetben a számarányt vette figyelembe annak kipuhatolására, vajon, habár kisebb, lényegtelenebb hibák történtek is, föltehető-e, hogy a valódi többség csakugyan a megválasztott képviselőre szavazott. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy a jelen esetben 2779 volt összeírva és ezek közül Lukynichra, a rendnek ama botrányos megzavarása és állítólagos visszaállítása után, 1322 szavazott. Itt tehát átalános többség nincs. (Ellenmondás.) Ha az összeirt választóknak többsége Luky-