Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 79 jogai körül forognak, s a képviselőre nézve egyátalán nem személyesek. Ezeknek előre bocsátása mellett én is bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. j házat, mit már előttem szólott Klauzál Gábor kép- j viselö'társam mondott, hogy t.i. magunk sem aka- j runk a választásra oly befolyást gyakorolni, mely a választási elnök illetéktelen befolyását előmoz- | dítja, hanem, mely e befolyást megsemmisíti. Tudjuk, az elnökök mily roppant hatáskörrel van- j nak a választás körül felruházva, nem csak azon esetben, midőn a választás félbeszakasztatik, hanem más esetekben is. midőn törvénytelenségek követtetnek el. Ha volna törvény, mely az elnököket a törvénysértésért megbünteti, én is azt mondanám, hogy akár csak maga az elnök volna is az elkövetett törvénytelenség által oka a hibának, a választást meg kell semmisittetni ; de midőn az elnök kénye-kedve szerint járhat el, midőn az elnök az általa elkövetett törvénytelenségek miatt feleletre nem vonható, akkor én azon elv fölállítását, hogy az elnök által elkövetett törvénysértés miatt eo ipso a választásnak meg kell semmisülni, magára a választás szabadságára és a választók jogaira nézve a legveszedelmesebbnek tartom. Lehetnek I oly esetek, t. ház. midőn az elnök eljárása által r közbejött hibák miatt igenis meg kell semmisíteni a választást; ezen esetek olyanok, midőn az elnök eljárásának következéseit elhárítani nem lehet; de oly esetekben, midőn az elnök eljárásának kö- i vetkezményeit helyre lehet hozni, nem volnék a j mellett, hogy eo ipso azért, mert az elnök hibát , követett el, a választás megsemmisíttessék, hanem | hogy az elnök eljárásából következett hibák pót- j lólag hozassanak helyre. Ez esetben a hibát vizsgálat utján helyrehozhatónak látom ; mert fölteszem, hogy Nyitravármegye érsekújvári kerüle- \ tében a szavazók rendesen összeirattak; fölteszem j pedig azért: mert nem tétetik kifogás a miatt, mintha olyanok is írattak volna be a választók névsorába, kik szavazati joggal nem bírnak; mert nem mondatik sehol, hogy egynémelyik ellen kifogás tétetett volna. Már most azt is fölteszem, hogy ezen szavazók névjegyzéke megvan; ki lehet talán deríteni, vajon azon 1266 választó, ki az előadás szerint megszavazott, az összeírásban benfoglaltatik-e vagy nem, és akkor ki lehet igazítani a szavazási lajstromot; azon szavazási joggal biró 400 egyén pedig, kikre nézve azt mondotta az elnök, hogy nem szükség többé megszavazatni, mert a többség' már nyilatkozott, pótlólag szavazhat. A törvény azt mondja, hogy a szavazásnak félbeszakasztás nélkül kell foly tartatnia; ha pedig megszakittatik a szavazás, ez törvény ellen van. Ez igaz, de minthogy az elnök hibája nem csorbíthatja azon választók jogait, kik érvényesen szavaztak, én ezen hibát a fennebb említett módon megigazítandónak, és mivel ez máskép nem történhetik, a vizsgálatot mégrendelendőnek vélem. Tisza Kálmán : T. képvitelőház! Én e tárgyban egyszer már elállottam a szótól, azt hívén, hogy a tárgy eléggé ki van már merítve; azonban a vitatkozás folytattatván, oly érvek hozattak fel, melyekre indíttatva érzem --magamat részemről is elmondani nézetemet. (Halljuk!) Az egyik érv az volt, melyet Zsedényi Ede úr hozott fel. O ugyanis azt mondta, hogy miután mind a 950 érsekújvári szavazó szavazott , s az elnök őket mint érsek-ujváriakat nem engedte szavazni, az ezt kívánókon sérelem nem történt. És azzal pótlá meg véleményét, hogy ha ki volna mutatva, hogy máshonnan jövő szavazók utasíttattak el, akkor helyét látná a megsemmisítésnek. Miután pedig Klauzál Gábor képviselőtársunk e tekintetben a jegyzőkönyv fölolvasásával meggyőzött mindnyájunkat, hogy valójában nem mint érsekújváriak, hanem mint más községekből később beérkezett választók utasíttattak el, én ennek anynyival inkább örvendek, mert reményiem, hogy igen tisztelt képviselő úr velünk fog szavazni a megsemmisítésre. Fölhozatott még a megsemmisítés ellen és a vizsgálat érdekében, hogy nagyon veszedelmes volna az elnök hatáskörét oly szélesre kiterjeszteni, mert a részrehajlás a kisebbség érdekében gyakoroltatván, ez által a többség választása meg volna semmisíthető. Bizonyos feltételek között ezen nézetet magaménak elfogadom ; elfogadom magaménak jelesen, midőn a többség bebizonyítja, hogy az elnök sértést szándékozván elkövetni, az ellen tiltakozott s abban őt meg akarta akadályozni. De itt ellenkezőleg áll a, dolog. A jegyzőkönyvből ugyanis kitűnik, hogy a kérdés alatt levő képviselőjelölt úrnak megbízottja, Turcsányi úr volt az, ki az elnököt felszólította azon tény elkövetésére, melyet az elnök törvénytelenül elkövetett. Miután pedig nem formahiányról, mint egyik képviselőtársam mondta, de valóságos törvénysértésről van szó, melyet formahiánynak tekinteni nem lehet; miután be van bizonyítva, hogy a szavazati joggal bírók szavazati jogaiktól megfosztattak, ezt pedig az elnök nem roszakaratból, sőt egyenesen a többség nyomása folytán tette, és így a többség bűnrészessége tisztán áll : a megsemmisítésre szavazok. (Szavazzunk! Zaj.) Tóth Vilmos jegyző: Fel vannak jegyezve Podmaniczky Frigyes báró, Zichy Nándor gr. és Rudnyánszky Flórián. (Szavazzunk! Zaj.) Podmaniczky Frigyes báró: Elállók a szótól. Zichy Nándor gr.: Lemondok a szóról.