Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-10

78 X. OESZÁGOS ÜLÉS. ezen 950 szavazó egytől utolsóig Conlegnerre már szavazott, és így Ersekujvártt és az egész választókerületben több szavazó nem lehetett, szüntesse meg az elnök a szavazást. Azért, hogy Wodianer bizalmi féríia nem fejezte ki magát világosan, azért most Wodianer szenvedjen ? Én ezt egyenes igaztalanságnak tekinteném; én tehát meg tudnék abban nyugodni, hogy vizsgálat rendeltetnék el; hogy azonban világos tények ellenében a választás megsemmisíttessék, azt a tényekkel ellenkezőnek tartom. (Zaj.) , Klauzál Gábor: Igen tisztelt képviselők! Én a jelen esetben átalában nem osztozhatom az osztály véleményében és igy annál kevésbbé osztozhatom az előttem szólott némely tisztelt tagtársunknak, jelesen Zsedényi Eduárd tagtársunk állításában. Azt gondolom, hogy- a hol a törvény világos, ott ennek világos szavai ellenére nekünk semmiféle magyarázattal a törvénytől eltérnünk nem szabad. A törvény pedig e részben tiszta és világos.Mert azon 33 § után, melyet Szász Károly tisztelt tagtársunk felolvasott, a 34 § még igy kezdődik, hogy „a szavazás bevégeztével, ha a szavazók átalános többsége ki nem tűnnék". Tehát „a szavazás bevégeztével.* Az elnöknek nem szabad a szavazást bevégezni törvényesen mindaddig, mig a szavazás valóságosan befejezve nincs; azaz , mig szavazási joggal törvényesen felruházott egyén szavazni kivan. Igy tehát, tiszt, képviselők, én magával a jegyzőkönyvvel sem látom indokolhatónak azon eltérést. Mert mit mond a jegyzó'könyv ? A jegyzőkönyv koránsem azt mondja csupán, a mit tiszt, tagtársunk Zsedényi Ede urnák tetszett mondani, hogy nem voltak semmi más választók, csak a kikre azt fogták, hogy érsekujváriak, azok pedig állítólag már leszavaztak, ugy hogy e szerint már más, szavazatjoggal birok nem voltak volna. Épen ellenkezőleg. Ajegyzőkönyv azt mondja: Mivel az érsekujváriak összes létszáma az összeíró lajstrom szerint 950 választót tartalmazott, s azon öszlet már az érsekujváriak szavazatai által betelt, következőleg a még szavazásra jelentkezők vagy nem szavazatképesek, vagy talán más, már leszavazott községek szavazói közé tartoznak. Midőn maga a jegyzőkönyv azt mondja, hogy ezek vagy nem érsekujváriak, vagy pedig olyan községekhez tartozhattak, melyek már leszavaztak, akkor maga a jegyzőkönyv bizonyítja, hogy voltak vagy legalább lehettek olyan választók, a kik igaztalanul megfosztattak választási joguktól. Mert sehol sem látom a törvényből azt következtetketőnek, sőt azt hiszem, hogy senki közülünk azt fel sem teszi, hogy ha némely választókerületből, mely több helységből áll, az egyik helység elvégezte a szavazást, a kik esetleg elkéstek, és az előbb érkezettek után akarják a magok jogát gyakorolni, mielőtt a szavazás bevégeztetett, hogy azok többé ne szavazhassanak. (Helyeslés.) Ebből a jegyzőkönyvből pedig épen azt látom. Én tehát részemről ezen választást semmikép sem vélem igazolhatónak. (Helyeslés.) Egyetlen egy körülmény marad még fönn, tisztelt ház! s én, ki egész életemben azon elvet követtem mindenütt, hogy a hol bíráskodni alkalmam volt, nem tekintettem semmire a világon, még a legőszintébb barátság kötelékeire sem, azt hiszem, a háznak minden előhozott vagy lehetséges esetet fontolóra kell vennie. Azt hallottam mondatni, hogy az elnök nem volt pártján a megválasztottnak, azaz annak, a kinek nevére a többség kijelentetett. Ha én ezt magamban fontolgatom, akkor — nem ugyan erre az esetre alkalmazva, mert tudomásom róla nincs nem látom lehetetlennek, hogy olyan elnök, ki a kisebbségben maradt követjelölttel egyetért, olyan cselekvény által, a milyen a jegyzőkönyvből kitűnik, megsemmisítheti a választást. Ezt az esetet pedig, mivel megtörténhetik, a tisztelt ház figyelmébe ajánlom. A képviselőt véleményem szerint tökéletesen igazolni lehetetlen; hanem szükséges az iránt küldeni szigorú vizsgálatot, vajon azok között, kik még magokat a szavazásra jelentették, voltak-e valódi szavazatképesek vagy nem ? (Zaj.) Ezt részemről a tisztelt háznak figyelmébe ajánlom; s azt gondolom, ha a kérvény alapja igazságos, hogy t. i. csak egyetlen egy valódilag szavazattal bíró egyén a szavazásra a jegyzőkönyv és az elnök okoskodása folytán nem bocsáttatott, akkor — bejelentetvén a vizsgálat eredménye — azon választás meg fog semmisittetni. Míg

1 azonban a vizsgálat be nem végződik, nem lehetek tökéletesen bizonyos a felől, nem használták-e itt a sokféle pártoskodásnak képzelhető ily fegyverét, s addig nem a megsemmisítésre, hanem a vizsgálatra szavazok, még pedig azon oknál fogva , mert habár el van az egész választás ténye végezve, és egy választóképes egyén sem találkoznék, ki nem szavazott volna, mégis lehet azon esetet képzelni, hogy az elnök, ha a kisebbséggel tart, egy csoport embert állít föl, kikről azt mondja, hogy választóképesek, s ekkor a szavazást csak úgy lehetne befejezni, hogy a kik még magokat jelentették, egyenkint megkérdeztetnének, birnak-e szavazási joggal vagy nem. Ez az elnök részéről elmulasztatván , ez iránti roszalásomat nyilvánítom s ezen körülmény kiderítésére vizsgálatot kérek. Szentkirályi Mór: Alig lehet tartózkodás nélkül szólani az igazolási kérdésekhez, midőn itt oly nyilatkozatokat lehete hallani, melyek értelme szerint az igazolások a követnek személyére vonatkoznának ; én azonban úgy hiszem, hogy azok épen nem a képviselő és választók között, hanem a választásra megjelent képviselőjelöltek pártjainak