Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 77 leszavaztak. Kik lesznek a tanuk, kiket e részben ki lehetne hallgatni ? És ha a jegyzőkönyv hiteles, akkor a jegyzőkönyvet aláirt elnök maga magát czáfolta meg; mivel csak azon oknál fogva, mert az átalános többség már megvolt, a választást befejezettnek nyilvánitotta; azon tényt pedig, vajon a választók , kik magokat bejelentették, választók-e vagy nem ? vizsgálalata tárgyává sem tette , hanem a nélkül jelentette a választást befejezettnek. Akkor még lehetséges lett volna a vizsgálatba mennyiben, ha a magokat jelentkezők szavazásra bocsáttatnak , kitűnt volna, vajon szavaztak-e már egyszer, vagy pedig nem. Az is mondatik , hogy ez nem szándékos tett volt a választási elnök részéről; lehetett hiba is. Nekem nincs jogom a választási elnök szándokait kérdés alá vonni ; hanem, megvallom, figyelmet ébresztett bennem azon körülmény, hogy a jegyzőkönyv tanúsítása szerint az egyik követjelölt még a választás közben előre kijelentette, hogy vissza fog lépni, ha Wodiáner úrnak átalános többsége lesz. Ez oly szokatlan kijelentés, melynek, meglehet, előre kiszámított czélja és terve is lehetett. Nem mondom, hogy volt; de mindenesetre föltűnik, hogy ez valakinek eszébe jut, miután az , ki kisebbségben van, ha ellenjelöltje többséget nyert, amúgy is kénytelen visszalépni. A panasz, mely a választás ellen beadatott, kétféle. Az egyik a visszaélésekről és az összeírásoknál történt hibákról szól. Ha a t. ház a megsemmisítést nem rendelné el, akkor annak kiderítésére nézve az iratok fölolvasását kívánnám; de minthogy a választási jegyzőkönyvből a törvény világos rendelete ellen elkövetett hibákat oly világosaknak és kétségbe vonhatlanoknak tartom, azt hiszem, e részben bővebb próbákra egyátalában szükség nincs, és én részemről a választást megsemmisítendőnek vélem. (Helyeslés) Szabadfy Sándor : Tisztelt ház! Csak egy megjegyzést akarok tenni, melyet még nem hallottam fölemlíttetni. A választási jegyzőkönyv elég világosan bizonyítja, hogy a választás két oknál fogva semmis. Először, mert a kiküldött bizottmányi elnök egyik bizottmányi tagnak fölszólítása következtében , ki azt mondta, hogy az átalános többség már Wodiáner részén van , szüntette meg a szavazást; másodszor, mert nem áll az elnöknek azon nyilatkozata, hogy 950 érsekújvári választó már szavazott és ennélfogva többet szavazásra bocsátani nem lehetett. Nem lehet ugyanis tudni, azon 950 szavazó volt-e csak följogosítva a szavazásra , kik már szavaztak, vagy a még szavazni kívánók birtak-e szavazati joggal; ezt pedig osak úgy lehetett volna kitudni, ha ezen két szavazati eredmény az összeirási jegyzőkönyvvel egybehasonlíttatott volna, mit az elnöknek azon rövid idő alatt megtenni ideje , de joga sem volt. A törvény világos megsértésénél fogva az egész választási eljárást semmisnek kérem kimondatni. (Szavazzunk !) Kubicza Pál : Tisztelt ház! Távol van tőlem , hogy a tanácskozás tárgyát képező választást illetőleg a beadott jegyzőkönyvet hibátlannak tekintsem, mert kétséget nem szenved, hogy az a törvény 33 — 34. §-aiba ütközik. Azonban nem tartom mégis annyira absolut rosznak. hogy e miatt a választást megsemmisítendőnek tekintsem. Ha figyelembe veszem a jegyzőkönyvet, a választási elnök azt mondja, hogy minden község szavazott már, csakis az érsekújvári maradt még vissza; az érsekujváriak követelését pedig , hogy szavazásra bocsáttassanak, azért vetette vissza. mert állítólag 950 szám már leszavazott. Már most számba véve a jegyzőkönyvben felszámított szavazatok arányát, az egészből az tűnik ki, hogy itt nem lehet szó azon különbségről, mely a kérvényben előfordul, azaz 600-ról, hanem csak 280 szavazat különbségéről lehet szó. Ha ezen 280-at veszem, és veszem azt, hogy a jegyzőkönyvben mellőzve van a 33. §. rendelete, mégis akkor mondta ki az elnök a többséget, midőn az már tökéletesen kivehető volt: ugy hiszem, a törvény szellemének ugyan elég tétetett, de szabálytalanság követtetett el az elnök részéről az által, hogy nem combinálta, kik a jogosultak, és kik nem jogosultak. Mi indok szolgált okul az elnöknek, azt nem kérdem; hanem felteszem, hogy itt afféle szándéknak kellett lappangnia, mely az átalános többség által megszavazott képviselőt kérdés alá akarta hozni. Én tehát így tekintvén a dolgot, és tekintvén mindazon kitételeket, melyek a vesztegetésről felhozattak, nem csak ezen vesztegetések tekintetében és Wodiáner érdekében, hanem maga az elnök eljárása iránt is szükségesnek tartom a vizsgálatot. (Szavazzunk !) Hedry Ernő: Nem fárasztanám a ház figyelmét felszólalásommal, ha arra a kezeimnél levő adatok nem késztetnének. Tagadhatatlan in thesi azon igazság, hogy a 33-ik szakasz értelmében a szavazattal nem szabad mindaddig felhagyni, míg csak egy szavazó jelentkezik. Ha ez alkalmaztatik ezen esetre, és ezen eset azonosittatik ezen törvényezikkel, igen természetes, hogy a kik ezt generice veszik, felszólalnak,hogy ezen választás semmisittessékmeg. Azonban a választási jegyzőkönyv eredeti példánya itt ellenkezőt tanúsít. Nem úgy áll a dolog, mint a panaszló levél mondja, hogy az egyik bizalmi férfi felszólította az elnököt, álljanak el a választók a szavazástól, azért, mert az absolut többség megvan; hanem azért szólította föl, mert Conlegnerre az összes helységekből 154-en szavaztak, és azután következett Érsekújvár, mint utolsó választási község, hol 950 szavazó volt összeírva, miután pedig