Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-10
74 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. Tóth Vilmos jegyző (felolvass a a választási I j egyzökönyvet.) Ürményi József: T. ház! A felolvasottak után bátor vagyok azon véleményemet nyilvánítani , hogy a mit előttem szóló képviselőtársaim a törvénynek mind világossága, mind czélszerü- j sége tekintetéből mondottak , én mindazt tökéleteeen elismerem. Ellenkező véleményemet csak arra alapítom, hogy amaz igazságok, ama törvényes alap. ezen esetre nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók pedig azért, mert a törvény világos ! szavai, hogy a míg valaki szavazást követel, addig őt szavazni engedjék, természetesen csak olyanokról érthetők, kik szavazni jogosultak. A jegyzőkönyv — mert ez tűnt fel előttünk — azt mondja : Miután az elnök a szavazást már befejezettnek nyilvánította, ellenkezőleg föllépett Conlegner Károly ur pártja részéről valaki s a még jelentkező érsekújvári választók leszavazását követelte. Ha átalában követelte volna a szavazás folytatását, és ez nem engedtetett volna meg, ezt tökéletesen jogosult kifogásnak ismerném el. De miután az érsekújvári választók követelték a szavazást, az elnök azon indoknál fogva. hogy a nála lajstromozott 950 érsekújvári már leszavazott, már szavazási jogával élt. ezeket jogosultaknak nem tekinthette. (Zaj.) Méltóztassék ebben a ház bölcs belátása szerint határozni, de méltóztassék azt is megengedni, bog)' ennek a véleménynek alapja van. Itt tehát nem törvénysértést, hanem csak azt látom, hogy a törvény azért nem volt alkalmazható, mert jogosult szavazó többé nem levén, szavaztatni az elnök kötelessége nem volt. (Zaj.) Meglehet, hogy e felett a nézetek különböznek. A másik, a mit én nem annyira indokul ezen esetre nézve, mint inkább anyagul kívánok felhozni arra nézve, hogy a törvény maga javíttassák és tökéletesíttessék, az , hogy a szavazásnak félbeszakasztása bizonyos esetekben igen nagy jogsértéssel lehet összekötve, ha t. i. egv tisztviselőnek — a központi választmány elnöke is tisztviselő és pedig alkotmányos tisztviselő — egy véletlen, vagy I emberi gyarlóságánál fogva talán szántszándékos hibája oly horderejű, hogy az egy egész választókerület tökéletes joggal való élését megsemmisítheti. (Helyeslés.) Mert megtörténhetik, hogy valaki I a legszembeszökó'bb többséggel bír; a többség leszavaz, alig van tiz ember ellene: s az elnök akár- | mi oknál fogva félbeszakítja ezen szavazást. Már, { hogy az ily választóknak joga, mintán többséget j nyertek, megsemmisüljön, ez olyasmi, a mit, én soha el nem ismernék. Ez azonban, bár talán e je- | len esetre is alkalmazható, főleg;anyagúi szolgálhatna a törvény javítására. Ezúttal pedig, a fenforgó esetre szorítkozva, | azt vagyok bátor állítani, hogy az elnök legalább nem alap nélkül, nem indok nélkül szüntette meg a szavazást, mert szerinte, a kik jogosulva voltak a szavazásra, azok már szavaztak, s miután a még szavazni kívánók mint érsekujváriak jelentettek be, ezen czim alatt pedig szavazásra többé nem voltak bocsáthatók, más választók pedig nem jelentkeztek : ^ekként a törvény meg*s értve nem levén, a kérdéses képviselőt igazolandónak tartom. (Heyeslés a jobb oldalon.) Bencsik György : Hogy engem nem beszedi csikland késztet a felszólalásra, azt hiszem, megmutattam az által, hogy eddig fel nem keltein. Most az egyszer a bennem élő igazságérzet teszi ezt kötelességemmé. Én a kérdéses képviselőhöz a legközelebbi kerületben lépvén föl, politikai ellenfelek voltunk : ezt azért akartam a tisztelt ház előtt felemlítem, hogy épen ez által annak, mit mondandó vagyok, annál nagyobb erkölcsi súlyt adjak. Kétségtelen tudomásomra van először az, hogy mind a választási elnök, mind az egész küldöttség a kérdéses képviselő, Wodianer Albert úrnak nem kedvezett; kétségtelen tudomásom van másodszor arról is, hogy a szavazás alkalmával egyéb szavazó fenn nem maradt, mint az érsekujváriak , és hogy ezek mindannyian, kik össze voltak irva, t. i. 950-en, egytől egyig- Conlegnerre szavaztak. Ennek egyenes következménye az, hoary ha ezen formában törvénysértés történt, ezen törvénysértés mindenesetre nem szolgálhatott javára a kérdéses képviselőnek, mert reá nem szavazott egyetlenegy ember sem az érsekujváriak közül, mind Conlegnerre szavazván, a ki össze volt irva. A választási jegyzőkönyvből tehát kitűnvén az. hogy a kérdéses képviselő irányában roszakarat forgott fenn, és pedig kiváltképen a szavazatszedő küldöttség részéről: ez az én nézetem szerint semmikép sem eredményezheti azt, hogy tökéletesen, tisztán a többség által megválasztott képviselő azért jogát elveszthesse és őt e miatt a választás eredményétől, t. i. az igazolástól el lehessen ütni. Én ezen és az előttem szólott Ürményi képviselőtársam által felhozott okoknál fogva Wodianer Albert urat igazolandónak vélem. Bónis Sámuel: Megengedi a t. ház, hogy Ürményi képviselő társamnak egy pár szóval feleljek. 0 hatályosan kívánja bemutatni, hogy az osztály nem alap nélkül tette véleményét. Hogy alap nélkül tette volna véleményét, azt én sem állítom, mert ezt állítani annyit tenne, mint az osztályt érdekeltséggel vádolni; a mi pedig senkinek sem volt eszében. Hogy azonban az alap, melyre az osztály véleményét fektette, helytelen, azt egy pár szóval megm utatom. Én nem szólok az itatásokról, nem szólok a vesztegetésekről, hanem szólok arról, hogy a választási sza-