Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-9

68 IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. rom a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. Fenforog még egy másik elv is. Ma olvastatott fel egy jegyzőkönyv, nem tudom, melyik képviselőtársamra nézve, a hol az mondatik, hogy azon állítást, hogy oly emberek szavaztak, kik nincsenek összeírva, nem csak bizonyítottnak nem fogadhatja el a ház az állításokkal szemben, sőt a jegyzőkönyv s az ellenőrködő bizottmányoknak a jegyzőkönyv alá tett hiteles aláírása által azon állítást niegczáfoltnak tekinti s a jegyzőkönyv aláírását tekinti hitelesnek. Ugyanez mondatott ki Mocsáry képviselő igazolása alkalmával is, midőn 190 szavazó névszerint soroltatott elő, kikről az mondatott, hogy részint nincsenek a jegyzőkönyvben, részint pedig helyettök mások szavaztak. Nem omlik össze a föld, ha ez ügyben vizsgálat rendeltetik, de kötelességemnek tartom a tisztelt ház figyelmét felhíni, hogy ily praecedens után a tisztelt ház arra van erkölcsileg utalva, hogy itt ne a vizsgálatot rendelje el, hanem az igazolást mondja ki. Zsedényi Eduárd : Tisztelt képviselőház! I A Kalauz képviselő nyilatkozatára Tisza tagtársunk által tett észrevételt hallgatással mellőzni nem lehet. Átalánosságban elismerem minden tagtársunk azon jogát, hogy akár a panaszlevél, akár a pa- ! naszlevélhez csatolt mellékletek felolvasását követelheti ; de viszont el kell ismernem a képviselőház jogát is, hogy a felett határozhasson, vajon e követelésnek ,. meg akar-e felelni, vagy nem. (Zaj. Nem áll.') Mert különben e tanácskozó testület mozoghatási köre annyira meg volna szorítva , hogy egyesek tetszésétől vagy aprólékos nehézségeitől függene a tanácskozások megakasztása. Én itt, hol a szabályok nem szólanak, más szabályt el nem ismerhetek, mint a többségnek akaratát. (Visszatetszés a bal oldalon.) Ha ezt Tisza tagtársunk így érti, egyet értek vele. (Tisza Kálmán: Nemugy!); ellenkezőleg nem értek vele egyet. A mi már a választást illeti: az osztály véleményéből világos, hogy 104 egyén szavazott oly személy nevében, a ki a hely szinén nem volt jelen ; egyenesen megmondotta az előadó ur, hogy ez hitelesen ki van mutatva a szolgabíró által, a teljesített tanúvallomásokkal, csak maga a lajstrom eredetiben nincs hozzácsatolva; előttem szóló Böszörményi képviselőtársam pedig elfeledte mondani, hogy itt csak 19 volt a többség, s így ha a 104 szavazat elesik, Kende kisebbségben van; míg azon más esetekben, melyeket emleget, sokkal nagyobb volt a többség. Az ellenjelöltnek tanúvallomások által hitelesített mellékletei bizonyítják, hogy a többség őt, nem pedig Kende Kanutot illeti. Ez a fődolog. Ha három vagy négy száz volna a többség, meglehet, átmennénk; de a hol 19 a többség, azt hiszem, mégis csak azt kell képviselőnek elismerni, a kit vaíódilag a többség választ. Ha a választást nem akarjuk megsemmisíteni, mert az eredeti szavazó lajstromnak megtekintése szükséges: a vizsgálat rendelendő el. Jendrassik Miksa: A fenforgó esetben egyátalában nem találom okát és helyét a vizsgálatnak. Nem találom pedig azért, mert magam is azokhoz tartozom, a kik szorosan ragaszkodnak azon átaláno's és elvitázhatlan jogi elvhez, miszerint az állítónak kötelessége a bizonyítékok nyújtása. Tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a választások körül fordulhatnak elő esetek, melyek a vizsgálatot melőzhetlenné teszik, mert személyes kérdések foroghatnak fenn. De nem így vagyunk a jelen esetben. Most az a főérve a felszólamlóknak, hogy több szavazóképes bevezetett egyén állítólag nem is volt a A'áiasztás színhelyén. Ez állítás valóságát azzal lehet bebizonyítani, hogy a kikről az állíttatik, be vannak vezetve a szavazati jegyzőkönyvbe. A szavazati jegyzőkönyv nem levén kiadva a megválasztott követnek, az előttünk nem fekszik. Igen, de a törvény azt szabta meg, hogy a szavazati jegyzőkönyv is három példányban vezettessék, melynek egyik példánya ugy is a megyei levéltárban van. Ez tehát közokirat. Ezen közokirat kiadása senkitől meg nem tagadható. Ha tehát a felszólamiók hosszas tekervényes utón képesek voltak bizonyítványokat szerezni arra nézve, hogy azon egyének nem a választás helyén, de másutt voltak, kérdem: miért nem lehetett volna előkeríteni az állításuk másik részére szolgáló bizonyítványt is,t. i. a szavazati jegyzőkönyv másolatát? Hallom állítani, hogy a tisztviselők vonakodhattak kiadni a másolatot. Hát nem volt-e módjukban utána való napon a hatóságnak beadni folyamodásukat az iránt, hogy adassék ki részökre a másolat? Mire nézve válasz vagy végzés bizonyosan keletkezett volna s a netáni megtagadó végzés lett volna általuk ide bemutatandó. Minthogy ez nem történt, ón tagadom az állítás valódiságát. Engem nem terel le nézetemről azon körülmény, hogy némelyeknek magán bizonyítványai hitelesítvék, mert azok előttem nem hitelesek; sőt én azt állítom, hogy bár alkotmányos tisztviselőink volnának is, még akkor sem nyughatnám meg, akár minő megyei tisztviselő általi hitelesítésben, mert az előttem legfölebb annyi hitelességgel, sőt annyival sem bírna, mint bármely oldalagos tanúvallomás. Csak akkor vehetnem tekintetbe, ha hitelességgel bírna, hitelességét pedig csak e háznak kiküldötte eszközölheti. Ennélfogva, miután a felszólamlók egyrészt, igen is, állítottak valamit, de állításukat nem igazolták oly irat által, melynek előszerzése módjukban volt, elesvén maga a panaszlók főérve, a megválasztott követet igazolandónak tartom. (Helyeslés.) Ráday László gróf: Tisztelt ház! Az ed-