Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-8

56 VHI. ORSZÁGOS ÜLÉS. gadom azt is, a mit Andrássy Gyula gróf alelnök ur javasolt, mert akkor is tudok szavazni. Az t. i., a ki ezen irományokat tekintetbe nem veszi, az osztály véleményét természetesen nem fogadja el, és igy ülve fog maradni. f Hanem ezzel a dolgot befejezettnek nem tartom. Én tudok felelni, mondom, az első kérdésibe is, hanem a másik kérdésre nézve határozottan óhajtom kérdésül kittizetni, vajon a főispáni rendelet következtében a választás körül történt visszaélések iránt tett vizsgálatok figyelembe vehetó'k-e vagy nem, Ezt határozottan kívánom második kérdésül szavazásra kittizetni. Rajner Pál: Tisztelt ház! Ugyanazon indokból , melyből előttem szólott képviselő Bónis Sámuel ur kiindult, én egészen más következtetésre jutok. Bónis Sámnel képviselőtársunk -t. i. azt mondja, hogy egy igen fontos közjogi kérdés mintegy suttyomban agyon hallgattatik; én pedig azt mondom, hogy egy igen fontos közjogi kérdés itt az igazolás tárgyába becsempésztetett, becsempésztetett pedig a házi szabályok 55-ik §-sa ellenére, mely azt mondja, hogy a napirenden kivüli tárgyhoz a ház engedelme nélkül senki sem szólhat. Én ennek alapján azt követelem, hogy először az igazolási kérdés, mely napirendre van kitűzve, döntessék el a szabályok értelmében, és pedig úgy, hogy először az tűzessék ki kérdésül, vajon az osztály véleménye elfogadtatik-e vagy nem? Azon esetben pedig, ha ezen igen fontos közjogi kérdést akarják vitatni, mivel eléggé megvitatottnak a mai tanácskozás által nem tartom, ez esetben kívánom, hogy az indítványként a ház elé terjesztessék és napirendre tűzessék. Böszörményi László: T. képviselők! (Zaj. Felkiáltások: Szólott már!) A kérdéshez akarok szólani. A tisztelt elnökség által már egyszer a közbejött indítvány iránt feltett kérdéshez, vagyis tulajdonképen és különösen az e feletti vitához kívánnék néhány szóval járulni. (Zaj. Nem lehet már !) Méltóztatik tudni, hogy a házszabályok szerint a házban fenforgó viták alkalmával közbeesett indítványra nézve ismét szólhat az, ki előbb a főkérdésben már szólt. Mellékkérdés iránt mindig lehet felszólalást tenni, s azt a ház hozzájárulásával vitatkozás és eldöntés alá bocsátani. De nem is egészen külön indítványról és külön tárgyról van itt szó, hanem ép Úgy, mintha péld. valamely vitánál széksértés történt volna : azt azonnal meg szokták oldani. A fenforgó tárgynál az a kérdés, vajon a bizonyítékul felhozott okmányok milyenek. Patay István képviselő társunk azt indítványozta, mondassák ki a ház által, hogy a mellékelt okmány kiállítása által országos törvénysértés , hivatalos visszaélés történt. Indítványa lényegesen ez, és azért igaza is van Bónis Sámuel képviselőtársunknak, midőn azt mondja, hogy ha első kérdésül az tűzetnék ki, vajon pártoltatik-e az osztály véleménye vagy nem, elmellőztetnék a másik fontos kérdés. Pedig az indítvány azért tétetett, hogy országosan meg legyen jelölve ezen kérdés, példaadásul arra, hogy a hivatalnokoknak a választási kérdésekbe avatkozni nem szabad, és ily beavatkozás jövőre meggátoltassák. Ez a kérdés pedig nem lenne eldöntve a ház szavazata által, ha csak az volna kitűzve, vajon pártoltatik-e az osztály véleménye vagy nem. Azért az elnök által kitűzött kérdés helyes, és azt előleg kell feltenni és szavazás alá bocsátani. Ha a ház azt döntené el előbb, vajon az osztály véleménye elfogadtatik-e vagy nem — engedjenek meg azon képviselőtársaim, kik kifejezték véleményöket azon kérdés iránt, hogy a főispán nem intézkedhetik a választás körül — s ha egyszersmind a ház többsége kimondja, hogy az osztály véleményét pártolja, ellenmondásban volnának, midőn a főispán eljárását gáncsolják, mert a kik gáncsolják, nem szavazhatnak az osztály véleményére. Ebből tehát nagy ellenmondás származnék, és azért előbb arra kell szavazni, hogy a főispán eljárása helyes volt-e vagy nem. Ürmén yi Jószef képviselőtársunk által is tétetett fel a kérdést illető azon kétoldalú változat, hogy tűzessék ki az is kérdésül, vajon a főispán bűnvádi dolgokban és más kérdésekben törvényesen intézkedhetik-e vagy nem ? En ezen változatot sem pártolhatom, mert véleményem szerint azokba sem avatkozhatik a főispán: ez azonban a házhoz ugy sem tartozik; csak az, hogy a főispán a választási tények vizsgálatába avatkozhatik-e vagy nem? Mindezek alapján a kérdést, még pedig előleg ugy kívánom föltétetni, mint ezt t. elnökünk már föltette : pártoltatik-e Patay István indítványa vagy nem? (Helyeslés. Szavazzunk!) Tisza Lajos: Csak pár szóval óhajtom elmondani, hogyan tekintem én e kérdést. A ház ebben az esetben bíráskodásra, itélethozásra van hivatva. Erre nézve követelte a ház, hogy az egyes adatokra vonatkozó egyes iratok olvastassanak fel. Tegyük, hogy 20 adat van; most eljutottunk a 10-dikhez. Ennél felmerült a házban azon kérdés, vajon az itt beadott folyamodvány hiteles-e? és a ház azt bizonyítéknak veheti-e ? Most hát felfogásom szerint mindenekelőtt és csak a felett kell határozni, vajon a most tárgyalt irat bizonyítékul elfogadható-e? Csak ha e fölött határoztunk, mehetünk tovább a többi adat megvizsgálására, és csak miután minden adatot megvizsgáltunk, mondhatunk ítéletet. A míg ez adatok itt megvizsgálva nincsenek, tovább mennünk nem lehet. (Helyeslés.) Ennélfogva az én belátásom szerint tökéletesen helytelen Rajner Pál képviselőtársamnak azon mondása, hogy itt egy közjogi kérdés csempésztetett be. Itt semmi sem csempésztetett be, hanem