Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-8

r • VIII. ORSZJ Azért, mert a központi bizottmányok hatásköre, miután azon küldöttségek, melyek a követválasz­tás eszközlésére ki voltak küldve, jelentették, hogy a választások megtörténtek, megszűnik és ezzel a közpolíti bisottmány tovább nem működik. Már most az a kérdés forog fenn, hogy a ki a válasz­tás alkalmával megveretett, vagy a kit agyonü­töttek, annak rokonai, miután a központi választ­mány törvényszerűit megszüntette működését, ki­hez folyamodjanak sérelmeik orvoslásaért s a bű­nösök megfenyitése végett ? Természetesen vagy közvetlenül a főispánhoz , ki aztán az aláren­delt közegek által a vizsgálatot megtéteti s az ügyet a létező megyei törvényszékhez téteti át el­döntés végett, vagy pedig az illető törvényszék elnökségéhez, vagy magához a törvényszékhez. Jelen esetben a sérelmet szenvedettek a főispánhoz folyamodtak, s ez jogosítva, só't köteles volt a vizs­gálatot eszközöltetni. Már most e vizsgálatot ki tette ? A törvényszék. Azt hiszem, hogy a törvény­szék, ha legszigorúbb értelemben nem is törvényes, de mindenesetre törvényes és végre is de faeto fennáll. (Zaj.) Az egyes képviselők is folyamod­nak saját törvényszékeikhez és ez által azokat tör­vényeseknek ismerik. Meg nem foghatom, hogy ily esetekben, ily életbevágó dolgoknál a törvény­szék működését törvényesnek miért ne ismernők el ? s miért ne fogadnók el alapul, holott ellen­esetben a választások alkalmával elkövetett véreng­zések és gyilkosságok büntetlenül maradnának? mit, ugy hiszem, senki sem kivan. Ezek folytán én az ez ügyben eszközlött tör­vényszéki vizsgálatot törvényes alapnak vévén, annak nyomán a választás megsemmisitésére sza­vazok. (Nagy zaj.) Szentkirályi Mór: Ha vizsgálat rendelte­tik, nem szólok. (Zaj. Halljuk!) Különben ezen megjegyzésem van: habár a kérdésben forgó főis­páni jelentés, formájára nézve, érvényesnek nem tekinthető is, tartalmát mégis jó volna figyelembe venni, ép ugy, mintha magán bizonyítvány adatott volna be. Mert a főispán, ki tanúskodik a dolog­ról, ezt bizonyosan hitelesen tette. Ennek nyomán tehát, mindenesetre el lehet rendelni a vizsgálatot. Ha arról volna szó, hogy ezen jelentés nyomán tán egyszerűen semmisítsük meg a választást, ak­kor abban a véleményben volnék, hogy ezt ten­nünk nem lehet, mert annyi érvényt nem tulajdo­nítok a jelentésnek, hogy ez magára a tárgy érde­mére döntő hatást gyakoroljon ; de annyira min­denesetre figyelembe vehető, mintha a tett vallo­mások magánbizonyítványként tanúk által adattak volna be. És igy pártolom a vizsgálat elrendelését. Besze JánOS: Szentkirályi Móricz ugyanazt mondta, a mit én akartam mondani. Hozzáteszem, hogy ha Nyáry Pál minden szava állana, nem tu­.GOS ÜLÉS. 51 dom, hogyan lehetne igazolni, mert hiszen, az Istenért, ha valaki panaszkodik, mindjárt azt mondjuk , hogy csak skartéta ! Ki által van aláírva ? Nem hiteles, nem okadatolt! Ha pe­dig hitelesen adatik elő, viszont azt mondjuk: nem volt joga a törvényszéknek hitelesítem. (Nagy zaj.) Ennek következése szomorú. Meg­van mindennek a határa, a központi bizottmány­nak is. Ez rendelkezik arról, hogy az össze­írás pontosan, hűségesen történjék, és a választás­nál ne történjenek visszaélések a törvény szavai ellenére. Ha a közben zavargások, vérengzések, gyiHosságok történnek, 1 ezek megvizsgálására, az. egyes fél kérelmezésére, sőt e nélkül is, a törvény­szék van hivatva; ezek felett a törvényszék ítél. Itt számtalan tanúsággal ellátott okmány nyújta­tott elénk; ezt félrevetnünk nem lehet, nem sza­bad, mert ha félrevetjük, senki sem állhat elő ok­mányokkal. (Nagy zaj.) Ivánka Imre: Ha arról volna szó , hogy egyes bűntények megvizsgálását rendelte el a tör­vényszék, és ezen vizsgálat eredménye mellékel­tetett volna a kérvényhez, akkor megnyughatnék a tisztelt ház, nem a tekintetben, hogy a választás eredményébe avatkozott a törvényszék, hanem ab­ban, hogy az illető panaszló fél mellékletül hasz­nálta fel a vizsgálat jegyzőkönyvét. (Zaj.) Tovább megyek. A főispán vizsgálatot rendelt nem csak a bűntények megvizsgálására , hanem ugyanazon küldöttséget azzal is megbízta, hogy a választás körül történt rendetlenségeket vizsgálja meg, és ez azt is vizsgálgatta: hol mennyi pálinka fogyott el, azt ki osztotta, miért osztotta ki? Van-e joga a ! főispánnak ily módon beavatkozni a választásokba, vagy nem (mellőzve azt, vajon alkotmányos főis­pánnak tekinthető-e a mostani, vagy nem), ezen kérdést vitatni most nem akarom; de még a való­ságos alkotmányos főispánnak sem lehet joga ily­képen avatkozni a választásokba. (Szavazzunk!) Böszörményi László: T. képviselők! Meg­vallom, nem örömest nyújtanám az igazolási vita­tásokat ; de méltóztassanak megbocsátani, ez alka­lommal olyan kérdés forog szőnyegen, mely lehe­tetlen, hogy ne érdekelje az utolsó magyar ember­nek is érzelmeit. 1848-ban a választásokat oly szaba­dokká akarta tenni az országgyűlés, hogy azokba a kormánynak legkisebb befolyása ne lehessen. Je­lenleg olyan kormány, minőre az 1848-ki törvény­hozók gondoltak, nem létezik. De épen azért, mert olyan kormány nem létezik, mint a minőt a 48-ki törvényhozók gondolhattak, és épen azért, mert a 48-ki törvényhozók még azon 48-ki kormánynak sem akartak befolyást engedni a választásokba, nem tudom aggodalom nélkül elnézni, hogy a je­lenlegi kormánynak nagy és tekintélyes befolyás engedtessék a választásokba. Nyáry képviselő tár­7*

Next

/
Thumbnails
Contents