Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-7

U VII. OKSZÁGOS ÜLÉS. hat helyet közöttünk mint olyan, kiről maga az elnök azt mondja, hogy nem ismerheti törvé­nyesnek választási jegyzőkönyvét. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Ivánka Imre : Tisztelt képviselőház ! Na­gyon rövid leszek. Mindenekelőtt előttem szóló képviselőtársunk egy megjegyzésére vagyok "bá­tor szintén egy kis észrevételt tenni, hogy t. i. meggyőződésem, hogy a nemzetiség az igazság­szolgáltatásban semmi különbséget nem tehet. A jelen választásra azon észevételt kell nyilváníta­nom , hogy azon körülmény, hogy az elnök utol­só nap lett kinevezve, a választás érvényét épen nem alterálhatja , mert megtörténhetett volna, hogy azon elnök, kit a központi bizottmány már tete­mes idővel előbb nevezett ki, valamely oknál fog­va gátolva lett volna a megjelenésben és más ne­veztetett volna ki helyébe. így nézetem szerint az, hogy Papp Mór lemondott, nem tesz semmi különb­séget a megválasztás érvényére nézve , mert ha ta­lálkozott volna csak 10 egyén, a ki őt mint kö­vetjelöltet felajánlja , pártja mindenesetre megvá­laszthatta volna, és ha többsége leend, megjelent volna itt mint képviselő, minden lemondás daczá­ra. De itt a jegyzőkönyvből azt látjuk, hogy Papp Mór pártja a követválasztásnál meg sem jelent; csak egy párt volt jelen, ez pedig Varrót válasz­totta meg. Én tehát az osztály véleményét pár­tolom és a megválasztott képviselőt igazolandó­nak tartom. Ürményi József: Nem lehetek egészen egy véleményen az osztálylyal. Igaz, hogy engem is mintegy megnyert a felolvasás alatt a vélemény azon első része, mely azt mondja, hogy mivel a vá­lasztás alatt törvénytelenség nem történt, a válasz­tás érvényes, megáll. Ez tagadhatlan igazság , és törvényes állítás. Azonban a törvénytelenségnek meg nem történte mellett ezen állítólag egész csen­dességben lefolyt választás nem lehetett-e mégis kényszeritett csendességü választás? Véleményem szerint ez itt épen a kérdés. (Halljuk!) Mert te­gyük fel azon esetet, hogy még rendszeresitettebb modorban, még erőszakosabb eszközökkel élt vol­na az egyik párt; tegyük fel az esetet rigy, mint tán nem is forog fenn : a választásnak ezen ered­ménye mégis elérhető lett volna, úgyt. i., ha a vá­lasztás előtti időben egyes emberek megfenyege­tése , megverése, szóval azon eszközök nagyobb­szerü alkalmazása által, melyeknek a kérvény­ben nyomát látjuk , az idéztetett volna elő, hogy a választók egy része félvén a megtámadtástól és agyonveréstől, nem mert volna a választás helyén megjelenni. Ha ennek jelenségét itt épen nem is látnám, és ha nincs is minden oly mértékben ki­mutatva , mint a t. ház szükségesnek láthatná a kényszerítés bebizonyítására (mert én az árnyék­latban véleménykülönbséget elismerek, és én ta­lán gyengédebbeknek tartom azon választókat, mint a milyenek valóban); de azt hiszem, azon jó emberek, kik a választásban részt akartak venni, elmaradhattak csak azon esetek hallására, melye­ket elég hosszadalmasan elmond a választási el­nök. Habár őt én sem tekintem elnöknek, s nem tulajdonitok tagadásának semmi erőt arra nézve, hogy a jegyzőkönyv helyes vagy igaz-e, hogy kényszerítve lett volna és nem emlékszik, mit irt alá, mondom, habár ennek nem tulajdonitok semmi erőt, de tulajdonitok annak, hogy itt oly adatok hozattak fel az elnök mint egyes választó által, melyek ha ki vannak mutatva, nézetem sze­rirt csakugyan a választási szabadság nagy meg­szorítását derítenék föl. E szabadság korlátolása ugyanis nem csak abban állhat, hogy azon he­lyiségben , hol a szavazás történik, nem engednek valakit szavazni, vagy gátolják szabad szavazásá­ban ; hanem állhat abban is, hogy erkölcsi erő és ijesztés által nem engedik őt azon helyre jutni. S én ezt ép oly kényszerítésnek, a szabadság ép oly megszorításának tartom. Mivel pedig oly tisztes egyének által látom elmondva és indokolva az eseményeket, milyen az elnök és a jegyző , de fő­leg azon igen derék egykori képviselőtársunk , ki most is mint követjelölt fellépett és kinek nyilat­kozata igenis sajnálatot gerjeszt bennünk, hogy őt nem látjuk körünkben; mivel az ő előadásával tel­jes összhangzásban áll ama tények előadása, az állítólagos tények pedig , megvallom, oly erősek, oly drastikusok és oly vadságra mutatók, hogy ha gyöngédebb érzésű emberek ellenében gya­koroltattak, olyanoknak tartom, melyek a választási szabadságot tetemesen megszorítják: ennélfogva a vizsgálat mellett szavazok. (Helyeslés. Zaj.) Bónis Sámuel: T. ház, ha nekem, mint bí­rónak suppositumra épitni lehetne, talán hajla­nám Örményi képviselő véleményére; de mint­hogy a bírónak suppositumra építeni nem szabad, az osztály véleménye mellett vagyok. (Helyes! Szavazzunk !) Madarász József: T. képviselők! Ürmé­nyi képviselő ur a választás szabadsága mellett ér­vényesíttetni óhajtja az egyénét. Nekem is tökéle­tesen óhajtásom ez , hanem ha az egyéniség maga, akár gyöngédségből, akár félelemből nem érvénye­siti jogát s a választás helyére mindazokkal együtt, kik valamely egyént képviselőül akarnak meg­választani, meg nem jelenik, ha némely választók annyira gyöngék és félénkek, ez talán megbocsát­ható, de ennek alapján vizsgálatot kiküldeni nem lehet, mert nincs egyetlen képviselőválasztás, mely­nek ellenében a kisebbség a félelem, az ijedség , a gyöngédség előhozatalával elő nem állhatna. Vá­lasztásoknál, ha egyetlen egy ellenvéleményü sem

Next

/
Thumbnails
Contents