Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-37

XXXVII. ORSZÁGOS ÖLÉS. 337 ni egyezkedés, mint ha a bizottság titokban tartaná értekezleteit. Nem látom tehát okát, hogy midőn a ház minden tagját érdekli a közös viszonyok tárgyalása, miért zárjuk ki belőle a ház tagjait. (Helyeslés a bal oldalon.) Zichy Antal : Nem levén tagja a bizottságnak, talán annál elfogulatlanabbul mondhatom el szerény nézeteimet. Én a dolog természetében állónak tartom, hogy ha, a ház valamely ügyben bizottságot nevez ki, annak ülései titkosak legyenek és ott számosan mint hallgatók ne szerepeljenek. Megvallom, minden tis7 telet mellett, melylyel aszónokok iránt viseltetem, még itt a ház nyilt ülésében sem igen szeretem a betanult dictiókat; ha pedig a bizottság üléseiben igen sokan lesznek jelen, el nem kerülhető az, mire Deák Ferencz nagyérdemű képviselőtársunk is czélzott, hogy a képviselők, barátságos eszmecsere helyett, mely őket nem kötelezi, hogy a fölhozott okoknál fogva nézeteiket meg ne változtathassák , némi génebe ne jöjjenek — hogy ugy fejezzem ki magamat — és ugy szólván dictiókat ne tartsanak. Ez pedig sehogy sincs a dolog érdekében, * Én magamat, mint egyszerű képviselőt, ezen bizottság irányában, ugyanazon helyzetbe teszem, mint tenném, és a minő helyzetben volna az egész képviselőház szemben egy felelős kormánynyal. Minden parlamentben minden egyes kép viselőnek joga van az úgynevezett sárga, veres, vagy kék könyvbe akármikor beletekinthetni. Senki sem kivan, és a parlamenti gyakorlat szerint senkinek sem is jut eszébe a miniszterektől akkor kívánni fölvilágosítást valamely dolog felől, midőn az még folyamatban van. (Helyeslés.) Önök mindnyájan tudják a parlamenti gyakorlatból, hogy igen sok eset van, melyekben, ha a minisztert nem a maga idejében interpellálják, ez egész nyíltsággal azt feleli : Uraim, ebben a tárgyban most még nem adhatok fölvilágosítást, mert az alkudozások még folyamatban vannak; és a miniszter ezen nyilatkozatában a ház többsége rendesen megnyugszik. Örülök, hogy alkalmam van kijelenteni részemről, és kijelentenünk mindnyájunk részéről, kik extra muros vagyunk, azon álláspontot, hogy fentartom magamnak és fentartjuk mindnyájan, hogy ne csak a munkálat* eredményét, de titkos rugóit és adatait, magunk kellő tájékozása és szavazatunknak annak idejében leendő kellő indokolása tekintetéből, megtekinthessük és e czélra, valahányszor szükség leend. még a, munkálat folyama alatt, annak teljes befejezése előtt is, például zárt ülést kívánhassunk és a bizottságot, vagy egyes osztályát mintegy kérdőre vonhassuk. (Derültség.) Bocsánatot kérek, a szabályok értelmében mindig van joga 20 vagy nem tudom hány képviselőnek KÉPV. H. NAPLÓ. 186% I. zárt ülést kívánni, és ettől minket elzárni nem lehet, mihelyt szükségesnek fogjuk tartani, s mindnyájan tudni óhajtjuk, mennyire haladt s mely stádiumban áll e nagyfontosságú, életbevág-ó kérdés tárgyalása. Röviden szólva, megnyug-szom abban, hogv a tárgyalás titkos legyen, és az indítvány ellen szavazok. (Helyeslés.) Böszörményi László: Megvallom, midőn a közös viszonyok rendezése fölött tanácskozandó nagy számú bízottság megválasztatása indítványoztatott,nemgondoltam arra,hogy ezen bizottság munkálkodása az itt kívánt nyilvánosságot meg ne nyerje.Megmondoimmiért.Mert azon indítvány előterjesztése után, mielőtt az itt tárgyaltatott volna, mindazon tanácskozásokban, hol képviselőtársaimmal együtt lenni szerencsém volt, ugy tapasztaltam, hogy a bizottságnak ily fokxí nyilvánosság melletti működése, mint a hogy indítványozva van, oly czélszerünek, oly elfogadhatónak találtatott, hogy a ház többsége véleményének hittem akkor, azon első órákban, midőn e kérdés fölmerült. S valamint én ezt természetesnek is találtam akkor, úgy senki más sem látott abban veszedelmet , hogy ezen tanácskozások nyilvánosak legyenek. A hol ugyanis magam is jelen voltam az ezen kérdés fölötti eszmecserénél, minden ember osztozott a helyzet rendkivüliségéről való meggyőződésben, melyben mi most vagyunk. Az indítvány is fölemlíti, hogy rendkívüli fontosságú a tárgy, melyben a bizottság munkálkodni fog'; és én hozzáteszem, hogy mióta ezer éve A Iparnál megírták az ország életét, azóta fontosabb működés/legalább ilyen utón, nem forgott fenn e hazában. Ma ugyanis nem kevesebbről van kérdés. mint arról, vajon azon ezeréves élet tartassék-e tovább fenn , vagy ne: mert az ezen bizottság által készítendő munkálattól és tovább folytatásától függ azon nagy kérdés. De nem csak ez teszi fontossá a kérdést, t. ház, hanem azon helyzet is, melyben vagyunk. A t. indítványozó úr maga monda, hogy, „ha csak tegnap nem jött le a rendelet, ma is az absolutismus alatt vagyunk." És" ez, fájdalom, igy is van: mert semmi nyilvánosság az országban, sőt mondani lehet, jóformán félrevezetett nyilvánosságaink van ; nincs hatósági élet; a sajtó , bátran kimondhatom, nem teszi azt a szolgálatot a haza érdekében, mit tőle méltán el lehetne várni. (Elénk helyeslés a bal oldalon.) Micsoda biztosíték van most, t. ház, ily fontos kérdés fölötti tanácskozásnál ? Igenis, van biztosíték — megadom — azon bizottság minden tagja iránti tiszteletben; és nagyon roszul vélekednének rólam, ha tán szavaimból azt akarnák kimagyarázni, hogy nincs bizalmam azon férfiak irányában, akár a bizottság ösz48