Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-37

XXXVII. ORSZÁGOS ÖLÉS. 337 ni egyezkedés, mint ha a bizottság titokban tarta­ná értekezleteit. Nem látom tehát okát, hogy mi­dőn a ház minden tagját érdekli a közös viszonyok tárgyalása, miért zárjuk ki belőle a ház tagjait. (Helyeslés a bal oldalon.) Zichy Antal : Nem levén tagja a bizott­ságnak, talán annál elfogulatlanabbul mondhatom el szerény nézeteimet. Én a dolog természetében állónak tartom, hogy ha, a ház valamely ügyben bizottságot ne­vez ki, annak ülései titkosak legyenek és ott szá­mosan mint hallgatók ne szerepeljenek. Megval­lom, minden tis7 telet mellett, melylyel aszónokok iránt viseltetem, még itt a ház nyilt ülésében sem igen szeretem a betanult dictiókat; ha pedig a bi­zottság üléseiben igen sokan lesznek jelen, el nem kerülhető az, mire Deák Ferencz nagyérdemű kép­viselőtársunk is czélzott, hogy a képviselők, barát­ságos eszmecsere helyett, mely őket nem kötelezi, hogy a fölhozott okoknál fogva nézeteiket meg ne változtathassák , némi génebe ne jöjjenek — hogy ugy fejezzem ki magamat — és ugy szólván dic­tiókat ne tartsanak. Ez pedig sehogy sincs a dolog érdekében, * Én magamat, mint egyszerű képviselőt, ezen bizottság irányában, ugyanazon helyzetbe teszem, mint tenném, és a minő helyzetben volna az egész képviselőház szemben egy felelős kormánynyal. Minden parlamentben minden egyes kép viselőnek joga van az úgynevezett sárga, veres, vagy kék könyvbe akármikor beletekinthetni. Senki sem ki­van, és a parlamenti gyakorlat szerint senkinek sem is jut eszébe a miniszterektől akkor kívánni fölvilágosítást valamely dolog felől, midőn az még folyamatban van. (Helyeslés.) Önök mindnyájan tudják a parlamenti gyakorlatból, hogy igen sok eset van, melyekben, ha a minisztert nem a maga idejében interpellálják, ez egész nyíltsággal azt fe­leli : Uraim, ebben a tárgyban most még nem ad­hatok fölvilágosítást, mert az alkudozások még fo­lyamatban vannak; és a miniszter ezen nyilatko­zatában a ház többsége rendesen megnyugszik. Örülök, hogy alkalmam van kijelenteni ré­szemről, és kijelentenünk mindnyájunk részéről, kik extra muros vagyunk, azon álláspontot, hogy fentartom magamnak és fentartjuk mindnyájan, hogy ne csak a munkálat* eredményét, de titkos rugóit és adatait, magunk kellő tájékozása és sza­vazatunknak annak idejében leendő kellő indoko­lása tekintetéből, megtekinthessük és e czélra, vala­hányszor szükség leend. még a, munkálat folyama alatt, annak teljes befejezése előtt is, például zárt ülést kívánhassunk és a bizottságot, vagy egyes osztályát mintegy kérdőre vonhassuk. (Derültség.) Bocsánatot kérek, a szabályok értelmében mindig van joga 20 vagy nem tudom hány képviselőnek KÉPV. H. NAPLÓ. 186% I. zárt ülést kívánni, és ettől minket elzárni nem le­het, mihelyt szükségesnek fogjuk tartani, s mind­nyájan tudni óhajtjuk, mennyire haladt s mely stá­diumban áll e nagyfontosságú, életbevág-ó kérdés tárgyalása. Röviden szólva, megnyug-szom abban, hogv a tárgyalás titkos legyen, és az indítvány ellen szavazok. (Helyeslés.) Böszörményi László: Megvallom, midőn a közös viszonyok rendezése fölött tanácskozandó nagy számú bízottság megválasztatása indítványoz­tatott,nemgondoltam arra,hogy ezen bizottság mun­kálkodása az itt kívánt nyilvánosságot meg ne nyer­je.Megmondoimmiért.Mert azon indítvány előterjesz­tése után, mielőtt az itt tárgyaltatott volna, mind­azon tanácskozásokban, hol képviselőtársaimmal együtt lenni szerencsém volt, ugy tapasztaltam, hogy a bizottságnak ily fokxí nyilvánosság mel­letti működése, mint a hogy indítványozva van, oly czélszerünek, oly elfogadhatónak találtatott, hogy a ház többsége véleményének hittem akkor, azon első órákban, midőn e kérdés fölmerült. S valamint én ezt természetesnek is találtam akkor, úgy senki más sem látott abban veszedel­met , hogy ezen tanácskozások nyilvánosak legye­nek. A hol ugyanis magam is jelen voltam az ezen kérdés fölötti eszmecserénél, minden ember oszto­zott a helyzet rendkivüliségéről való meggyőző­désben, melyben mi most vagyunk. Az indítvány is fölemlíti, hogy rendkívüli fontosságú a tárgy, melyben a bizottság munkálkodni fog'; és én hozzá­teszem, hogy mióta ezer éve A Iparnál megírták az ország életét, azóta fontosabb működés/legalább ilyen utón, nem forgott fenn e hazában. Ma ugyanis nem kevesebbről van kérdés. mint arról, vajon azon ezeréves élet tartassék-e tovább fenn , vagy ne: mert az ezen bizottság által készítendő mun­kálattól és tovább folytatásától függ azon nagy kérdés. De nem csak ez teszi fontossá a kérdést, t. ház, hanem azon helyzet is, melyben vagyunk. A t. indítványozó úr maga monda, hogy, „ha csak tegnap nem jött le a rendelet, ma is az absolu­tismus alatt vagyunk." És" ez, fájdalom, igy is van: mert semmi nyilvánosság az országban, sőt mondani lehet, jóformán félrevezetett nyilvános­ságaink van ; nincs hatósági élet; a sajtó , bátran kimondhatom, nem teszi azt a szolgálatot a haza érdekében, mit tőle méltán el lehetne várni. (Elénk helyeslés a bal oldalon.) Micsoda biztosíték van most, t. ház, ily fontos kérdés fölötti tanácskozás­nál ? Igenis, van biztosíték — megadom — azon bizottság minden tagja iránti tiszteletben; és na­gyon roszul vélekednének rólam, ha tán szava­imból azt akarnák kimagyarázni, hogy nincs bizal­mam azon férfiak irányában, akár a bizottság ösz­48

Next

/
Thumbnails
Contents