Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-30
XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 305 foglalják. Ez ellen nem protestálunk és nem is protestálhatunk , sőt örvendeni kívánunk azon .mindnyájan, hogy Magyarország lakosai vagyunk. Ezek szerint Magyarország népeinek összegét a „populus" (ország népe vagy lakossága) eszméje fejezi ki, nem pedig a törvényeinkben ismeretlen „magyar nemzet" eszméje; s igy volt a rómaiaknál is (senatus populusque romanus). Törvényeink több nemzetet ismernek az országban, sőt elismeri azokat az ország-gyűlés 1861. évi második felirata is: oda terjed tehát igénytelen nézetem, méltóztassanak, tekintettel mindezekre, a módositványt elfogadni. (Maradjon!) Stefanidesz Henrik: Tiszteit képviselőház! Nem volt ugyan szándékom most itt helyén kívül a nemzetiség ügyében szólani; nincs is szándékom az itt előadott nézetek czáfolatába bocsátkozni. mert igen helyesen jegyezték meg többen, hogy ezen kérdés csakis a nemzetiségi kérdés napirenden léte alkalmával fog tüzetesen tárgy altathatni. De épen azért, mert én szintén nem magyar ajkú magyar honpolgár és szintén nem magyar ajkú nemzetiség, t. i. a magyar-tót nemzetiség képviselője vagyok, nem akarnám, hogy midőn a különböző nemzetiségek felszólalnak, ezen de nobis sine nobis vitatott kéi'désben egy,Magyarországban nem csekély jelentőségű nemzetiség ez ügybeli valódi érzületének nyilvánítását elmulaszszam, s e tárgyban az én nemzetiségein részéről szót ne emeljek. (Halljuk!) Én tehát, mint szintén nem magyar ajkú nemzetiség képviselője, kijelentem, hogy mindig büszke a nem magyar ajkú tót nemzetiség, hogy Magyarország polgára lehet. (Elénk éljenzés.) Bizalommal viseltetik ő a magyar nemzetiség iránt, s határtalan bizalommal és testvéri érzelemmel mindig kész neki jobbját nyújtani: mert hiszen elismert tény, hogy az egész világon nincs nemzet, mely oly őszintén s testvéries indulattól áthatva nyújtaná kezét a többi nemzetiségeknek, mint épen a nemes magyar nemzet. A mit tehát az egész világ elismer, mi testvérek magunk tagadnók meg? (Tetszés.) Azt hiszem, nem csak Európában, hanem az egész világon el van ismerve, hogy a magyar soha sem vetette meg más nemzetiségben' testvérét, s nem tagadta meg tőle jogát: ha pedig ezt elismeri Európa, épen mi testvérek vonjuk ezt kétségbe? (Tetszés.) Azt hiszem, hogy mindnyájunknak egyedül hazánk boldogsága fekszik szivünkön, s csak testvért ismerünk a hazában, s tudjuk, hogy csak ugy lehet az boldog, ha egymás iránt kölcsönös bizalom lelkesíti e közös haza összes polgárait: fő feladatunk e szerint, hogy a bizalmatlanság csiráját szivünkből kiirtsuk. Nem akarok én e hazában rabszolgát ismerni, hanem testvért ; és hiszem, hogy a magyar haza minden polKÉPV. H. NAPLÓ. 186 6 ,,;. i. j gárát hasonló érzelmek buzdítják : a közö s czél, t. i. a közös haza boldogságának megalapítása és ősi jogaink biztosítása. Én tehát fentartva magamnak a jogot tüzeteI sebben és bővebben szólhatni a nemzetiségi ügy! ben, ha az napirendre kerül, most egyszerűen a fölirati javaslat szerkezetét pártolom. Böszörményi László: Tisztelt képvíselőj ház! Magyarország nem csak most az ujabb idők! ben, hanem régi időkben is mindig tanúsította törI vényhozásában, hogy figyelemmel kiséri a Ma; gyarországban lakó különböző nemzetiségek jogos I óhajait és aggodalmait. Epén azért engem sem I érint kellemetlenül az, hogy Magyarország különböző nemzetiségű lakói óhajaiknak igyekeznek hangot adni. Mégis megvallom, sajnálattal hallotI tam a mai indítványt, mert már a 16-ik pontnál ! testvéreink oly megnyugtatást kaptak e kérdésben ! — legalább ezen válaszfelirati javaslat körét illetőleg , mely törvény erejével természetesen nem j bir — a minővel tökéletesen meg lehetnek elégedI ve. Kimondatott ugyanis, hogy itt a „magyar | nemzet" szó nem értetik „magyar nemzetiség" j értelemben, vagyis nem értetik az, mintha a magyar faj akarna a német-germán fajjal egyesülni, hogy | vele, mint ilyen, a többi nemzetiség felett jövőben j aristokrata vagy más előjogot igyekezzék gyakoi rolni. Miután ez a képviselőház legilletékesebb | tagja által fejeztetett ki. ebben, azt hittem, megj nyugvást fognak találni — a mint ezt akkor egy ' másik nemzetiség képviselője ki is fejezte — s az előbbi pontban a nemzet szó megmagyaráztatván. itt a másik szónál nem fogják ellenvetéseiket megújítani. (Igaz! Zaj.) Minthogy mégis hiányzik a megnyugvás, engedje meg nekem a tisztelt ház, azt hiszem, az egész ház meggyőződését nyilvánítanom a tisztelt külön ajkú nemzetiségek irányában : hogy nem csak senkinek közülünk eszében nem volt olyan magyar nemzetiségi alkut csinálni, mely egy hajszálnyira is megfeledkeznék a Magyarországban lakó más nemzetiségek testvéri jogairól; nem csak hogy mi nem akarunk megfeledkezni rólok; hanem tiltakozunk is minden oly törekvés ellen, melynek az volna ezélja, hogy a többi nemzetiség rovására történjék bármi intézkedés. Mi épen demokrata szabadságot akarunk; és nem akarunk oly szövetkezést senkivel, hol az aristokrata fogalmak jussanak érvényre: legyenek ez iránt megnyugodva. (Maradjon a szerkezet!) Elnök: Ennélfogva a 31. és 32-ik pontok változatlanul maradnak. Következik a 33rik pont. Ráday László gr. jegyző (olvassa a felirati javaslat 33-ikpontját. Felkiáltások: Maradjon !) Elnök: A 33-ik szakasz megmarad. 39