Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-29

288 XXIX. OESZÁGOS ÜLÉS. tiltják, hogy a kölcsönös jogok és kötelmek viszonylatának egyidejű megoldása előtt királyi hitlevelünkben azoknak változatlan megtartását és végrehajtását elfogadjuk és biztosítsuk." A mi erre válaszul mondatik a feliratban, az részint a hódoló tiszteletnél és hálás bizalomnál fogva, mely annak minden sorát átlengi, részint azon kegyeletnél fogva, melylyel hazai intézményeink előnyei kiemeltetnek, mélyen hat bizonyára mindenki szivére, és kétséget nem enged a felett, hogy ezen intézmények, ha kellőleg rendezve tényleg visszahelyeztetnének, nem csak szellemi és anyagi állapotaink javulására. hanem magának a kiegyenlítésnek müvére is csak üdvösen fognának hatni. De nélkülözöm itt annak gyakorlati bebizonyítását^ ŐFölsége által a trónbeszédben bizalmas, de határozott szavakban tagadtatik: nélkülözöm tudniillik gyakorlati bebizonyítását annak, hogy a 48-ki törvények, melyek az átmeneti epochában keletkeztek, 17 évi hosszas idő és sok viszontagság után tökéletesen megváltozott viszonyok között ismét beállott, sokkal nagyszerűbb átalakulási epochában, minden módosítás és minden törvényhozói gondoskodás nélkül életbe léphessenek. Tartanom kell tehát attól, hogy habár Fölséges Urunknak atyai szíve a fölirati javaslatnak nagy része által érzékenyen meg lesz hatva, de aggodalmai, kétségei e tekintetben alig lesznek megszüntetve. Ezek azonban csak egyéni sejtelmeim lehetvén, és senki sem mondhatván azt, mi foganatja lesz feliratunknak a legmagasabb trónnál: áttérek a gyakorlati térre, hogy a t. háznak előadjam a nehézségeket, melyek felfogásom szerint óhajtásunk tényleges betöltését ellenzik. Először is a törvényhatóságokról leszek bátor szólani. (Halljuk!) A ki az 1848-ki törvények 16-dik czikkének czimét olvassa a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról, nem különben annak rendeleteit , melyek által a minisztériumnak meghagyatott, hogy a megye szerkezetének népképviselet alapján rendezése iránt a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot terjeszszen elő; és a ki ezen törvény tartalmából érteni fogja azt, hogy a megyei hatóság gyakorlata olyannyira ideiglenesnek tekintetett, hogy, a 17-ik tv. czikk szerint, további törvényhozói intézkedésig még a megyei tisztújító székek megtartása is betiltatott: abban méltán fog támadni azon kérdés, vajon azon kétségtelen rendeletek, melyek elégségesek lehettek arra, hogy az akkor fennállott és törvényesen megválasztott tisztikarral ellátott megyei hatóság tisztét ideiglen folytathassa, vajon azon rendeletek elégséges alapul szolgálhatnak-e a törvényhatóságoknak újból felállítására? (Helyeslés.) Én kénytelen vagyok e kérdésre nemmel felelni. Nyilvánvaló levén, hogy a tisztujitó székekről népképviselet alapján a törvény még nem rendelkezett: kérdem, minő törvény szerint fognának a tisztujitó székek megtartatni? (Közbekiáltások: 1860 szerint!) 1860 idéztetett. Nehezen fog az e tekintetben igazolásul szolgálhatni , mert az véleményem szerint csakugyan nem a jogfolytonosság elvéhez volt alkalmazva, törvényesen megválasztott tiszti kar nélkül pedig véleményem szerint a megyéknek törvényessége csak fictio lehet. (Helyeslés. Zaj.) Azóta, tisztelt ház! 17 év folyt le, a körülmények megváltoztak, és így lehetetlennek tartom — habár a jogfolytonosság kellékének az sem felelne meg — hogy az akkori provisorium ugy, a mint volt, helyreállittassék ; nélkülözhetlen tehát, hogy a törvényhozás intézkedjék a választási jognak gyakorlata és a tiszti karnak megválasztása, továbbá a megyei gyűléseket pótló testületek iránt, mielőtt a törvényhatóságokat újból helyre lehetne állítani. Feladatunk, t. ház, a provisorium megszüntetése, nem pedig egy isméti provisoriumnak előidézése. Másnak pedig, mint törvényen kívüli provisoriumnak.nem tekinthetném (Zaj) a törvényhatóságok oly módon szervezését, mint az 60-ban történt. Azon őszinteségnél fogva, melylyel a t. háznak tartozom, ki kell mondanom azt is, hogy a 60-iki tapasztalás, a mikor is a törvényhatóságok szervezése önmagokra volt bízva, vagy legalább általok lett elfoglalva, habár e tekintetben is, mint mindenben, egyes jeles kivételek voltak, átalánosan a megyék iránti bizalmat nem nevelte és a megyék tekintélyét a közvéleményben és a nép előtt nem emelte. (Ájobb oldalon: Ugy van! A bal oldalon ellenmondás.) Őszinteségemre hivatkozom, t. ház , és ennélfogva, ha előbbi előadásom által bárki is legkevésbbé sértve érezné magát, bocsánatot kérek. (Epén nem!) Azt mondják ugyan, és a 60-ik évi állapotot azzal mentik, hogy akkor az idő rövidsége nem engedte, hogy a megyék consolidálhassák magokat. Mint én emlékszem,körülbelül 10 hónapig, vagy egy évig tartott az úgynevezett alkotmányos rendszer : ezen idő, ha nem volt is talán elégséges a tökéletes szervezésre, mindenesetre azokra nézve, kik az akkori kezelés alatt állottak, hosszú volt. Továbbá az akkori rendkívül felizgatott állapottal menthetik mások azt, hogy a törvényhatóságok akkor meg nem feleltek hivatásuknak. De mindezek csak a mellett szólanak, hogy a törvényhatóságokat, épen a jogfolytonosság elve szerint, nem lehet törvényhozói rendezés nélkül helyreállítani. Az utolsó választásoknál közbejött eseményeket tekintve, nem mernék jót állani arról, t. ház , hogy most higgadtabb állapotban fogná az országot találni az új szervezés. (Elénk ellenmondás.) A megyéknek helyreállítása, megelőző törvényhozási intézkedés nélkül, azon kisérletek sorába tartozik, melyeket a jó rend, szellemi és anyagi jól-