Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-29

288 XXIX. OESZÁGOS ÜLÉS. tiltják, hogy a kölcsönös jogok és kötelmek viszony­latának egyidejű megoldása előtt királyi hitleve­lünkben azoknak változatlan megtartását és végre­hajtását elfogadjuk és biztosítsuk." A mi erre válaszul mondatik a feliratban, az részint a hódoló tiszteletnél és hálás bizalomnál fogva, mely annak minden sorát átlengi, részint azon kegyeletnél fogva, melylyel hazai intézmé­nyeink előnyei kiemeltetnek, mélyen hat bizonyára mindenki szivére, és kétséget nem enged a felett, hogy ezen intézmények, ha kellőleg rendezve tény­leg visszahelyeztetnének, nem csak szellemi és anyagi állapotaink javulására. hanem magának a kiegyenlítésnek müvére is csak üdvösen fognának hatni. De nélkülözöm itt annak gyakorlati bebizo­nyítását^ ŐFölsége által a trónbeszédben bizalmas, de határozott szavakban tagadtatik: nélkülözöm tudniillik gyakorlati bebizonyítását annak, hogy a 48-ki törvények, melyek az átmeneti epochában ke­letkeztek, 17 évi hosszas idő és sok viszontagság után tökéletesen megváltozott viszonyok között is­mét beállott, sokkal nagyszerűbb átalakulási epo­chában, minden módosítás és minden törvényhozói gondoskodás nélkül életbe léphessenek. Tarta­nom kell tehát attól, hogy habár Fölséges Urunk­nak atyai szíve a fölirati javaslatnak nagy része által érzékenyen meg lesz hatva, de aggodalmai, kétségei e tekintetben alig lesznek megszüntetve. Ezek azonban csak egyéni sejtelmeim lehet­vén, és senki sem mondhatván azt, mi foganatja lesz feliratunknak a legmagasabb trónnál: áttérek a gyakorlati térre, hogy a t. háznak előadjam a nehézségeket, melyek felfogásom szerint óhajtásunk tényleges betöltését ellenzik. Először is a törvényhatóságokról leszek bátor szólani. (Halljuk!) A ki az 1848-ki törvények 16-dik czikkének czimét olvassa a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról, nem különben annak ren­deleteit , melyek által a minisztériumnak megha­gyatott, hogy a megye szerkezetének népképviselet alapján rendezése iránt a legközelebbi országgyű­lésnek törvényjavaslatot terjeszszen elő; és a ki ezen törvény tartalmából érteni fogja azt, hogy a megyei hatóság gyakorlata olyannyira ideiglenes­nek tekintetett, hogy, a 17-ik tv. czikk szerint, to­vábbi törvényhozói intézkedésig még a megyei tisztújító székek megtartása is betiltatott: abban méltán fog támadni azon kérdés, vajon azon két­ségtelen rendeletek, melyek elégségesek lehettek arra, hogy az akkor fennállott és törvényesen meg­választott tisztikarral ellátott megyei hatóság tisztét ideiglen folytathassa, vajon azon rendeletek elégsé­ges alapul szolgálhatnak-e a törvényhatóságoknak újból felállítására? (Helyeslés.) Én kénytelen va­gyok e kérdésre nemmel felelni. Nyilvánvaló le­vén, hogy a tisztujitó székekről népképviselet alap­ján a törvény még nem rendelkezett: kérdem, minő törvény szerint fognának a tisztujitó székek meg­tartatni? (Közbekiáltások: 1860 szerint!) 1860 idéz­tetett. Nehezen fog az e tekintetben igazolásul szol­gálhatni , mert az véleményem szerint csakugyan nem a jogfolytonosság elvéhez volt alkalmazva, törvényesen megválasztott tiszti kar nélkül pedig véleményem szerint a megyéknek törvényessége csak fictio lehet. (Helyeslés. Zaj.) Azóta, tisztelt ház! 17 év folyt le, a körülmé­nyek megváltoztak, és így lehetetlennek tartom — habár a jogfolytonosság kellékének az sem felelne meg — hogy az akkori provisorium ugy, a mint volt, helyreállittassék ; nélkülözhetlen tehát, hogy a törvényhozás intézkedjék a választási jognak gya­korlata és a tiszti karnak megválasztása, továbbá a megyei gyűléseket pótló testületek iránt, mielőtt a törvényhatóságokat újból helyre lehetne állítani. Feladatunk, t. ház, a provisorium megszüntetése, nem pedig egy isméti provisoriumnak előidézése. Másnak pedig, mint törvényen kívüli provisorium­nak.nem tekinthetném (Zaj) a törvényhatóságok oly módon szervezését, mint az 60-ban történt. Azon őszinteségnél fogva, melylyel a t. háznak tartozom, ki kell mondanom azt is, hogy a 60-iki tapasztalás, a mikor is a törvényhatóságok szervezése önma­gokra volt bízva, vagy legalább általok lett elfog­lalva, habár e tekintetben is, mint mindenben, egyes jeles kivételek voltak, átalánosan a megyék iránti bizalmat nem nevelte és a megyék tekintélyét a közvéleményben és a nép előtt nem emelte. (Ájobb oldalon: Ugy van! A bal oldalon ellenmondás.) Őszin­teségemre hivatkozom, t. ház , és ennélfogva, ha előbbi előadásom által bárki is legkevésbbé sértve érezné magát, bocsánatot kérek. (Epén nem!) Azt mondják ugyan, és a 60-ik évi állapotot azzal mentik, hogy akkor az idő rövidsége nem engedte, hogy a megyék consolidálhassák mago­kat. Mint én emlékszem,körülbelül 10 hónapig, vagy egy évig tartott az úgynevezett alkotmányos rend­szer : ezen idő, ha nem volt is talán elégséges a tö­kéletes szervezésre, mindenesetre azokra nézve, kik az akkori kezelés alatt állottak, hosszú volt. To­vábbá az akkori rendkívül felizgatott állapottal menthetik mások azt, hogy a törvényhatóságok akkor meg nem feleltek hivatásuknak. De mind­ezek csak a mellett szólanak, hogy a törvényható­ságokat, épen a jogfolytonosság elve szerint, nem lehet törvényhozói rendezés nélkül helyreállítani. Az utolsó választásoknál közbejött eseményeket te­kintve, nem mernék jót állani arról, t. ház , hogy most higgadtabb állapotban fogná az országot ta­lálni az új szervezés. (Elénk ellenmondás.) A megyéknek helyreállítása, megelőző törvény­hozási intézkedés nélkül, azon kisérletek sorába tartozik, melyeket a jó rend, szellemi és anyagi jól-

Next

/
Thumbnails
Contents