Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-28

270 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. nak e törvények rendeletei közt" .... (Ezután ol­vastatik a 32-ik kikezdés.) Bartal György: Lehetőleg rövid leszek, és csakis ad rem, csakis önökhöz szólandök. Uraim! a módositvány, melyet ugy magam, mint elvbarátaim nevében benyújtani bátor vol­tam, alkotmányunk tettleges visszaállítását nem csupán kéri, hanem O Felségétől bizton elvárja; e biztos föltevés ellenében azonban nem csak ja­vaslatok kidolgozását és fölterjesztését, hanem a rajok keletkezendő királyi resolutiok megvitatá­sát, vagyis dietális tractatusok utján létrejövendő országgyűlési megállapodásokat helyez kilátásba, a melyek ugyan a koronázás előtt törvény erejé­vel nem birandanak, és mint ilyenek effectuatio alá sem jöhetnek, de minden esetre biztos alapot fognak 0 Felségének nyújtani arra, hogy általok mindazon ag-gály elenyésztetvén, melyet a trón­beszéd felsorol : közös óhajunk, az alkotmányos­ság tettleges visszaállitása még a koronázás előtt, sőt illő fokozatban épen a dietális tractatusok folya­ma alatt teljesedésbe mehessen. A különbség tehát, mely saját és elvbarátaim felfogása, meg a válasz­felirati javaslat között létezik, abban központosul, hogy mi az 1848-iki törvények revisióját, a meny­nyiben azt, Ü Felsége által felhozott és általunk is méltányolt szempontokból, magunk érdeké­ben szükségesnek és alkotmányunk alapelveivel egybehangzásba hozhatónak fölismerendjük, elő­munkálatainkból ne csak ki ne zárjuk, hanem azokba világosan be is foglaljuk azért, mert meg vagyok győződve, hogy közös viszonyaink meg­állapítása e revisio tárgyainak egyes pontjait amúgy is okvetlenül szőnyegre hozandja. Es mivel illő, hogy önök valahára lássák, mi fekszik ezen gyanús Pandora-szelencze alapján, és mivel én nyílt sisakkal szoktam harczolni: ki­fejtem még, mi az, a mit mi az alkotmánynak tett­leges és koronázás előtti- visszaállítása alatt értünk. (Halljuk!) Teszem ezt nem önök benevolentiájá­nak captatiója, hanem a helyzet tisztázása, minden félreértés megelőzése, azon pártárnyalat kiindulá­sának constatálása végett, melyet e háznak jobb oldala képvisel, s a melynek ez idő szerinti jel­szava : pártolni és elősegíteni ama kormányférfía­kat, kik a hazának bonyodalmaiból alkotmányos utón leendő kibontakoztatására vállalkoztak, de pártolni őket csak is saját alkotmányos felfogá­sunk és minmeggyőződésünk alapján. Alkotmányunk tettleges visszaállitása alatt nem értünk mi sem egyebet, mint a hagyományos sajátságunkká vált municipális önkormányzatnak minél teljesebb, minél kevésbbé korlátolt, a jelen viszonyok kívánalmaihoz idomított restitutióját, s a végrehajtó legfőbb hatalomnak az 1848-iki törvények értelmében szervezését, vagyis az indi­viduális felelősség eszméjével összekötőt kormány­zatnak ama rendszerét, melyet a müveit világ mi­niszterinek nevez, és mi olyasnak ismerünk, mely az alkotmányos monarchia eszméjének legtökélye­sebben megfelel. Pártoljuk mi azt, nem azért, mintha általa a felségnek akár a törvényhozás, akár a végrehajtás körül eddig gyakorolt jogait legkevésbbé is korlátolni, vagyis a parlamenti omnipotentiának alapjait akarnók megvetni. Pár­toljuk mi azt nem azért, mintha félreismernők a nehézségeket, melyek a miniszteri kormány élet­beléptetésével járnak mindaddig, mig a biroda­lomhoz, a birodalmi kapcsolat- s a társországokhoz való viszonyaink megállapítva, municipális szer­vezetünk működése hozzá átidomítva (Ellenmon­dás) s a két, előttünk egyaránt becses institutió­nak egymás melletti, öszhangzó fenállhatása biz­tosítva leend. De pártoljuk azért, mert a testületi kormányzást — saját rövid tapasztalásom szerint is — a közigazgatás jelen föladatainak megoldá­sára elégtelennek, sőt már is fentarthatatlannak tartjuk; (Helyes!) mert az individuális felelősség elvét, mit az egyik magában foglal, a másik practi­ce kizár, a végrehajtó hatalom minden ágazatára elkerülhetlennek tartjuk azért, hogy a közkor­mányzat tekintélye fentartassék és a kormányzottak nyugalma biztosíttassék; mert a törvényhozó ha­talmat nem csupán a törvények hozására, hanem a végrehajtó hatalom ellenőrzésére is hivottnak ismerjük; mert a törvényhozás gyorsítására, s a nemzet és kormány közti bizalmatlanság elhárítá­sára, azon visszariasztó gravamenek kutforrásának vég elzárására nézveelkerülhetlennek találjuk, hogy a végrehajtó hatalom az országgyűlésen képvisel­ve levén, érvényesíthetővé tegye nem az esetleges országgyűlési testületnek ama velleitását, hogy bármi kormányt, mely a pillanatnyi többségnek nem tetszik, visszalépésre kényszerithessen, hanem érvényesítővé tegye a nemzetnek — melyre a kor­mány hivatkozhatik — jogosult kívánságát, hogy a végrehajtó hatalom a fejedelem bizalmának vá­lasztottjai által a törvények értelmében gyakorol­tatván, egyszersmind a nemzet bizalmánakis meg­feleljen ; és végre, mert mindezeket ránk s a jelen pillanatra alkalmazva, a kiegyenlítés nagy müvét ugy, a mint mi azt czélba veszszük, valamennyi érdek kielégítése mellett csakis ugy véljük eszkö­zölhetőnek, ha megadatván részünkről mindaz, mi­vel a királynak, a birodalmi kapcsolatnak, a társ­országoknak tartozunk , viszont teljesíttetik a ma­gyar nemzetnek is ama méltó igénye, hogy bei­kormányzatát saját tetszése szerint rendezhesse, il­letőleg erre vonatkozó törvényeinek végrehajtását követelhesse. De ép az általam imént kifejtett indokokból kellett, hogy tartózkodjunk előtérbe állítani mind-

Next

/
Thumbnails
Contents