Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-28
XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 269 miszerint a birodalom nagyhatalmi állása és a fejedelem jogai biztosíttassanak. A mint ez a felirati javaslat ezen pontjában magyaráztatott, mindkettőnek elég van téve. Én most nem azért szólalok fel, hogy a t. házat untassam, (Közbekiáltás: De igen !) hanem hogy illustráljam azon nagy horderejű pontokat, melyek előttünk fekszenek. Mindenekelőtt mint állampolgárnak ki kell jelentenem első sorban, hogy Ausztria, Magyarország nélkül, és Magyarországhoz szoros viszonyban álló Horvátország és Erdély nélkül, mint nagyhatalmasság Európábanfenn nem állhat. (Zaj. Az'plriök csenget.)Nem lehet azonban tagadni, hogy Ausztria, mint nagyhatalmasság, a többi hatalmasságok által el van ismerve, és mint ilyen fönn fog állani mindaddig, mig Európa térképe akár nemzetközi traetatusok, akár egyéb bekövetkezhető előre nem látható bonyodalmak által meg nem változik. Más részről azonban nem akarom ez által azt mondani, hogy Magyarország az imént említett királysággal és nagyfejedelemséggel egyesülve képes volna a közel jövőben nagyhatalmi állást magának kivívni, még azon esetre sem, ha, mint Eötvös báró barátom akarta kifejteni, politikáját a keletre is kiterjesztené; de azt bátran mondhatom, hogy Magyarország oly nagy, oly erős, oly hatalmas, hogy magában is fennállhatna, holott Ausztria gyenge, kicsi , és magára hagyatva, önmagában erőtlen. (Fölkiáltások: Elég! Eláll! Az elnök csenget,) E két szempontból tekintve a dolgot, a felirati javaslatban biztosítva látom Magyarország jogát, alkotmányát, más részről biztosítva látom a fejedelmi jogokat is. (A tárgyhoz! Eláll!) Elnök (csenget:) Kérem a t. képviselő urakat, hogy csak szorosan a válaszfelirathoz tartozó kérdések vitatása mellett maradjanak. Papp Zsigmond: Midőn a válaszfelirat pontjához akarok szólani, ugy hiszem, nem teszek mást, mint a mire a t. elnök ur intett; és mig egy részről az elnöknek ezen megjegyzését tisztelem, ugy más részről kérem a t. képviselő urakat, hallgassanak ki. (Zaj. Fölkiáltások: Tessék a tárgyhoz szólni!) Épen azért említem, hogy Ausztria ezen triász nélkül igen gyenge, és épen ezen pontban van kifejezve, hogy Magyarország kölcsönözte még a koronába is azon fényes gyémántokat, melyek nélkül ezen korona fényes és dicső nem volna. (Szóló a zajban alig érthető.) Csak egyre akarom a t. házat figyelmeztetni. Ha O Felsége, mit nem kétlek, átlátja, hogy azon pontok csakugyan kielégítők mind a hazára, mind a fejedelmi jogokra nézve, és hogy ezen pontok a pragmatica sanctio értelmében azon foederatiót, azon viszonyosságotképezik, mely nélkül Ausztria fenn nem állhat: én ugy hiszem, hogy 0 Felsége nekünk mindazokat, miket ezen pontokban kérünk, meg fogja adni; és akkor biztositva lesz O Felsége, hogy Magyarország ezen triaszszal képes lesz őt megvédelmezni minden bajok és bonyodalmak ellen. Biztositjuk, hogy Magyarország ezen triásza, mely valamint szenvedésekben, ugy tettekben is nagy tudott mindig lenni, 0 Felségének még gondolatát is kilesi, hogy soha búbánat, aggodalom ne érje. És ezért pártolom e pontokat. (Helyeslés.) Somossy Ignácz: Az 1861. évi felirat, melyre Bobory Károly barátunk hivatkozott, akkor keletkezett, mikor a kibékülés útja teljesen be volt zárva. Ha hazafias törekvésünknek most is csak annyi lenne szomorú sikere, én is helyén látnám • nyilvánítását s óvástételét; de jelenleg azt nem csak hogy szükségtelennek, sőt károsnak is tartom. (Helyes! Maradjon!) Elnök: Kívánja a t. ház, hogy ezen szakasz is megmaradjon? (Maradjon!) Tehát a Bobory képviselő által javaslatba hozott módosítás el nem fogadtatik. (Helyes!) Halász Boldizsár: Én egészen más szempontból kívánok ezen szakaszra nézve észrevételt tenni. Nevezetesen van benne még egy indokolás, melyet el nem fogadhatok: a hol t. i. az mondatik, hogy Magyarország képviselői „csekélyebb számuknál fogva," stb. Ha tehát biztosit valaki bennünket, hogy többségben leszünk, ebből az következnék, hogy bemegyünk. Azért én ezen indokolást kihagyatni kívánom. (Maradjon!) Elnök: A ház a szerkezetet megtartja. Ráday László gr. jegyző (olvassa a feliratijavaslat 26, 27, 28és 30-dik szakaszait, melyek minden vita nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 31-ik szakaszt.) Tóth Vilmos jegyző: Bartal György képviselő ur a következő módositványt adta be. (Fölolvassa *). Apponyi György gr. ezen módosítványhoz következő módositványt adott be: „A módositvány 5-ik sorában foglalt e szavak után: „nem eshetik 14 következő hozzátevést tartok szükségesnek : „.. .figyelembe vévén mi is a viszontagságos időszak által előidézett állapotnak rendkívüli természetét, annak részünkről tett és Felségedtől is kért ünnepélyes kikötése mellett, hogy a jelen kivételes esetből törvényeink szentsége és alkotmányunk sérthetlensége ellen következtetés soha nem vonathatik. . ." Csiky Sándor végre a 31-dik kikezdésre vonatkozólag, következő módositványt adott be : „A 31-ik kikezdés második sorának e szava után: „hogy" e következő szavak beigtatását kérem: „az 1848-iki törvények sem a fejedelmi jogokat, sem a czélszerü kormányzatot nem veszélyeztetik" — és azután megmaradna az egész szerkezet így: „ Van*) Lásd az Irományok 10-dik számát.