Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-28

XXVIII. OESZÁGOS ÜLÉS. 265 igazság és testvériség elveit követendjük." Igaz, hogy ezen kitételeket: testvériség, méltányosság, egyenlőség, stb. sokféleképen szokták értelmezni, mert ezek nem olyan szabatos kifejezések, melyek­nek bizonyos demarcationális lineájok volna. De azt tudjuk, hogy az igazság mi; mivel pedig ezen nemzetiségek biztosíttatnak az igazság elve felől, én ezek által egyénileg is megnyugtatva érzem magamat. Nem látom benne oly elv kimondását, mely a ház románajku tagjainak az 1861-diki el­ső feliratba fölvétetni sürgetett módositványát gyengítené, sőt azt általa gyámolitva és tovább fejlesztve látom. És azért a románajku képviselők nevében bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy mi e tekintetben ezen passus által teljesen megnyug­tatva érezzük magunkat (Helyeslés) és a tárgyalá­sokat e tekintetben sem nehezíteni, sem hosszab­bítani nem akarjuk. E kitétellel tehát tökéletesen megnyugtatva és egyelőre kielégítve érezzük ma­gunkat, míg a részletes tárgyalásokra keiül a sor. Wlád Alajos: Igen sajnálom, hogy Strati­mirovics képviselőtársam betegsége miatt halkan beszélt, hogy az egész ház t. képviselői tökélete­sen meg nem hallhatták szavait; mert meg va­gyok győződve, ha hallották volna, méltányolnák azon elveket, melyeket ó' egy magasabb politikai szempontból kifejtett. Sokat hallottam e házban a keleti kér­dés megoldásáról beszélni. Már engedjék meg, uraim! a keleti kérdést a magyar nemzet csu­pán a német nemzettel nem fogja megoldhatni; hanem a mint Stratimirovics képviselőtársam he­lyesen kifejté, meg fogja azt oldani annak idejé­ben kiválókig azon nemzetekkel, melyek ezen ha­zában laknak és melyeknek vérrokonai a török birodalomban millió számra vannak. Igaz ugyan, hogy messze van még azon időszak, (Halijuk ') de ha már valaki beteg , annak e világból esetle­ges kimúlásáról eleve gondolkozni szoktak — azon különbséggel azonban, hogy mig az egyes ember élete rövid és múlékony, a nemzetek élete tartós és hosszú, s e szerint még soká következhetik be azon időpont — (Zaj) azért nem árt azokról is meg­emlékezni , kik az örökséghez igényt tartanak, s kiknek segélyével az örökséghez lehető legbizto­sabb úton és módon férhetni hozzá. Azt, hogy e hazában lakó nemzetek a tör­vénykönyvben magában is nemzeteknek ismertet­nek el, Dobránszky képviselőtársam múlt alka­lommal kifejtette, és ebben a tekintetben a tör­vénykönyvből senki sem hazudtolhatta meg őt. Azt mondják talán, hogy a törvény ama szavai és értelme most már avas obscuritás; ámde én azt hi­szem, hogy épen ezen t. ház, mely eddig is a nem­zetiségek iránt kitűnő előzékenységet és gyöngéd­séggel párosult részrehajlatlanságot fejtett ki; KÉPV. H. KAPLÓ. 186%. I, épen ezen t. ház és annak minden tagja igyekezni fog annak idejében, midőn a nemzetiségek kérdé­sének megoldása szőnyegre fog kerülni, annak azon értelmet adni, melyet a törvénykönyv illető czikke adott, s uj törvényes rendelkezés által meg­alapítni azt, mit Stratimirovics képviselőtársam előbb kifejtett. Jelenleg Magyarországon a politikai magyar I nemzet nevezete alatt valamennyi e honban élő nemzetiségek benn értetnek ugyan; de én azt hi­[ szem, hogy a magyarnak semmikéj) sem derogál, ha már jogegyenlőségről van szó, hogy ő a többi­eket is magával tökéletesen jogegyenlőknek te­kintse és azokat a magyarral egyenlő nemzeteknek a feliratban is megérintse addig is, mig ezt tör­i vény által biztosíthatná; mert én a jogegyenlősé­í get nem csak azon értelemben veszem, hogy egyenlő legyen a teherviselés stb., hanem, hogy a jogegyenlőség eszméje kiterjesztessék arra, hogy minden nemzetiségnek azon körben, mely őt jogo­san illeti, alkalom adassék nemzetiségének kifej­lesztésére, s hogy azok saját nevezetök alatt sze­repelhessenek. Megengedem, hogy mai nap nincs még ideje a kérdésnek, hanem az egyszer megpendített esz­mét agyonignorálni, vagy agyonszavazni nem le­het; és azért részemről kinyilatkoztatom, hogy Stratimirovics képviselőtársam nézeteit pártolom. I (Szavazzunk!) Jendrassik Miksa: Egy előttem szólott t. ; képviselőtársam hazánk külön ajkú lakosairól em­lékezvén meg beszédében , abból mintegy több rendbeli nemzet létét igyekezett következtetni, hivatkozva egyszersmind néhány honi törvénye­ink kifejezéseire. Megnyugtatásául én igen rövi­den azt válaszolom, hogy fogalmam szerint lehe­tetlen egy önálló birodalomban, egy önálló állam­ban — pedig Magyarországtól e nevezetet meg nem tagadhatjuk — bárminemű ajkú lakosok ösz­szes complexumát másnak tekinteni, mint egy po­litikai nemzetnek. Ha valaki, én vagyok barátja a I nemzetiségeknek, és jogaiknak megvédésében — ; ha kell — erélyesen részt veendek. De habár más tartományokat, más országokat ismerek, hol szin­j tén vannak különféle ajkú lakosok: sem a világ­| történelemben, sem a diplomatiai iratok közt nem j olvastam olyat, mely külön nemzetiségek nevében i szólott volna. A mi illeti a törvényeket, legyen szabad hi­vatkoznom az utolsó magyar királyi hitlevélre, az V Ferdinánd felséges királyunk által 1836-ban ki­adott királyi hitlevélre, melyben ott, hol az egész I nemzethez, az egész országhoz szól, szintén nem j beszél többrendbeli nemzetekről, hanem — szavai a politikai nemzethez levén intézve — csak egy­ről: a „generosa gens hungara"-ról, mely nevezet 34

Next

/
Thumbnails
Contents