Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-27

XXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 249 juk, hogy fejedelmünk nagy legyen, ugy szükség esetében a kellő áldozatot is mindenkor készek le­szünk^ meghozni. Én a fölirati javaslatot egész terjedelmében pártolom. (Helyeslés, éljenzés.) Millutinovics Szvetozár: T. képviselőház! A válaszfelirati javaslat a jogfolytonossághoz ra­gaszkodik. Az én fölfogásom szerint ez az alkot­mányos állam életét és gyarapodását biztositó or­száglási szerkezetből fejlődő eszme, azért hatálya, terjedelmének mértéke az állam érdeke, miért is nem ez a jogfolytonosságnak, hanem a jogfolytonos­ság van az államérdekének alárendelve, a honnan hatálya mindaddig gyakorlati érvénynyel bir, mig a haza boldogsága mást nem rendel. Ez érte­lemben a válaszfelirati javaslat alkalmazásba vet­te a jogfolytonosságot egy igen nagy horderejű közjogi kérdésnél, és ezen értelemben pártolom a felirati javaslatot.' A válaszfeliratban továbbá mondatik, hogy ' országgyűlésünk egyik föladata: a haza boldo­gabb jövőjének megállapítása. Ezen nehéz föladat valósitása föltételezi az országnak, fejedelmünknek és az ország népeinek együttes közreműködését kölcsönös bizalom kíséretében, mi csakúgy eszkö­zölhető , ha a függő közjogi kérdések szerencsés megoldásával az alkotmányosság a többi kérdések megoldásánál is irányadó lesz. Ilyen kérdések egyike a nemzetiségi, és ez hazánkra nézve kétségtelenül szintén az életkérdé­sek közé tartozik. Itt az idő tehát, hogy hazánk viszonyait és tényezőit jól ismerve, rendezésűknél a tényezők egyike vagy másika a számításból ki ne maradjon. A nemzetiségek olyasmit nem köve­telnek , mi alkotmányunkat veszélyezteti, mert igényeik épen alkotmányunk elveinek kifolyása; azért is ez igénynek ki nem elégitése annyit jelen­tene, mint az alkotmány jótéteményeit tőlök a nemzetiségi érdek terén megtagadni. Ily visszás helyzethez való ragaszkodás mellett alkotmányunk­nak nem volna meg azon garantiája, mely orszá­gunk önállóságát és törvényes függetlenséget biz­tosítja. Ezeket igen jól tudja a t. képviselőház, mi­ért is nem csekély aggodalmat költ bennem azon tapasztalás, melyet e napokban itt tartott tárgya­lás alatt szerezni alkalmam volt. (Halljuk!) Öröm­mel hallottam és láttam, hogy országunk önállása és törvényes függetlensége mellett jeles képviselő­társaink lépnek a küzdtérre, mely alkalommal né­hányan szintén rokonérzelmöket a Sz. István ko­ronájához nem tartozó egyik vagy másik nemzet iránt kifejezni el nem mulasztották; de nem hal­lottam, hogy megemlékeztek volná a jelen honal­kotó országgyűléstől megnyugvást váró nemzeti­ségekről, melyek pedig hivatva vannak azon nagy KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. i. kincs megvédésére és megőrzésére. Volt, ki maga­sabb politikai szempontból kívánna a válaszfelirati javaslatba a lengyel ügyre vonatkozólag pótlékot; volt, ki önállóságunk biztosítékát nem az ország népei közt megalapítandó anyagi és szellemi ér­dekegységben és megszilárdítandó testvériségben keresi, hanem mintegy kilátásba helyezi szüksé­gét egy a lajtántuli germán törzszsel kötendő szö­vetségnek, ha a pragmatica sanctio nem léteznék, mivel a hazánkat környező déli és éjszaki szlávok a netalán bekövetkező keleti kérdés megoldásánál veszélylyel fenyegetik azt. Nézetem szerint szeren­csétlen azon nemzet és ország, mely önállóságá­nak megőrzése végett külsegélyre és támogatásra van állandóan utalva. (Zajos éljenzés.) Ily nemzet­nek irigyelni való jövője nincs. (Helyeslés.) A prag­matica sanctio ugyan biztosítékot nyújt azon kép­zelt veszélyek elhárítására; de, hogy a pragmatica sanctio ellenállhatlan erővel bírjon, megkivánta­tik, hogy az egy közös uralkodó alatt elválaszt­hatlanul és föloszthatlanul álló országok és tarto­mányok magok közt közös viszonyaikat és megint mindegyike saját viszonyait eszélyesen szabályoz­za. Megtörténvén ez , Magyarországnak nincs mit tartania a keleti katastrophától, sőt fejedelmével hivatva van abban döntő befolyást gyakorolni (Helyeslés) akként, hogy a megoldandó keleti kér­dés eredménye nemzetközi szempontból épen ha­zánk előnyére és javára szolgáljon. Magyaror­szágnak legbiztosabb és legjobb szövetségese de­mokratikus alapra fektetett alkotmánya (Lelkes he­lyeslés), melynek jótéteménye a többi nemzetekre is a nemzetiségi érdek terén ki levén terjesztendő, elég szilárd minden erőnek és megtámadásnak si­kerrel megfelelni és ez által a birodalom nagyha­talmi állásának biztosítására hathatós támaszt nyújtani. A válaszfelirati javaslatban a nemzetiségi ügy inkább látszik az egyéni jogegyenlőségre reducálva lenni; és saj'nos, hogy erre vonatkozó kitételei: „nem fogjuk feledni, hogy Magyarországnak nem niagyarajku lakosai szintén Magyarország polgá­gáxai, és mi őszinte készséggel akarjuk mindazt, a mit e részben az ö érdekeik és a haza közérdeke megkiván, törvény által biztosítani" , azon magya­rázatnak engednek helyt, mintha ők ezen t. ház­nak tényezőihez nem tartoznának. (Ellenzés) és mintha az ország egységének hátrányára szolgálna, ha azon nemzetiségek ott tulajdon neveikkel meg­neveztetnének; holott mellőzve a törvényköny­vünkben foglalt czikkeket, már az 1861-diki 2-dik feliratban a szerb nemzetről külön emlités tétetett. Mindamellett meg vagyok győződve, hogy a szerb nemzet jogos igényei sem fognak háttérbe szorít­tatni maga idején, (Helyeslés) és ugy ezekre, vala­mint a többi nemzetiségekre nézve egy törvén yja­32

Next

/
Thumbnails
Contents