Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-26

XXVI. OKSZAG-OS ÜLÉS. 221 gyűlés csendes haladó irányával ellenkező utasítások adassanak. (Helyeslés.) A gyászos emlékű 1849-ben, ha a képviselők minden határozataiknál , előbb a megyék véleménye felől is értesülve lehettek volna, tán nem jön létre azon határozat, melyre elleneink a jogeljátszás elvét szeretik alapítani. Az 1861-diki rövid országgyűlés alatt a megyék épen nem képviseltek valami túlzó pártot, és ha nem egy mérlegbe teszi a kormány az akkori felirati és határozati pártot, megnyugvására szolgálhatott volna az, hogy akkor a megyék jobbadán a föliratot helyeselték. Ha pedig 1861-ben mégis határoztak a megyék olyast, a mi a kormánynak nem tetszett, mint az adó megtagadását, az óvásnak kimondását és elfogadását, akkor azon időben ezzel csak azt fejezték ki, hogy az egész ország osztozik a képviselőház véleményében és a feleló'sság terhét a következményekért leemelte a képviselők vállairól a haza. Legfényesebb jelét adták azonban eszélyességökuek és higgadtságuknak a megyék a közel múltban. Uraim! négy évi absolutismus után egy uj hajnala hasadt az alkotmányosságnak, s a megyei bizottságok összehivattak egy ad hoc gyűlésre, sok helyen egy nem kedvelt elnök által, és a bizottságok átlátván a helyzet nehézségét, érezvén, mit vár tőlök a haza és a közjó, egytől egyig megtették, mi tőlök kívántatott, s óvást bocsátván előre, nehogy jövőre ezen tettöket arra magyarázzák, hogy a bizottság az alkotmány adta bármi jogáról lemondott volna, megválasztották a központi választmányt és elnökét, és elfojtván keblükben jogérzetök lobogó tüzét, csöndesen ismét széjjel oszlottak, meg levén győződve arról s biztosan remélvén, hogy az országgyűlés mindazt, mire őket hazafi szivök ösztönözte volna, sokkal határozottabban, jobban és törvényesebben fogja eszközölni. Ezért, tisztelt ház, én szíves örömest fogadom ezen föliratot , mely megyéink törvényes restitutióját kimondja. Egyúttal ezen nyilatkozattal választóim iránti erkölcsi kötelezettségemnek tettem eleget, mert kimondani azoknak, hogy a megyék törvényszerű helyreállítását az országgyűlés kiváló első teendői közé sorolom. De szólottam azért is, mert ugy tartom, hogy alkotmányozó országgyűlés, törvényes megyék nélkül, j annyi mint vár bástyák nélkül, olyan mint fényes drágakő ólomba foglalva, olyan mint élőfa, melynek hervadtak lombjai. (Éljenzés.) Elnök: Hétfőn d. e. 10 órakor folytatni | fogjuk a tanácskozást. 1 Az ülés végződik d. u. 2'

í

/

i órakor. 1866. február 19-dikén Szentiványi Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Décsey László szabadságot kap. A fölirati vita folytatása. Az ülés kezdődik d. e. 10

i

/

i órakor. Elnök: A jegyzőkönyvet Joannovies György viszi, a szólók neveit Tóth Vilmos jegyzi. A tegnapelőtti jegyzőkönyv fog hitelesíttetni. Ráday László gr. jegyző (fölolvassa afebr. 17-dikei ülés jegyzökönyvét. Hitelesíttetik.) Elnök: Décsey László képviselő egészségének helyreállítása végett néhány heti szabadságot kér. (Megadatik!) Tóth Vilmos jegyző: Níkolics Fedor b. képviselő átengedi a szólást Keglevich István grófnak. Keglevich István gr.: A tárgyat annyira kimeritóleg hallottam már taglalni, hogy lényegéhez hozzászólanom szükségtelen; (Helyes! Derültség) csak azt jelentem ki, hogy a Bartal György képviselőtársam által előadott nézetekben osztozom és a felirati javaslatot elfogadom némely módosítványokkal, melyekhez a maga idejében, a részletes tárgyalásoknál, fogok hozzászólani. Most némely szó, némely fogalom felett kívánom nézetemet kimondani, melyek máskép magyaráztattak, máskép érteimeztettek, mint nézetem szerint helyes volna. Többször hallottam követtársaimtól, hogy készek vagyunk ugyan hozzájárulni a kiegyezkedéshez, de sarkalatos törvényeinkből, alkotmányunk-