Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-25
XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 213 lenne azon nagyszerű pernek, melyet hol pennával, hol karddal háromszáz évtől fogva folytatunk. Most pedig áttérek az előttünk fekvő felirati javaslatra. Szerintem ez egy mestermű, mely egészen a trónbeszédhez van hangolva. Igaz, hogy a köntös rajta más; de a lényeg, az elvek egészen az 1861-dikiek. Es ha a pinczehelyi kerület érdemes képviselője ezen elveket ugy tekinti, mint egy szent könyvet, melyet a nemzet Mózese készített, melytől sem elvenni, sem hozzá tenni semmit nem szabad: akkor igaza van, hogy csak ezekkel juthatunk az igéret földére. Elfogadom a felirati javaslatot. (Helyeslés.) Vállyi János: Tisztelt képviselőház! Érzem a helyzet sokoldalú nehézségeit, midőn szót emelek, de a tartozó kötelesség teljesítése int, hogy ily nagy horderejű ügyben, minő a szőnyegen levő, ha aggodalmaimat le nem győzhetem, fejezzem ki és éljek véleménynyilvánítási jogommal. Látva azonban a tisztelt ház már-már bekövetkezett türelemvesztését, e ház asztalán fekvő föliratnak leginkább esak azon fő jelentőségeire szorítkozom, melyek mindenekfelett aggasztólag ragadták meg figyelmemet.(Halljuk !) Atalánoságban szólva, e javaslat alkotmányos jogaink védelmezése- s visszakövetelésében nem oly határozott, mint az 1861-iki feliratok, holott ezek oly alapokmányaink, melyeket nem esak az ország gyűlése, hanem utóbb az egész haza, mint akarata tiszta kifejezését, közmegelégedéssel fogadta, vallott magáénak; — de több tekintetben nézeteinktől eltérő kételyes értelmezésekre s magyarázatokra adhatván okot. az ingatag J árlejtésnek enged tért, sőt még visszafordítható fegyvert is szolgáltat elleneink kezébe. Jelesen a tervezett felirati javaslatból főleg az tűnik ki, mintha törvényeinket előlegesen átvizsgálni szándékoznánk, és azoknak kötelezett védelmezése s teljes visszaállításuk szorgalmazása helyett, mi magunk fejtegetnők hibáikat. Továbbá a pragmatica sanetio, vagyis 1723r I, II, III. t: ez: nem annyira szabatos körvonalazásából, a közviszonyokat illetőleg, több mint persona! unió magyarázható, mi által némileg egy nagy ausztriai birodalom egyesítésére irányzott reál-unio rögeszméjének létesithetésével, a már rég tervben levő s több változatossággal meg is kísérlett, előttünk oly gyűlöletes beolvasztásra tért látszunk engedni. Végre az egyezkedés megkönnyítésének szempontjából, egyedül esak magának a minisztériumnak leendő kineveztetésére, az alkotmánynak egyidejű visszaállítása nélkül is, benyugvást tanúsít. Sőt mi több, mintegy előleges bűnbocsánatul, részére még indemnity bilit is biztosítván, ez által hatalmas fegyvert szolgáltat elleneinknek, hogy a megoldást nem a mi, de saját érdekeiktől vezéreltetve létesíthessék. Miből aztán — fájdalom többé akadályozhatlanul — sok olyan nem remélett események fejlődhetnek ki, melyek a nemzet vágyaitól nagyon is távol állók. Ezeknél fogva a jelen fölirati javaslatot részletes tárgyalás alá vétetni, s módosítás által — de nem, mint némelyek akarják, az opportunitás és quid consilii ingatag elve szerint, hanem az egyedüli biztos quid juiis szilárd alapján — még inkább erősbittetni óhajtom. Széchenyi Béla gr.: T. képviselőház! Ismervén az idő becsét és értékét, nem éltem viszsza eddigelé a t. ház türelmével. Jobb szerettem volna ezúttal is föl nem szólalni; de most, midőn az első fontos lépést készülünk megtenni, mely döntő befolyással birand egész jövőnkre nézve, kötelességemnek tartom, mint tökéletesen független ember, előadni szerény nézeteimet. (Halljuk!) Parancsolja ezt azon hűség és ragaszkodás, melylyel hazám iránt viseltetem; parancsolja azon felelősség, mely vállaimat terheli, parancsolják azt honom, és részben azon 31,000-nyi népesség érdekei, melyet képviselhetni büszkeségemnek és szerencsémnek vallom. A 30 tagú bizottság munkálata előttünk fekszik. Feszült figyelemmel várta azt hazánk, aggodalmak között a monarchia lajtántuli részei. Hódolok is lelkem mélyéből azon elveknek, melyek benne kimondvák, habár gyakorlati kivitelökre nézve eltérők lehetnek nézeteink. A felirati javaslatot átlengi súlyos feladatunk elismerése; de nagyon óhajtottam volna benne föllelni a monarchia nagyhatalmi állásának szükségét és hivatásunk világtörténelmi jelentőségének felfogását. (Zaj.) Én, t. ház, a magyar kérdést nem tekinthetem magyar kérdésnek egyedül, az európai kérdéssé fejlődött. Hibás úton haladna az, ki lángoló honszeretetének túlhevében azt érteni nem kívánná, avagy kicsinybe venné. Magasb álláspontot kell elfoglalnunk, hogy tágasb láthatár nyíljék szemeink előtt; különben túlszárnyal bennünket a haladó kor szelleme. (Zaj.) Vannak nemzetközi érdekek, melyek alól ma már nemzet magát ki nem vonhatja, hacsak elszigetelten maradva, önvesztét nem kívánja. Felséges urunk tiszta szándékkal jött közénk, a magunk táborában ütötte fel sátorát , minket hivott fel a cselekvés rég nélkülözött terére. Lelkesedéssel fogadtatott országszerte a királyi trónbeszéd, és jogosult reményre gerjesztette hazánk összes polgárait. Lehetővé lett téve a benne elősorolt elvek által alkotmányunk visszaszerzése, nemzeti létünk biztosítása, a birodalom irányában való bajaink és viszályaink végleges kiegyenli-