Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-24

184 XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. kodóház alatt álló országok és tartományok össze­gének nagyhatalmi állását, mely törvény által kü­lönben sem létesíthető, ha megalapította is, nem ál­lapította meg: főleg pedig nem állapította meg oly módon, hogy abból Magyarországra, a pragma­tica sanctióban határozottan kijelölt kötelmeken túl, más ujabb kötelezettségek is jogszerüleg há­rittathassanak. Még kevésbbé állapította meg továbbá a prag­matica sanctio közöttünk s 0 Fölsége többi orszá­gai és tartományai között azon jogviszonyt, mely szerint azért, mivel azok belkormányzatuknak alakját megváltoztatván, legközelebb alkotmányos jogokkal ruháztattak fel, Magyarország saját al­kotmányát ezekhez idomítva szükségképen és kö­telességszerüleg átalakítani tartozzék; s hogy e részben félre ne értessem, nem késem kijelenteni, miszerint szivemből örvendek azon, hogy lajtán­tuli szomszédaink alkotmányos jogokkal bírnak, s hogy azok birtokában megmaradjanak, őszintén óhajtom, s bizton hiszem, hogy a magyar törvény­hozás erre mindig kellő figyelemmel is lesz ; de azt. hogy e miatt Magyarország alkotmányának átalakítására jogszerűen köteleztethessék is, annyi­val itikább el nem ismerem, mert lajtántuli szom­szédaink sem tartották kötelességöknek, midőn al­kotmányuknak birtokába léptek, kérdést tenni ma­goknak az iránt, tekintettel lenni arra, hogy az ő uj alkotmányuk a saját fejeclelmök által biztosított, sokkal régibb alkotmánynyal összeegyeztethető-e ? (Helyeslés.) Pedig* ők velünk egyenjogúak igen. de uraink nem lehetnek; s azért, ha kívánják tőlünk, hogy uj alkotmányos életöknek fenntartására fi­gyelemmellegyünk, ezzel viszont ők is azon köte­lességet vállalják magokra, miszerint viszont te­kintettel legyenek arra, hogy a mi alkotmányunk szintén fenntartassék. A közös ügyek alatt én is csak azon viszo­nyokat érthetem, melyek hazánkat O Fölségénék többi országaival és tartományaival közösen ér­deklik. Én a tegnap szólott képviselő urat nem követhetem a térre, melyre nézetem szerint min­denesetre idő előtt lépett, midőn a közös ügyek mibenlétének tárgyalásába már is belebocsátko­zott. Annál is inkább nem követhetem pedig e térre, mivel beszédének mindjárt elején kimondá, hogy e részben csak saját egyéni nézetét fejezte ki. Kiég alkalmunk és időnk lesz a dologhoz ak­kor szólani, midőn ezen tárgy tüzetes tanács­kozás végett szőnyegre kerül : annyit mindazon­által most sem hallgathatok el, hogy a felirati javaslatnak azon szakaszából, melyet a t. képviselő ur szó szerint idézett, s a mely Magyarország ré­széről a törvény szabta kötelesség mértékén tul méltányosság alapján és politikai szempontokból teendőkről szól, a közös ügyek elismerésének azon ' tág értelmezése és azon kötelességszerű elismerése, a melyet a t. képviselő ur emiitett, egyátalá­ban nem következik, annyival inkább nem kö­vetkezik pedig, mivel a felirati javaslatnak sark- s ki­indulási pontja, melyre alapítva van, a pragmatica sanctio; a pragmatica sanctióbanpedig aközös ügyek létezésének alapja, s oly tág értelmezése, mint ezt tegnap hallottuk, s mint a kir. trónbeszédben is fel van állítva, nézetem szerint benn nem foglal­tatik ; (Helyeslés) mert a külügyek, a pragmatica sanctiónak elfogadása előtt is, Magyarország és a cs. kir. örökös tartományokra nézve közös fejedel­meink által együtt és egyetemleg közösen ke­zeltettek; 1848-ig pedig, a midőn a közös vi­szonyok törvényeinkben először emiittettek, a külügyeken és némely közös katonai testü­leteken és intézeteken kivül, Magyarországnak a cs. kir. örökös tartományokkal törvény szerint más közös ügye nem is volt. Ezen állításomnak indokolásául azon kétségte­len történelmi tényre hivatkozom, hogy a pragrn. sanctiónak keletkezése és elfogadása vAkn az 1848­dik esztendőig Magyarországnak nem csak külön beligazgatási, igazságszolgáltatási, vallás- és okta­tásügye volt, hanem voltak a magyar országgyűlés által külön zsolddal s ujonczokkal ellátott magyar ezredei is, volt külön közmunka- és közlekedési, adóztatási, ipar- és a mindig létezett közbenső vá­mok mellett külön kereskedelmi rendszere , mind­ezeknél fogva külön kincstáráig, melyekről OFöl­ségénék a fejedelemnek megegyezése és hozzájáru­lásával a magyar országgyűlés mindig önállóan rendelkezett. (Helyeslés.) Van a legmagasabb kir. trónbeszédben még egy eszme, a birodalom egységes létének és élet­föltételeinek eszméje, és pedig mint olyan kitünő­leg hangsúlyozva, mely előtt minden egyéb tekin­teteknek háttérbe kell vonulniok. Bocsánatot kérek, ha ezen eszme elemzésénél kelleténél tovább találnék időzni : de én ezt fon­tosnak, a legfontosabbnak tartom; és azon véle­ményben vagyok, hogy ezen eszmének helyes ér­telmezésében közjogi kérdéseink megoldásának kulcsa, és hazánknak, és a monarchiának jövője rejlik. Annyival inkább szükségesnek tartom pe­dig ezen eszme elemzésébe bocsátkozni, mivel ezen eszme, már ezen ülés alatt, ez órában is, e házban két oldalról is különböző felfogásokkal értelmez­tetett. Mi legyen a birodalom egységes léte, élet­föltételei alatt értendő, ezen kitételek határozat­lan értelme mellett határozottan nem tudhatom; de hogy mily fontos legyen a név, a melyet emliték, a birodalom neve eszméje, tüstént világos lesz önök előtt, ha figyelembe venni méltóztatnak, hogy­ha az ausztriai monarchia „birodalom" e szónak

Next

/
Thumbnails
Contents