Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-24

XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 179 szoros kapcsolatban állunk, kiknek egyetértése nélkül az előttünk fekvő fontos kérdéseknek meg­oldása lehetetlen, s kiknél az egyetértés semmi ál­tal sem eszközöltetik előbb, mint ha azon nézeteket, melyek Magyarország törvényhozását vezetik, tel­jesen ismerik. (Helyeslés.) Azonkívül van még egy ok, mely engem a fel­szólalásra inditott, (Halljuk!) s ez az: hogy ha min­dent elfelejtünk is, mi a birodalom lajtántúli felének képviselőházában, az utolsó évek alatt történt. nem fogjuk elfelejteni a rokonszenvet, mely ha­zánk elnyomott jogai iránt ott egyesek által ki­mondatott , s illőnek tartom, hogy most, mi­dőn a szólás rajtunk van, kimondjuk mi is, hogy nem csak saját alkotmányunk legerősebb táma­szát hanem a birodalom nagy jövőjének biztonsá­gát csak minden jogok tiszteletében, csak a biro­dalom minden részeinek alkotmányos szabadságá­ban látjuk, s ha annyi reményekkel tekintünk a jö­vőbe, ezt csak azért teszszük, mert a fejedelem azon elvekhez kötötte nevét s uralkodásának di­csőségét. (Helyeslés.) Nagy nehézségek állnak előttünk; a sebek, melyeket a korlátlan hatalomnak hibái, mely fe­lettünk 13 évig uralkodott, hazánkon ejtettek, a birodalomnak hasonló okok által előidézett álla­pota, a természetes bizalmatlanság, mely a Lajtán innen a birodalommal való érintkezés iránt a múlt tapasztalásai által elöidéztetett, s azon előítélet, mely a Lajtán tul uralkodik, s a birodalom hatal­mát, sőt fennállását csak a birodalom nagyságá­ban látja, s mind ezekhez a birodalomnak egészen sajátságos helyzete, mely miatt az alkotmányos életnek formái nálunk változás nélkül nem alkal­mazhatók : mindez látszólag legyőzhetlen akadá­lyokat gördit feladatunk elé. De ha a birodalom csakugyan, mint a világ hiszi, európai szükség, s ha annak fennállása, mint mi meg vagyunk győ­ződve, csak az alkotmányos szabadság által lehet­séges, a formák fel fognak találtatni, melyek által ez létesíthető. (Ugyvan!) Nem rögtön talán, mert hosszú törekvések után, de bizonyosan; mert egyről meg vagyok győződve: s ez az, hogy a fejedelmi szó, melylyel alkotmányunk jogalapjai elismertettek , s a biro­dalom minden népei alkotmányos szabadságra hi­vattak fel, a szó, mely a trónról mondva annyi milliók meggyőződésévé vált, s melyet a történet följegyzett lapjaira, honnan semmit kitörülni nem lehet, minden nehézségek, fondorkodások^, ellen­szegülések daczára végre teljesülni fog. (Éljenzés.) Zsedényi Ede : (Zaj. Szavazzunk ! Elfogad­juk! Halljuk! Az elnök csenget).T.képviselőház! A most hallottak után eleve kijelentem, hogy én ezen felirati javaslat megvitatásakor sem alajtántuli, sem valamely német szövetségi szempontból, ha­nem egyedül — mint Buda város érdemes követe beszéde egyik részében emliti — egyedül magyar hazafi, nemzeti szempontból indulok ki (Helyeslés) ; mert a tisztán magyar tollal irt felirati javaslat sorai­ból 17 nehéz év emlékezete szól a magyar nemzethez, szól a magyar kormányhoz az áldozatok emlékezete, melyeket a nemzet a jogfolytonosságnak hozott. (Él­jen!) Madarász ur tagtársunknak az általa ecsetelt 48-ki események nagyszerűségére pedig azt felelem, hogy okvetlen lesz idő, midőn kérdés, min fognak az I akkor élők inkább bámulni : aaon-e, hogy volt j magyar országgyűlés, mely egy évezred által biz­; tositott helyhatósági jogaitól elpártolva, egy fran­| czia modorú központosításban kereste független­I sége biztositékát ? (Derültség. Zaj.) vagy hogy voltak az ausztriai monarchiában kormányok, I melyek oly kicsibe vették és oly kevéssé méltatták | a magyar nemzet alkotmányát, melynek korszerű kifejtése, a nemzetnek megtörhetlen monarhicus ! szelleménél fogva, kétségen kivül csodaszerüleg ha­| tott volna a közbirodalom tekintélyes állásának | öregbítésére ? Ezeken azonban tullevén, a jelen en­gesztelő fordulat terén a leélt események tanúbi­zonyságát kell használni arra, hogy azokat kellő­j leg méltányolván, üdvös sikerrel biztosíthassuk 1 őseinktől öröklött alkotmányos állásunkat, azon í kincset, melynek históriai lépcsönkinti kiképzése I nélkül, bár miként erőlködjünk is egyébiránt, sot I hasem leszünk urak saját házunkban. Bármi­mondjon a pillanat felhevülése, bármit követelje­nek a most népszerű eszmék : midőn hazánk min­ket ide rendelt, hogy védői legyünk bal és jó sor­sában.hogy alkotmányunk és függetlensége fenntar­tásával boldogságát a valóságos életben eszközöljük, azt egy részről sem kényszerítő erő, sem más rész­I ről elvont eszmék vagy szenvedélyek többé meg I nem törhetik. Hiszem, hogy a mi frigyünk egy | pragmatica sanctioja a természetnek, alapítva ha­] zánk szükségeire, szentesítve a haza szeretete által. I Feladásunk valóságos állása úgy is nyíltan fekszik j előttünk : alkotmányos jogainknak nem csak elis­j mérését követelni, de életbeléptetését is biztosítani, I és így azon akadályokat is számba venni, melyek a követelés és valósithatása közt fekszenek; mert ha a nehézségeket, melyekkel küzdenünk kell, min­magunk előtt titkolgatnók, remény nem lehetne az eredményhez. A feladás ezen pontjának — né­zetem szerint — nem egészen felelt meg a válasz­felirati javaslat (Halljuk!), főleg azon részében, melyben a 48-ki törvények tettleges végrehajtásá­ról és a parlamenti kormány helyreállításáról szól. (Halljuk!) Igenis tudom méltányolni egész tartal­mának tökéletes törvényszerűségét, az engesztelő hangulatot, de midőn a fejedelmi jogok hatályát s a kormányzat hatáskörére vonatkozó, a trónbe­szédben is emiitett nehézségeknek gondos méltány­23*

Next

/
Thumbnails
Contents