Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-24

174 XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. vénynek csak egy garantiája van , s ez az előbbi törvények kötelező erejének elismerése, szentül tartása." Az 1723-iki törvény tehát, midőn egy részről biztosította a felséges uralkodó-ház nőágának a magyar szent koronát illető örökösödését, ezt más részről azon föltétel alatt adta át, hogy az uralkodó a maga részéről, utódaira nézve is, biztosította a nemzetet, hogy hazánk önállása, függetlensége és önkormányzata fenntartatik. Magyarországnak soűverainitása tehát, a mely az önkormányzásból és függ-etlenségből áll, az 1723-iki törvények szerint teljes és semminemű korlátozás által meg nem szorítható : sem oly korlátozás által, mely a törvényben nincsen, mint a mit a legmagasabb megnyitó bes?éd mond, a birodalom nagyhatalmi állása; sem az által, a mi a felirati javaslatban felállíttatik, a közös védelem kötelezettsége által. En, uraim, a közös védelem kötelezettségét az 186 3-iki felirat szerint csak mint e haza és mint a király iránti védelmet tekintem törvényesnek. Én az önállóságnak , a függetlenségnek, az önkormányzatnak sem tágabb, sem szűkebb körét nem ismerem, mint a melyet a törvényhozó hatalom gyakorol — mit Magyarországon a koronázott király és a nemzet együtt képeznek, mert minden ezenkivüli korlátozásnál a souverainitás megszűnnék. Törvényeink szerint tehát én semmi ily korlátozás rendjét nem ismerem. Magyarország, törvényei szerint, teljes jogot tarthat az önkormányzathoz. Ez az, mire nézve első aggodalmamat illetőleg a részletes tanácskozás alkalmával a képviselőház figyelmét felhívom. Második aggodalmamat a legmagasabb megnyitó beszédben úgynevezett közös ügyek gerjesztik. Én.t. ház, közös ügyeket nem ismerek, sem ossz-, sem közös birodalmat. A hol közös ügy van, ott kell lenni közös birodalomnak; a hol közös vagy összes birodalom van, ott kell lenni közös ügyeknek: ezt elismerem. Azonban méltóztassanak megengedni, hogy erre nézve ismét az 1861-ik feliratnak eme szavait olvassam,fel : „De mi soha el nem fogadhatjuk azon nézetet, hogy Magyarország az ausztriai császárságnak provincziája. Ausztria császára egyszersmind Magyarország királya, de nem ugy, s nem azért, mert császára Ausztriának, hanem egyedül azért, mert a sanctio pragmatica szerint a két külön trón ugyanazon egy fejedelmet illeti." (Helyeslés.) A hol külön trón van, ott, uraim, a trónnak külön birodalma van. Szent István koronájának birodalma eddig a magyar király birtoka, •és senki másé. Nem állítom, hogy a koronázott fejedelem és a képviselőtestület nem volna feljogosítva más törvények hozatalára; de a jelen törvények megváltoztatása ismét csak a koronás fő és a másik tényező, a képviselőház által történhetik; addig pedig, míg ez nem így történik, én egyebet nem ismerek. Ezek következtében szabad legyen a viszonyokra nézve nyilvánítanom, hogy igenis az 1848-iki törvények azt tartalmazzák, hogy azon viszonyokról, melyek a házat az örökös tartományokkal közösen érdeklik, O Fölsege személye mellé rendelt felelős magyar miniszter fog intézkedni; és mivel az 1790-iki XII. és egyéb törvények semminemű szentesített törvény egyoldalú megváltoztatását s akár az ország-íjvülés, akár a koronázott király és így a törvényhozás egyik tényezője nélkül tárgyalás alá vételét nem engedik; és mivel ezt nem csak Magyarország mint Magyarország jogainak védelme igényli: felhívom a tiszt. képviselőház figyelmét az ezen tételre nézve támadt ag'godalmaimra, miért nem akarom én, hogy ezen viszonyoknak, mielőtt törvényeink tökéletesen helyre nem állíttatnak, tanácskozásába bocsátkozzunk. Nem akarom először azért, mert a fennemlített 1848-diki törvény rendelkezett ezek közvetítéséről, és másodszor nem, azon politikai oknál fogva, mert épen az által, ha törvényeink teljes visszaállítása előtt lényeg'es törvényeink megváltoztatása fölött csak tanácskozásba is bocsátkoznánk, adatnék rés törvényeink teljes vissza nem állítására, így mindenkor a hatalomnak állván szabadságában a mi előterjesztéseinket keveselni, tovább odázni az országgyűlést,jés szem előtt nem tartani azt, hogy a koronázott királynak és a másik tényezőnek,t. i. az országgyűlésnek csak együtt szabad a törvényhozásba bocsátkozni. A harmadik, a mire a tisztelt képviselőház figyelmét fölkérem, az 1848-diki törvényeknek alaki elismerése és módosításának kivánalma. Üdvözlöm a fejedelmet az elismerés alaki terén (Derültség); azonban legitim hatalommal és a legitim hatalom részéről szoros következményül tekintem a jogilag törvényeseknek elismert törvények életbeléptetését. Mivel pedig a részletes vitatkozások alkalmával nem kívánok minden egyes pontnál módositványokkal előállni, és vágyaimat s aggál}'aimat ott, a hol az 1848 legelőször említtetik, nem óhajtom kifejezni, bocsássák meg, hogy az 1848-diki eseményeknek a javaslatban és bárki által felemlitésére nézve, csak röviden, de nyilatkozzam. Az 1848-diki események világesemények; az 1848-ban kivívott koreszmék a világ eszméi. Nemzetünk 1848-ban alkotmányos önállásának és e kivívott eszméknek védelmére kelt fel és a történet meghamisíthatlan lapjain örökité meg dicső nevét. (Helyeslés.) Azoknak tehát — és többet az 1848-diki eseményekről nem szólok — kik bírálat alá vennék, úgy hiszem, nem mondhatunk mást, mint: fedjék el tekintetöket, hunyják be szemöket, hogy képzelt nagyságukban el ne törpüljenek a valódi nagyság előtt. Magyarország törvényekkel korlátolt fejedelemség ; Magyarország koronázandó örökös kirá-