Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-16

134 XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. vagy más párt állításaiból merítem meggyőződésemet, hanem mind a két pártnak megegyezéséből, mert arra nézve mind a két párt egyetért, hogy verekedés történt; abban mind a két expositio megegyezik, hogy a verekedés következtében a választók egy része szétszaladt és a választásban részt nem vett. (Zaj. Ellentmondás.) Az egyik rész azt mondja, hogy a választók mind visszakerültek, a másik rész azt, hogy a választóknak csak egy része került vissza; hogy azonban a választók szétszaladtak, azt elismeri mind a két rész. Már, t. ház, az én felfogásom szerint az 1848diki törvényeknek igen sok hiányaik lehetnek, de ezen törvények világos szándéka az, hogy semmiféle választó választási jogának gyakorlásában ne akadályoztassák. Megengedem, hogy az 1848-diki törvények nem eléggé praecise és az egyes esetekre nem eléggé részletezve nyilatkoznak; de hogy az volt a 48-diki törvényhozásnak szándéka, arról kétség sem lehet, és épen azért egyik pontja ezen választási törvénynek azt kivánja, hogy senki szavazási jogától meg ne fosztathassák. Mivel pedig a t. ház osztozik a 48-diki törvényhozóknak ezen véleményében, ennélfogva egy minapi esetben, hol kisült, hogy a beirt szavazóknak többsége már is, és pedig egy bizonyos jelölt mellett szavazott, a t. ház megsemmisítette a választást csak azért, mert néhány szavazó még szavazni kivánt, ámbár ezen általok kivánt szavazat a szavazás eredményét nem változtatta volna meg. De mert ők szavazást kívántak s az tőlök megtagadtatott, a t. ház megsemmisítette a választást. Azon kérdésbe, hogy a fenforgó esetben Ür' menyi vagy Lukynich ur mellett volt-e a többség, nem ereszkedem; az nekem tökéletesen mindegy; csak azt kérdem a t. háztól — nem az Ürményi párt által beadott, hanem azon okmányok szerint, melyeket Lukynich ur pártja adott be — hiszi-e a t. ház, hogy több, szavazattal bíró egyén nem szavazhatott ? (Nem hiszszük! — Hiszszük.'JÉn, tisztelt ház, hiszem; mert miután ezen verekedés támadt, miután ezen verekedésnél a látlelet szerint 20 egyén megsebesíttetett, és miután kétséget nem szenved, hogy az Ürményi-pártból csak 55 egyén szavazott: az én felfogásom szerint tökéletesen meg vagyok győződve, hogy igen sok, de ha nem is igen sok, legalább több szavazó szavazási jogával nem élhetett. Meggyőződésem szerint minden oly esetben, hol szavazással biró egyének ezen joguktól az ellenpártbeliek által megfosztatnak, megsemmisítendőnek tartom a választást, s e szerint megsemmisítendőnek tartom a jelen esetben is. Felhozatott, hogy a t. ház ilynemű határozatának a jövőre rósz következései lehetnének, mert ha ezen elvet a ház egyszer felállítja és szentesíti, a kisebbség mindig verekedést fog kezdeni. Én nem hiszem, hogy civilizált országban ezt a kisebbségekről ily átalánosan fel lehetne tenni. (ügy van!) Én azt hiszem, hogy mivel törvényszékek és birói eljárás nálunk is van, a törvényszékek gondoskodni fognak, hogy a kisebbségek kedve éhez elmúljék. Épen mert a t. háznak határozatai nagy befolyással bírnak a közvéleményre és nagy befolyással fognak bírni a jövőre is, nem szeretném, hogy habár csak egy praecedens által szentesittetnék azon elv, hogy oly választás, melynél oly nagy verekedés történt, hogy az egyik párt a választás színhelyét elhagyá, hogy az oly választás meg nem semmisítendő. Én a megsemmisítésre szavazok. (Helyeslés a jobb oldalon.) Zichy-Ferraris Viktor gr.: Legyen szabad nekem is, mint a VIH-dik osztály egyik tagjának, ezen ügyben felszólalnom és azon aggályokat kifejtenem, melyeket már az osztályban előadtam. Megvallom, nem osztozhatom Thalabér képviselő társunk azon nézetében, hogy a házban pártoskodás léteznék akkor, midőn a törvény világos szakaszainak értelmezéséről van szó; és habár én, mint mások is, azon nézetben vagyok, hogy választási törvényeink hiányosak, fentartásukat, a mennyire csak lehet, megkívánom. Az 1848 : V. t. czikk 31-dik szakasza azt rendeli, hogy ha a választás szavazásra bocsáttatik, a követjelöltek részéről egy-egy bizalmi férfi választandó a szavazatszedő küldöttségbe. Szerintem e választásnál nem is volt szavazatszedő küldöttség, mert a 31-dik szakaszban feltételezett egyéneknek kinevezése elmulasztatott, mint ez a jegyzőkönyvből kitűnik. Legfőbb aggályaim a következők: 1-ször, hogy a jegyzőkönyv formája a törvény rendeletének meg nem felel, mert az nem bizalmi férfiak, hanem az elnök által kinevezett két egyén által íratott alá; 2-or a jegyzőkönyv tartalmát illetőleg, hogy — a mint eléggé ki volt fejtve — Urményinek azon tíz embere, kik a szavazást kérték, a szavazás kérésére szoríttattak, mint az iratok bizonyítják; 3-or az összeírást illetőleg, hogy a választókerületben összeírva volt 2779 szavazó, s ezekből szavazott Lukynichra 1322, Ürményire 55; a miből világosan kitetszik , a mit a katonatiszt bizonyítványa is állit, hogy az Urményi-pártbeliek nem csak hogy e választás előtt elriasztattak, hanem a katonai felszólítás daczára sem mertek visszajönni. A mi a jegyzőkönyvhöz tartozó bizonyítványokat és szavazati lajstromot illeti, meg kell jegyeznem, hogy ez utóbbi, habár a jegyzőkönyvben rá hivatkozás történik is, eleve nem volt a jegyzőkönyvhöz mellékelve, a mi mindenesetre formahiba. Figyelmeztetem továbbá a tisztelt házat, hogy ne mellőzzünk oly bizonyítványokat, melyek csak az esküszegés feltevése mellett mellőzhetők; a katonatisztet pedig esküje épen ugy kötelezi hivatalos eljárásában, mint a