Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-16
XVI. OKSZÁGOS ÜLÉS. 133 szólott t. urak azt, mi a 16—25. számú bizonyítványból kiderül, hogy t. i. az Ürményi-pártbeliek jobbára vesztegetés, etetés, itatás által lettek szerezve? Talán fölöslegesnek hiszik a 27. számú bizonyítvány tartalnmt, mely mutatja, hogy még a választás után is annyira garázdálkodtak az Ürményi-pártbeliek, hogy egy hímódi embert agyonvertek ? Talán fölösleges lesz ama bizonyítvány, mely szerint Ürményi Miksa ur a kerületbe kimenve, Szabó Andrásnak, ki a garázdálkodásban fő' részt vett, 4 ftot adott? De. t. ház, ha mindezt fölöslegesnek néznék is, nem lehet fölösleges és közönyös a 28. sz. alatti bizonyítvány. A 28. sz. alatti bizonyítvány körülményesen leirja a választási tényállást, részletesen leirja, azt. és annyiban mindenesetre több figyelmet érdemel, mint akár a kérvény, akár az ellenkérvény. Mint bizonyíték is több hitelt érdemel, mert ezen 28. sz. a. bizonyítvány aláírói nem is a választókerületből valók, nem is sopronymegyeiek. hanem vasmegyei oly birtokosok, oly tekintélyes egyének, a kiknek bizonysága mindenesetre többet fog érni a kérvény tanusitatlan s koholt állításainál. Még egy állítás fölött nem titkolhatom el csodálkozásomat. Vonatkozik ez gr. Keglevich István és b. Orczy azon állítására, melyből én azt következtetem, hogy ők rettenetes nagy súlyt fektetnek annak a katonatisztnek bizonyítványára. Már, engedelmet kérek, én megvallom. nem szeretném akár mint bűnös, akár mint nem az. oly törvényszéknek eljárása alá adni fejemet, a mely egyoldalú eljárás után, és az ellenfél kihallgatása nélkül mer Ítéletet hozni egy katonatisztnek eltérő s a korábbival merőben ellenkező bizonyitványa folytán, akkor, mikor a választási jegyzőkönyv, melynek kibocsátója az elnök. kit a letett eskünek szentsége köt, rendben van. (Zaj. Szavazzunk!) így állván a dolog, én azon bizonyítványnak, a választási jegyzőkönyv állításai ellenében, még akkor sem tulajdonítanék súlyt, hogyha annak fejezetén nem egy egyszerű katonatisztnek, hanem három tábornoknak aláírása is volna (Derültség) — az esetben t. i., midőn tartalmára és lényegére egymással ellenkező bizonyítvány felett kell véleményt mondani. Annál kevésbbé fogadhatom el azon állitást, hogy egy katonatiszt egyszerű jelentése kétségtelenné teszi azt v hogy 30 ember visszament a választás helyére. Én ugy hiszem, hogy az érdemes katonatiszt ur nem egyedül a választási elnöknek jelenlétében tette azon jelentést, a mely ott a jegyzőkönyvben foglaltatik, hanem bizonyosan tanúk előtt. Már most, bocsássák meg t. képviselők ! fel akarják-e tenni, hogy ennek ellenében az elnök, daczára letett esküjének és a hit szentségének, fogna olyasmit a jegyzőkönyvbe foglalni, a mi meg nem történt, és ekkép a tisztelt házat félrevezetné? Azt hiszem, ezt föltenni is több, mint sok. | Ezek után, t. ház! fölöslegesnek tartom többi érveimet is előszámlálni; csak azt jelentein ki, hogy én épen a Keglevich István képviselő ur által felhozott okoknál fogva óhajtom a vizsgálatot. Van azonban még egy más szempont is, melyből én a visgálatot óhajtom. A 15—26 szám alatti bizonyítványokból kitetszik, hogy korteskedést, vesztegetést és telekvásárlást Lukynich urnák ellenfele követett el; hogy pedig ez véres és súlyos nyomokat hagyott maga után, igen könnyen érthető. Azon szerencsétlenségek és zavargások, a melyek I részben az okiratokban említve vannak, még mai napig sem szűntek meg a, választókerületben; a polgároknak békés nyugalma, melyet a bor és pálinka leginkább zavart meg, helyreállítva még máig sincs; a lakosok nem úgy állnak egymással szemben, mint testvér testvérhez , barát baráthoz, hanem halálos ellenségek. Én tehát, míg egy részről óhajtanám, hogy a kérdéses képviselő urnák állása tisztába hozassék, ugy más részről óhajtom különösen, hogy a béke, a nyugalmában megzavart becsületes polgárnép érdekében, állittassék helyre: megnyugtatása pedig csak azon esetben remélhető, ha a t. ház egy pártatlan egyént küld a vizsgálatra: ez tán képes lesz erkölcsi befolyásával, igazságos eljárásával és a törvény szigorával oda működni, hogy a felek között levő nyugtalanság és sajnálandó állapot megszűnvén, a béke s nyugalom valahára helyreálljon. Ennélfogva a vizsgálalra szavazok (Helyeslés. Szavazzunk!) B. Eötvös József: T. ház! Osztozom előttem szólott t. barátom. Tisza Kálmán képviselőnek azon nézetében, hogy ítéletünkben sem az egyik, sem a másik pártnak egyoldalú előadása szerint nem indulhatunk. Sőt tovább megyek: azt hiszem, ítéletünket itt még az sem határozhatja meg, a mit az egyes pártoknak vezetői vagy tagjai tettek; mert habár az egyik vagy másik párt több hibát követett is el, az által a kérdés állása, mely a t. ház előtt van, nem változott meg. A kérdés itt felfogásom szerint igen egyszerű : t. i. áll-e a t. ház előtt oly bebizonyitott tény, mely a választásnak megsemmisítését vonhatja maga után ? Ezen kérdés pedig ismét két kérdésre oszlik. Az első az, vajon a kapuvári választásnál történt-e oly verekedés, melynek következtében a választóknak egy része szétfutott és a választásban részt nem vehetett ? A másik kérdés az, vajon azt, hogy a választóknak egy része, ha a szavazati jog gyakorlatában akármi oknál fogva akadályozva volt, a t. ház elégséges oknak találja-e a megsemmisitésre. vagy nem? A mi a kapuvári választásnál történt verekedést illeti, arra nézve én nem egy