Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-16

XVI ORSZÁGOS ÜLES. 129 san hihették, hogy törvényes választásról már szó i nem lehet. A másik tény az, hogy a jegyzőkönyv oly alapokra van fektetve, melyek hamisak. Jelesen azt állítják, hogy az elnök kényszerítve volt fedezetet kiküldeni az elriasztott Urményi-pártbeliek visszahozására. Ily előzmények után, t. ház ! nem kételkedem azon, hogy a Lukynich-pártnak szüksége volt arra, hogy a törvényesség színlelését eljárására reáeröltesse. Igyekezett ezt elérni az által, hogy 10 szavazót, kik a folyosó egyik sarkába voltak szorítva és nem távozhattak el, bekényszerítettek és megszavaztattak, holott szavazni nem akartak. Mert azon bizonyítványt, melyet a csapatvezér által állíttatott ki, és mely azt állítja, hogy kérték a szavazást és oda utasították őket, hogy ideiglen távozzanak a folyosóra és térjenek vissza, ha a sor reájok jő : épen a szavazók öszszeirása hazudtolja meg, a mennyiben ezen 10 szavazó közül 7 már az összeírások első lapján tűnik szembe, miből az is majdnem bizonyossággal következtethető, hogy csak kényszerülve szavaztak. (Helyeslés. Halljuk!) A jegyzőkönyvben azt állítják, hogy ezek csakugyan vissza is vezettettek, holott tudva kellett lenni, a kiküldött csapatvezér értesítéséből, hogy azok nem jöttek viszsza, mert nem kívántak másodízben is megveretni, hanem elszéledtek, és a csapatvezér alig volt képes mintegy 30 embert visszahozni. Ezek tehát tökéletesen ellentétben állnak a jegyzőkönyvvel. Mindezt tetézi maga a választási elnök által elismert azon tény, hogy a törvény értelmével ellenkezőleg, miután az Ürményi-párt bizalmi férfiai eltávoztak, épen az ellenjelölt pártja részéről nevezett ki az elnök szavazatszedő tagokat. O ezt maga elismeri, s miután ő maga elmondja magára az ítéletet, mi nem legyezhetjük eljárását. (Helyeslés.) Ezek után lehet-e csodálkozni, t. ház! hogy a választás később, állítólag legszebb rendben, de tökéletesen egyoldalulag fobytattatott, mert csak egy párt volt jelen, minek következtében távollevők, sőt halottak is előfordultak a szavazók között — ? Hogy a győztes párt az erőszakkal kivívott győzelem öntudatában elbizakodottá és önhitté válván, mily hanyagsággal kezelte a szavazatok összeírását, arra tanúság maga a szavazati lajstrom, melyben 100 ember vezetéknév nélkül, 20 keresztneve megemlítése nélkül fordul elő és 4—5, a kinek sem kereszt-, sem családi neve följegyezve nincs, hanem csak egyszerűen az, hogy ifjabb, vagy öregebb. Ezek, t. ház! oly tények, melyekhez kétség nem fér. Az erőszakoskodásnak és a törvényes formák önkényes megsértésének mentségét én a vádiratban föltalálni semmikép nem tudom. Ezen védirat tehát nem dönti meg az osztály azon véleKÉPV. H. NAPLÓ. 185% I. menyét, melyet az első tárgyalása alkalmával hozott, mivel ezen védirat a választás törvényszerűségét nem védheti. Én azért az osztály első véleményét pártolom és a megsemmisítés mellett szavazok. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Én az előttem szólott két igen t. képviselőtársammal ellenkező nézetben vagyok, és azt tartom, hogy lehetetlen a vizsgálatot el nem rendelni épen azon indokoknál fogva, melyeket előadtak, ha csak a t. ház azon felfogásból nem indul ki, hogy minden Urményipártbeli vádja teljesen bebizonyult dolog, a Lukynich-pártbeliek minden mondása pedig eo ipso nem igaz. Én részemről azt hiszem, hogy midőn pártos választásoknál az egyik fél valamit állit, a másik ugyanazt tagadja, sem az egyik, sem a másik nem bizonyít, hanem akkor bizonyítania kell a rés^rehajlatlan vizsgálatnak. Ezt előre bocsátva, bátor vagyok legelőször is azon, szerintem legerősebbnek látszó érvet venni taglalás alá, mely a jegyzőkönyvre nézve hozatott fel. Azt mondta az előttem szólott t. képviselő ur, hogy már maga azon tény, mely szerint a választási elnök helyettesitett két szavazatszedő tagot, elegendő arra, hogy a választás me gsemmisíttessék. Igen kérem a t. házat, méltóztassan ak meggondolni, ha ezen elvet elfogadjuk, mindig és minden körülmény közt módjában lesz a legcsekélyebb kisebbséggel biró jelöltnek is, a legnagyobb többséget nyert képviselő választását megsemmisíttetni; mert tegyük, hogy az egyik pártnak 1500szavazója van, s a másik, mely csak 200 szavazóval bir, kinevezi bizalmi férfiait, s ezek szavazás közben eltávoznak, híjába «Polt ott az 1500 ember, a választás törvénytelen, mert az ellenfélnek nem voltak szavazatszedői. Hogy ezt az 1861-ki képviselőház is így fogta fel, igazolja az 1861. évi napló. Biharmegye margitai kerületében megválasztott Miskolczy Károly képviselő jegyzőkönyvének agy roszul értelmezett, vagy nem helyesen szerkesztett pontja azt hagyván gyanittatni, hogy az elnök maga helyettesitett elnököt, az osztály a választást megsemmisíttetni ajánlotta ; de midőn bebizonyult, hogy az elnök nem elnököt helyettesített, hanem egyik pártjelölt számára nevezett ki az eltávozott helyébe szavazatszedőt: egy hang sem emelkedett a házban az iránt, hogy a választás ennek alapján semmisittessék meg. Hosszas vita folyt akkor e választás felett; több jelenlevő követtársam vett benne részt, köztök Ürményi József képviselő ur is, de ezen okot egyik sem említette, hanem más elkövetett visszaélések miatt indítványozta a vizsgálatot, mely el is fogadtatott; a fönebbi körülményt azonban egyátalában minden szónok és az egész ház figyelmen kívül hagyta. Ebből természetesen nem következik, hogy azon nézetben kv 17