Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-16

130 XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. gyünk most is, melyben akkor voltunk. Én csak fel akartam említeni az 1861-ik évi példát; mert a fő érvet abba helyezem, hogy a kisebbség mindig tönkre teheti a legnagyobb többséget, ha a t. ház, mint előbb megjegyeztem, elvül kimondja, hogy törvénytelen azon választás, melynél a szavazatszedő küldöttség elnöke valamely eltávozó tag helyébe mást nevez ki a szavazatok összeírásának teljesitésére. Hogy a jegyzőkönyv aláírva nem volt más szavazatszedők által, az szerintem a jegyzőkönyvet semmiesetre le nem ronthatja, mert még ha a t. ház kimondaná is, hogy a két aláíró, kit az elnök a szavazatszedő bizottmányhoz kinevezett, nem volt annak igazi tagja, s igy a jegyzőkönyv a szavazatszedő bizottmány egy tagja által sincs aláírva, annak következménye — feltéve, hogy a választás ellen semmi egyéb panasz nem forogna fenn — csak az lehetne, hogy azon választási jegyzőkönyv oly utasítással adatnék vissza a választottnak, hogy ezen hiány pótoltassák ki. így történt 186 l-ben is gróf Batthyány Zsigmond , Bika Simon és többek esetében. A jegyzőkönyv még azért is megtámadtatik, mert valótlanságot foglal magában, a mennyiben azt mondja, hogy az Ürményi-pártbeliek az utánok küldött katonaság által visszahozattak, holott a katonatisztjelentése szerint nem hozattak vissza. Itt mindenesetre látszólag egy kis eltérés van, mely eltérés leginkább abból ered, hogy a bizottmányi jegyzőkönyvből a katonatisztnek jelentése nem tökéletesen vonatott ki. Jelesen azt mondja a bizottmányi jelentés jegyzőkönyve, hogy a katonatiszt, saját állítása szerint. 30—40 embert talált, a katonatiszt jelentésében pedig az foglaltatik, hogy néhány száz embert talált, de azok nem akartak visszatérni, hanem csak 30 vagy 40 ember tért vissza. Én ezt nem is látom oly nagyon föltünőnek (még a nagyszerű verekedést nem is téve föl, melylyel az egyik fél a másikat vádolja), mert bár azt mondják, hogy az ellenirat nem fejti meg ezen körülményt, én azt találom, hogy igenis megfejti, nem ugyan bebizonyítva, de felállítván és hiteles okmányokkal bizonyítván azt, hogy az egyik követjelölt ur és vezérei utasították oda pártembereiket, ne menjenek vissza szavazni. Ez is oly körülmény, mely mindenesetre fel levén állítva az egyik fél által, midőn a másik párt mást állit, okvetlenül szükséges, hogy a valódi ok vizsgálat utján kiderittessék. A mi a verekedést illeti, méltóztassanak elhinni, senki jobban, mint én, a verekedést nem gyűlöli, és megrovandónak senki inkább, mint én, nem találja. És fájdalmas, hogy e választáson kívül bizony még sok más választásnál is voltak verekedések. Voltak nagyobbak, voltak jobban bebizonyítottak , és az illető képviselő úr mégis közöttünk ül. (Igaz 0 He hát hogyan áll ezen verekedés ügye ? Az egyik fél állítja, hogy nagyszerű verekedés volt; a másik fél tagadja, sőt nem csak egyszerűen tagadja, hanem azt is bebizonyítja, hogy a harang félreveretését, (mely, akár volt légyen a tolongás oka, akár történt legyen a megkezdett verekedéskor, haugyan volt megkezdett verekedés, mindenesetre egyébre nem vezethet, mint annak nagyobb mérvűvé tételére) , a röjtöki plébános kezdette meg, ki az Ürményi-párthoz tartozik. És én bármint utálom a verekedést, ismét bátorkodom figyelmeztetni a tisztelt házat, ne méltóztassék elvül kimondani, hogy mindegy , akárki kezdte el a verekedést: mert ez is oly eset, hogy a mely perczben a t. ház azt kimondja, azontúl mindannyiszor minden kisebbség meg fog akadályozhatni minden választást. Felhozatott még azon 85 szavazó dolga, ki helytelenül szavazott, a vádlevél értelmében. Az ellenirathoz mellékeltetvén a központi bizottmány végzései, nagyobbrészt be van bizonyítva , hogy ezek nem helytelenül szavaztak, mert azok a szavazatszedő lajstromból a központi bizottmány által nem voltak kitörölve, tehát a szavazatszedő elnök köteles volt ezeket is elfogadni. Egyébiránt bátor vagyok megjegyezni, hogy egyátalában, ha lehet a központi bizottmány eljárásában hibát fölfedezni, melynek alapján részrehajlással lehetne vádolni: a hiba nem az, hogy azokat ki nem törülték, de az, hogy annak bizonyítását, birnak-e qualificatióval, tőlök kívánták, nem pedig azt kívánták, hogy a ki ellenök reclamatiót beadott, bizonyítsa be, hogy nem választóképesek. Mert az átalános eljárás mindenütt az, legalább törvényeinkből az foly, hogy összeírásnál az illető, ki magát be akarja Íratni, tartozik bizonyítani qualificatióját, ellenben, ha az reclamatió által megtámadtatik, az összeírás hitele áll addig, míg a megtámadó azt le nem rontja. így világos, hogy a központi bizottmányt Lukynich iránti részrehajlással alaposan vádolni nem lehet. De mivel verekedésről van szó, még egyszer meg kell jegyeznem, hogy nőivel a megválasztott képviselő mellett beadott védirat nem pusztán állítja, de indokolva okadatolja azt, hogy az állítólagos verekedés után maga a képviselőjelölt Ürményi Miksa ur, a választási helyen jelen volt, ottan a választás mikénti vezetése felett vitatkozott, s jelesen azt is kívánta, mi nem teljesíttetett, hogy a választás két helyen intéztessék; mivel továbbá két vasmegyei ember is bizonyítja, hogy ezeknek megtörténte után még a pártján levőket megnézette, nagyobb-e vagy kisebb a másik párt, és miután a másik — hogy úgy nevezzem — a szakértő becsüsök által nagyobbI nak találtatott, akkor kezdett az Ürményi-párt szét-