Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-16

XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 127 kérdést elintézni a központi bizottmánynak dolga volna, s hogy ez a választásnak hátrányául nem szolgálhat•; de valószínűvé teszi azt, hogy az öszszeiró bizottmány igazán részrehajlóan járt el. Továbbá mondatik, hogy húsz, névszerint szavazó szavazott Lukynichra olyan, kik készek letenni esküt arra, hogy Kapuváron, a választás színhelyén jelen sem voltak. Erre az ellenjmnasz épen nem felel; ugy arra sem, hogy azon húszon kívül, mint bizonyíttatik, olyan is szavazott, ki a választás előtt meghalt. A második pont a verekedés. Azt mondja a panasz, hogy a kapuvári piaczon felállott két párt között verekedés történt. Melyik párt okozta, melyik párt kezdte meg a verekedést ? nem mondja, legalább nem bizonyítja be; s ez mindegy is; tény, verekedés támadt, és ez által Ürményinek nagyszámú pártja szétveretett. Ezen állítást számtalan bizonyítvány erősíti, melyek közöl csak egyet akarok fölemlíteni: a katonatiszt hivatalos jelentését, melyben azt mondja, hogy a régen fenyegetett Ürmén yi-párt oltalmára le^ én kiküldve, a helyszínére érkezvén, már szétverve találta a pártot, számosakat részint gyalog, részint kocsin futásban az országúton, kiket visszatérésre fel is szólított, de nem akartak visszamenni, azt mondván, hogy másodszor nem akarnak megveretni, és csak 20 — 30 embert birt visszahozni. Mit felel erre az ellenpanasz ? Azt, hogy a legszebb rendben volt felállítva a két párt a nagy piaezon, az egyik párt zászlókkal, a másik tollakkal; hogy az Ürményi-párthoz tartozó lelkészek összebeszéltek, hogy a harangokat félre fogják veretni , a mi meg is történt; azért a Lukynich-pártiak vagyonukat veszélyben látván , nekirohantak a templomnak; a másik pártbeliek attól tartva, hogy meg akarják támadni, elszaladtak. A Lukynicnfélék tehát azt mondják, hogy nem verekedés, hanem félreértés volt az, mely az Ürményi-pártbeliek megszaladását okozta. Ezt, megvallom, nevetségesnek tartom. Ezen félreértésen legjobb szándékkal segíteni akart az elnök, és kiküldte a katonatisztet, magyarázza meg a félreértést, állítsa meg az Ürményi embereit, és hozza őket vissza; de ezek nem akarták őt megérteni, mint a jegyzőkönyv is mondja, és nem is voltak már ott, úgy, hogy csak 20 — 30 embert hozhatott vissza. Tehát ezen panasz, melynek minden sorában ellenmodás van, előbb azt mondja, hogy egy pár száz emberre menő párt bevonult, mindjárt azután pedig azt mondja, hogy a katonatiszt azt jelentette, hogy visszajöttek, de csak 55 szavazott és így Ürményi kisebbségben volt. Azt mondja továbbá, hogy a katonatisztnek ezen eljárása után a legnagyobb rész szavazott. De ha ott voltak volna, hogyan szavazott volna mindössze csak 55 ? A ház eddigi gyakorlatából azt tapasztalom, hogy megsemmisítést rendelt el oly választásoknál, melyeknél bebizonyult, hogy a követ személyesen vesztegetett, hogy a verekedés folytán a szavazók nagy része gátolva lett szavazási joga gyakorlásában ; a legnagyobb szigorral járt el pedig a ház mindazon esetekben, a hol rendetlen eljárás, törvénytelenség , és a jegyzőkönyv hibás szerkezete volt bebizonyítva. Itt ezen esetek mindegyike előfordult. Erre vonatkozik a 2., 3., 4. és 5-ik pont. A 3-ik pont a rendetlen eljárás ellen azt mondja, hogy mindkét párt által ajánlott bizalmi férfiak lépjenek a szavazatszedő bizottmányba, és pedig az Ürményi-párt részéről Műnk János és Illésy G ábor, kiket maga a Lukynichféle jegyzőkönyv is említ. A másik pártiakat a jegyzőkönyv nem nevezi meg. A másik párt által kinevezett szavazatszedő bizottmány megkezdé működését az Ürményipárt által ajánlott két bizalmi férfiú nélkül, mert azok nem akartak hozzájárulni a szavazatszedéshez, és óvást tettek; ezért az elnök a Lukynick-párfból két embertnevezett ki vagyis octroyált azÜrményi-pártnak, kik a szavazatszedő bizottmány tagjai legyenek. (Közbekiáltások: Szavazzunk !) Márt most kérdem , a törvény melyik czikkébői magyarázza ki az elnök azon jogát, hogy az egyik pártnak a másikból bizottmányi tagokat octroyáljon ? Ezt tökéletesen törvénytelen eljárásnak tartom. A 4-ik pont a jegyzőkönyv ellen szól, és azt állítja, hogy tökéletesen hamis és rendetlen : hamis, mert azt mondja, hogy 10 szavazó az Ürményipárt részéről szavazást kért, kiket név szerint meg is nevez. A panaszhoz van mellékelve ezen 10 egyén által aláirt bizonyítvány, mely szerint esküvel kívánják bizonyítani, hogy nem voltak jelen, nem kérték a szavazást. Ez pedig épen nincs megczáfolva az ellenpanasz által, mert ez egy más 10 ember által aláirt bizonyítványt hoz föl, melyben azt mondják, hogy esküt készek letenni arra, hogy azon 10 embert látták Kapuvárott; de hogy a szavazatot igazán kérték-e vagy nem, arról nem szól a bizonyítvány. Továbbá a jegyzőkönyv ala van írva az elnök, jegyző és két állítólagos szavazatszedő bizottmányi tag által, de nem azok által, kiket akár a Lukynich-.akár az Ürményi-párt ajánlott, hanem épen az elnökileg octroyált két szavazatszedő bizottmányi tag által. Ezeknek kinevezését törvénytelennek tartom, igy tehát törvénytelen aláírásuk is, és jogosan mondhatta volna panaszló, hogy egy bizottmányi tag által sincs aláírva. Végre annálfogva rendetlen a jegyzőkönyv, mert a szavazati lajstrom nincs hozzá csatolva. Az igaz, a törvényben nem áll, hogy a jegyzőkönyv érvényességéhez szükséges , hogy az oda csatolva, pecsételve, vagy varrva legyen; de felfogásom szerint a szavazati lajstrom kiegészítő része a jegyzőkönyv-