Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-14

118 XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. várakozásnak meg fog felelni. Én igazolása mellett szavazok. (Szavazzunk!) Madarász József: Tisztelt ház ! (Fölkiáltások : Helyre ! helyre!) Midőn a t. ház némely tagjai, mivel az elnöki szék elé valék bátor kimenni, helyemre utasítnak: hogy a ház irányában tiszteletemet kimutassam, nem hivatkozom az alapszabályok azon pontjára, mely azt rendeli, hogy kinekkinek helyéről is szabadsága van szólani , kivévén az osztály előadóját, a mi koránsem zárja ki azt, hogy valaki oly helyről is szólhasson, melyet bizonyára nem csak nekem, hanem bárkinek is megengedni méltóztathatnak. Ha "hanyatló korom miatt oly hangosan nem tudnék szólani, hogy szavamat mindnyájan meghallják, méltóztassanak meghallgatásomat türelmök által pótolni. Sajnálom, hogy mindenben nem lehetek egy véleményben, különben általam igen tisztelt Tolnay Károly képviselőtársammal; de egy véleményben vagyok vele a részben, hogy mind gróf Széchenyi István, hazánk jelese, mind pedig fia irányában, nemhogy ellenszenvvel nem, de részemről is azon rokonszenvvel viseltetem, hogy óhajtottam volna, vajha azon kerületben ne lépjen föl ellenében senki követjelöltül; mert tartozó kötelességem, noha demokrata irányaim ismeretesek, kinyilatkoztatni a ház előtt, hogy vannak egyének, kik ha velem ellenkező véleményüek is az árnyalatokra nézve, hazám függetlenségére nézve, hiszem, bizonyosan ugyanazon téren foglalják el helyöket, s azt tartom, az igazolás alatt levő képviselő is ezek közé tartozik. Kötelességemnek tartom nyilvánítani azt is, hogy hazánk legjelesebb értelmi egyéniségeit, ha tökéletesen ellenkező véleményben volnának is velem, óhajtanám képviseltetni a képviselőházban azért, hogy midőn majdan alkotmányos módon hazánk alkotmányos jelenének s jövőjének megalakítása lesz, a múltból való következtetéssel, kérdésben : a hazának legjelesebb egyéniségei abban kivétel nélkül részt vegyenek. Ezeket előre boosátva, csak azt sajnálom, hogy ellenjelölt lépett fel azon kerületben. De én sem egyéniségét nem ismervén, nevét is valószínűleg csak ma hallván először, csak az itt előadottak után ítélhetem meg, vajon megegyeztethető-e a képviselőháznak törvényes fogalmával az osztály véleményét támogatni, vagy az osztály véleménye ellenére az igazolást egyszerűen kimondani ? A képviselő testület becses türelmével nyilvánítom, hogy én minden választásnál sajnos körülménynek tartom azt, s egyedül a külön pártok vezetőinek tulajdonítom, hogy a kik vezetésűk alatt vannak, azokat nem birják annyira értelmessé tenni, hogy testvér testvér ellen, választó választó ellenében nemtelen fegyverrel a választás helyén ne éljen; és hogy átalában régibb alkotmányos fogalmainkat, melyek a katonaságnak a választás helyén megjelenésétől elborzadnak, annyira megtámadják, s engedik megtámadni, hogy szégyenpirral fordulok el oly választásoktól, melyekben, magára a katonai hatóságra is kényteleneknek érzik magokat hivatkozni. (Helyeslés.) E részben helyeslem az elnökségnek azon viseletét, hogy a katonaságot csak a legnagyobb szerencsétlenség esetében alkalmazza — mert ennek tartom alkalmazását. Azonban, t. képviselőház, átmegyek Tolnay Károly barátom azon mondására, hogy a jegyzőkönyv tökéletesen rendben van. Kern osztozhatom e véleményben, mert magában a jegyzőkönyvben van indokolva a zavargás. Azt is mondja, nincs óvás. Ép azért nincs rendjén a jegyzőkönyv, mert azon óvást, melyet a választók be akartak adni, az elnök el nem fogadta, s azt csak későbben ismét a katonai hatalom befolyásával voltak képesek az elnöknek benyújtani. Én minden választásnál óhajtom, hogy a választók szabadon gyakorolhassák jogukat. Ez ugyanis azon főszellem, mely az 1848. választási törvényeken keresztülleng; ez azon szellem, melyért azon törvényeket, míg szerencsés leszek a törvényhozó testület tagja lehetni, s a mig élek, fentartatni kötelességemnek fogom tartani. A mi tehát a verekedést illeti, én is veszélyesnek tartanám, ha a kisebbség által megkezdett verekedés következtében a képviselő ártatlanul fosztatnék meg állásától. Koránsem! Hisz akkor legalább tér nyittatnék arra, hogy a kisebbség vagy bárki valamely választást megsemmisíttethessen. Nem is mernék soha szavazni, egy még j bizonyítékokkal is bizonyított verekedés esetén is, a választás megsemmisítésére; de kötelességem először magamnak az adatokból meggyőződést szerezni arról, vajon azok kezdték-e a verekedést és azok gátolták-e a szavazatjogot, a kik többségben maradtak'? Mert ha a vizsgálat által az derül ki, hogy azon fél, melynek szavazás után többsége lőn, kezdte csakugyan a verekedést, kezdte azért, hogy netalán kisebbségben levén, abban ne maradjon : akkor, t. ház, nem lehet mást határozni, mint a vizsgálatnak e szerinti bekövetkezte utáni megsemmisítést. Ellenkező esetben, ha kiviláglik, hogy nem az a többség, melynek szavazás után is többsége lőn, hanem a kisebbség kezdte a verekedést a netaláni többség kijátszására : lehetetlen, hogy akkor az ily választás megsemmisíttessék. De ép azért a választási jegyzőkönyvhöz csatolt óvásban | foglalt állítást kell a vizsgálat által kideríteni. j Tény, mert bizonyítvány van rá, hogy vereke[ dés történt; tény, hogy állítólag az mondatik — ! (Felkiáltás : Állítólag?) Igenis állítólag, mert hiszen i ha tagadólag mondatnék, akkor nem léteznék ve-