Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-14

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 117 Elnök: Méltóztatnak-e elfogadni az osztály véleményét? (Elfogadjuk!) Ennélfogva Popovics Desseanu János igazolt képviselőnek nyilvánit­tatik. Szapáry Gyula gr. előadó (olvassa a Vill­áik osztálynak Széchenyi Béla gr., Sopronmegye kis­martoni választókerülete képviselője választására vo­natkozó jelentését, mely vizsgálatot véleményez.) Zsedényi Ede: A választási jegyzőkönyv felolvastatását indítványozom. Minthogy itt a vá­lasztás helyén és napján történt verekedésekről van szó, meglátjuk, vajon annak a jegyzőkönyv­ben van-e nyoma. (Olvastatik a jegyzőkönyv.) Tolnay Károly: T. ház! az egész igazolási időszak alatt többször felállították azon elvet, hogy nem személyileg, hanem tárgyikig kívánják figye­lembe venni a választásokat. Azonban a hányszor eltérés volt, fórum foritól ad fórum fori, bocsássa­nak meg, de igen gyakran megtörtént, hogy a sze­mélyiség is figyelembe vétetett. .Én is tehát, azon varázs illetésénél fogva is, melylyel a kérdés alatt levő képviselő édes atyjának halhatatlan emléke által folytonosan át vagyok hatva, kiváló figyel­met fordítottam azon érvekre, melyek által őt az igazolt képviselők sorába fel lehessen venni és az osztály által ajánlott vizsgálatot elmellőzni. A t. képviselők az egész igazolási időszak alatt különös fölényt tulajdonítottak azon választásoknak, me­lyeknél a jegyzőkönyv minden kifogás feletti volt, melyeknél a meg választan dóra nézve tekintélyes többséget lehetett kideríteni, továbbá melyekre nézve oly panaszok nem adattak be, melyek tör­vényellenes és tökéletesen bebizonyított tényeket adnak elő. A mi az elsőt illeti, itt felolvastatott a jegyzőkönyv. Grondolom, senki ellene kifogást nem tehet, mert tökéletesen törvényes kellékekkel van ellátva és tökéletes törvényes formában van ki­állítva. A mi a többséget illeti, arra nézve a dolog igy áll: a kis-martoni kerületben Kis-Marton van főhelyül kitűzve, hozzá Rust kir. város és néhány község van csatolva. A fő választóhelyen, mint tudomásomra van, minden választó gr. Széchenyi mellett szavazott; sőt a folyamodásban az is elő van adva, hogy még sokan, ha szavazáshoz juthat­tak volna, a t. gróf mellett szavaztak volna. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy 290 szavazattöbb­sége volt gr. Széchenyi Bélának. A többségre nézve tehát, én meg vagyok győződve, hogy az az övé volt. A mi a panaszban felhozott akadá­lyokat illeti, melyek a választás ellen állítólag gördíttettek, t. i. hogy verekedés volt, hogy az egy óráig tartott, hogy az elnök részrehajló volt: mindez szerintem figyelembe nem jöhet, mert ta­gadhatlan, hogy a karhatalom ki volt állítva, s ennélfogva a kisebbség, ha jogát érvényre akarta í volna juttatni, ezt bizonyosan meg is tehette volna, holott maga a választási elnök előtt még óvás, vagy kifogás sem tétetett, hanem az csak utólag adatott be, a választás megtörténte után. A mi az elnök részrehajlása iránti panaszt illeti, ha biza­lommal nem volt a kisebbség az elnök irányában, ez ellen megtehette volna lépeseit a központi bi­zottmánynál, de egyébiránt a választásnál ott vol­tak a bizalmi férfiak is, kik a jegyzőkönyvet alá­irtak. Ezen kifogást tehát tekintetbe nem vehetem. A verekedésre nézve, méltóztassanak figyelembe venni a tegnapelőtt tárgyalt szt.-gróti kerületi kö­vetválasztást. Ott szintén nagy verekedés volt be­bizonyítva, de a t. képviselőház ezt még sem vette figyelembe, hanem a megsemmisítést egészen más szempontokból határozta el. Én tehát azért, mert a jegyzőkönyv tökéletesen rendben van, mert a többséget gr. Széchenyi pártján világosan látom, s mert a panasz béli előadások előttem nagy érvény­nyel nem birnak, gr. Széchenyi Bélát az igazolt képviselők sorába felveendőnek és a vizsgálatot | mellőzendőnek véleményezem. Keglevich István gr.: Tisztelt ház! Előt­tem szólott képviselőtársammal tökéletesen egyet­j értek, és gr. Széchenyi Béla választását igazoltatni kivanom. Az ellene beadott panasz bebizonyítja, hogy verekedés történt, és állítja, hogy az ellen­párthoz tartozott körülbelől 500 szavazó ezen ve­rekedés által akadályoztatott szavazási joga gya­} korlásában. De ez csak állítás, melyet be kellett volna bizonyítani a panaszhoz csatolt szavazási és összeirási lajstromokkal; valamint be kellett volna azt is bizonyítani, hogy a kik aláirtak a panaszt, I nem szavaztak, és be voltak irva mint szavazók. I Ez azonban csak állítva van, de bebizonyítva nincs. j A verekedésre nézve nem rég elvileg kimondotta a t. ház, hogy a verekedés magában érvénytelenné választást nem tehet (Ellenmondás) ; mert másként a kisebbség mindig ezen eszközt használná fel az ellenjelölt választásának megdöntésére. Egyéb ki­fogás ezen választás ellen nincs. Törvénysértés, ; formahiba nem történt, hivatalos közegek a vá­j lasztásba nem folytak be, lélekvásárlásról, veszte­I getésről szó sincs. A mi pedig a központi választ­| mány elnökének részrehajló eljárását illeti, mely­\ ly el vádoltatik, ennek jelét épen nem látom abban, j hogy a Halni ossy-pártot előbb szavaztatta, és hogy, mint a panaszbeadók magok mondják, a Halmossy-párt már néhány száz szavazatot adott be, mikor Széchenyinek még csak öt szavazata ! volt. Mert ha kedvezően akart volna eljárni a Széchenyi-párt irányában, akkor ezt hagyta volna előbb szavazni. Örömömet fejezem ki a felett, hogy érdemdús hazánkfiának egyik utódja másod­szor van hívatva a nemzet érdekeit képviselni e házban, s teljesen bizom, hogy ő a benne helyzett

Next

/
Thumbnails
Contents