Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-13

XIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 111 többsége véleményében; most azonban egyenesen ki van mondva s el van ismerve, hogy a szavazatszedő küldöttségek nem egy helyen , hanem két különböző házban jöttek össze. Ha ezen esetet az 1848. évi V. t. ez. 31, §-ával össze lehet egyeztetni, akkor azt hiszem, fölösleges volna vitatkozni, hanem előre per paus — a mint mondani szokták — mindenkit igazolni kellene. Felemlíttetett — quasi ellenvetéskép — hogy a gróf Batthyányi részén levők felszólamlásokat nem tettek. Nagyon helyesen volt tegnap Csengery Imre barátom által kifejtve, hogy akár történik felszólamlás, akár nem, a törvények világos megsértésénél a t. háznak mindig kötelessége ily sértést megbőszülni. Itt pedig nem tehet mást a t. ház, hanem a mégsemmisítést kell kimondania. De még más körülmények is vannak, melyek engem a megsemmisítés kimondására vezérelnek. A törvénynek egyenes kivánata az , hogy a jegyzőkönyv a tényekkel öszhangzásban legyen. Megengedem, hogy 1861-ben is így történt Szent-Gróton a választás; de a háznak figyelmét miért kerülte ki ? Mert oly jegyzőkönyv volt szerkesztve akkor is, mint most. A választmánynak kötelességében állott volna felügyelni, hogy a jegyzőkönyv & tényekkel tökéletes öszhangzásban legyen ; de ez hiányzik, mert egy szó sincs az egész jegyzőkönyvben, bár figyelemmel hallgattam, arról, hogy a szavazatszedés két helyen történt. Ez most is átcsúszott volna, ha maga az elnök a legutóbb felolvasott irományban ezt be nem ismeri, hol magát quasi igazolja. Én tehát nem csak azért, mert a szavazás két helyen történt, de azért is, mert a jegyzőkönyv nincs a történtekkel öszhangban, a megsemmisítésre szavazok. Csáky László gróf : Engedje még a t. ház, hogy e tárgy felett nézetemet én is röviden kifejtsem. Megvallom, aggódom, ha arra gondolok. hogy a törvénynek és főkép a választási törvénynek, az egyes kerületeknek saját önkénye általi, magyarázatából jövőre nézve az fog következni, hogy szétszaggatva, végül némely rongyai fognak esak megmaradni. Arra kívántam tehát a t. házat figyelmeztetni, hogy tekintvén az idők viszontagságait, s azt, hogy nem tudjuk, minő kormány és minő sors vár reánk, a törvényt szigorúan tartsuk meg. Én azon régi emberek közé tartozom, a kik azt tartják, hogy leges sünt strictae interpretationis. Ha tekintem a törvényt, főleg a 31-ik §-t, ott j ezen szavak állanak : „a szavazatszedő választ- | Hiány." Itt egyenesen nem csak az van kimondva, hogy egy választmány neveztessék ki a választás vezetésére, hanem az is, hogy a szavazatokat egy választmány szedje. Már pedig a szent-grófi kerületben nem egy, hanem két választmány szedte a szavazatokat. Ez tökéletesen világos, mint az előfordult iratokból kitűnik, és világos, hogy a szavazás nem is úgy történt, mint a tegnapi esetnél, bár a törvénynek egykissé ott is tág értelmezést adtunk. A jelen esetben a szavazás két épületben, s így két különböző helyiségben történt, úgy hogy a kettőre az elnök kellő figyelmet nem fordíthatott. A mit Justh képviselőtársam előhozott, azt magam is fel akartam hozni, sőt még hozzá is akartam tenni, hogy a panaszkodók azt terjesztik elő, hogy a jegyzőkönyv nem hű. Megvallom, magam is azt látom, hogy a jegyzőkönyv nem hűn terjesztetett elő, mert sok körülmény, mely a választásnál megtörtént, nem fordul benne elő. Ezen jegyzőkönyvben arról, mint az elnök bizonyítja, hogy a szavazat két épületben vitetett véghez, még csak említés sincs, holott egy utólag beadott bizonyítványból az tűnik ki, hogy a szavazás csakugyan két helyen történt. Felhozatott, hogy a múlt országgyűlésen gróf Batthyányi ugyanazon kerületben épen így választatott meg. Tökéletesen hiszem, hogy azon választás is igy történt, de a t. háznak róla tudomása nem volt, nem volt pedig tudomása azért, mert a jegyzőkönyv akkor is hamisan vezettetett. Sőt midőn a szent-gróti választási eset előfordult, mint ezt a napló bizonyítja, az akkori elnök kijelentése szerint a Batthyányi jegyzőkönyve benmtattatott ugyan, azonban mert a jegyzőkönyv a választmány tagjai által alá nem volt írva, az visszaadatott a követ urnák a végett, hogy az aláírást pótoltassa s ekként a jegyzőkönyvet egészíttesse ki. Ha a t. ház azon másik körülményre figyelmeztetve lett volna, akkor bizonyosan véleményét módosította volna: de oly esetet praecedensül nem tekinthetek, melyről a ház nem volt értesülve. Én ennélfogva, a törvény szavait véve alapul, megsemmisítésre szavazok. Kacskovics Ignácz : Tisztelt ház! Logikai következetességnek hódolok, midőn azon elvek mellett, melyeket az osztályban védtem s a házban is megtámadva látok, felszólalok. Az osztály véleményétől eltérőleg, előttem szólók azon elvet állították fel, hogy a törvény egy szavazatszedő bizottmányt rendelvén, a jelen esetben pedig két bizottmány, két külön házban működvén s ekként a törvény által kijelölt forma sértve levén, a választás megsemmisítendő. Előre bocsátom, hogy a magyar törvények jogfogalmai szerint a törvény czéljára fektetendő a fősúly, nem pedig az eszközökre, melyeket a törvény a czél elérhetésére részletezett. E czél a választási törvényeknél nem lehet más. mint a jogosult többség kitudása. E czélt két szavazatszedő bizottmánynyal könnyebben el lehet érni, mint egygyel; s a törvény ily két szavazatszedő. bizottmány alakítását világosan-nem