Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-40

XL. ülés 1861. június 8-kán. 93 van s czélszera is azon módosítvány, melyet Tisza Kálmán képviselő társam tett. Méltóztassanak szerkezetéhez még hozzászólani, de a lényegét fogadjuk el. (Közhelyeslés.) Antal János: Ha szükségesnek látja a t. ház az előttem szólott képviselő indítványa következtébeni módosítást, nincs ellenvetésem; csak indokolva nem látom azzal, hogy ezt azért kell tenni, mert általa érvényt s. mintegy nagyobb erőt tulajdonítsunk az 1848-iki törvényeknek. Azon állítólagos ellenvetés, mit elleneink mondanak, mintha az 1848-iki törvények rögtönözve, s a forradalom által kicsikarva lettek volna, olyan, mely indokolva egy átalában semmivel nincs; de ezen ellenvetést az indítványnyal elenyésztetve nem látom, sőt azt a non petita excusatio terheli, — feleslegesnek látom tehát a módosítást, mert az 1848-iki törvényt a nemzet egyetértőleg a koronás királyival hozta. Pártolom a szerkezetet. (Zaj.) Tisza Kálmán: Szavaim félre magyaráztatván, csak e tekintetben vagyok kénytelen felszólalni. Én egyátalában nem akartam módosítványom által az 1848-iki törvényeknek nagyobb érvényt szerezni, mert én is igen jól tudom, hogy azon módosítás által a törvénynek nagyobb érvényt szerezni nem lehet, nem lehet pedig azért, mert a törvénynek érvénye attól függ, hogy azt törvényes országgyűlés, és törvényes koronás fejedelem szentesítse. De azon elvnél fogva, a mit az előttem szóló képviselő ur felhozott, ki kellene hagyni minden magyarázatát törvényeinknek; ezek is ép oly törvények, mégis szükségesnek látjuk elleneinknek, kik azokat tagadják, újra felhozni. Benitzky Lajos: Nem egyszer fölemlittetett már, hogy azon törvények, melyeket mi 1848-iki törvényeknek nevezünk, ki voltak csikarva, de ugyan azok nem szokták emlegetni azon törvényeket, melyeknek hozatalára a nemzet kényszeríttetett, pedig lehetne találni törvénykönyvünkben sok oly törvényt, melyek hozattak ugyan, de nem szabad akaratból, hanem erőszak és hatalom nyomán. Minthogy ők ellenünkben ily okokkal élnek , azt hiszem a mi jogunk s nemcsak jogunk, de ildomosságunk is azt kívánja, hogy visszatorlásképen ott, hol lehet, az 1848-iki törvényekre nézve kimondjuk azt, mit Tisza Kálmán indítványozott. (Helyes!) Nyáry Pál: Azt, hogy az 1848-iki törvényeinkről szóljunk-e vagy nem, — s ha azt a mi itt mondatott valaki bővíteni akarja, — hogy bővitsük e vagy nem! — oly forrnának tartom, mintha valaki azt, hogy világosság van-e vagy nincs? kétségbe akarná hozni. A mi egész önállásunk az 1848-iki törvényekre van fektetve, és ez igen természetes, mert mint tegnap említtetett, az ősi alkotmány nem azt teszi, hogy a régi nem tndom ki által alakított alkotmány, hanem azt teszi, hogy alkotmányunk olyan, melyet mi mindég tökéletesítettünk és mindég az idő s a kor igényeihez képest alkalmaztattunk. Természetes, hogy egy alkotmányban a nemzetre nézve mindig az a legtökéletesebb a hol megállott, mi 1848-ban állottunk meg, s arra akarjuk magunkat visszahelyezni. Tehát én mindent a mi erre vonatkozik szükségesnek látok. (Helyes!) Azt gondolom maga az indítványozó Deák Ferencz képviselőtársunk is, hogyha itt volna e módositványt szintén nem ellenezné. (Zaj.) Azt hiszem még csak tárgyalni sem lehet azon kérdést, hogy tétessék be több vagy nem, hanem csak arról lehet szó, hogy elfogadtatik e ily indítvány, s mikor az elfogadtatott, azután annak tartalmáról lehet szó , azt bővíteni lehet, vagy abból szókat kihagyni, de a fölött, hogy ha az 1848-iki törvények iránt valaki nem megváltoztatást, vagy módosítást, hanem bővebb magyarázatot kivan a szerkezetbe tétetni, még tanácskozni sem lehet. (Helyeslés; Zaj ; Szavazzunk!) Olgyay Lajos: Nekem az indítvány ellen elvileg nincsen szavam, azt elfogadom. Hanem bátor vagyok figyelmeztetni a tisztelt házat arra, hogy ezen indítványnak elfogadása talán jobban illenék a 36-ik szakaszhoz. Itt csak biztosítékok erősbítéséről szól e szakasz; — a 36-ik szakasz pedig azt mondja, hogy legfontosabb alaptörvényeink, különösen az 1848-iki lényeges közjogi törvények hatályon kívül tétettek; itt mondhatnánk a módosítvány szavait. (Zaj.) Ürményi József: Én is Tisza Kálmán indítványának alapjában egyetértek, de abban is, hogy ezen gondolat tartalmaztassék a feliratban. Hanem épen azon indítványhoz képest, mely elébb Szalay tisztelt barátom által tétetett, hogy a stylaris átalakítása az elfogadott indítványoknak egy küldöttségre bizattassék, azt hiszem az indítványttevő is meg fog azon ellenindítványban egyezni, hogy ez elfogadtatván azon gondolat vagy eszme valahol megemlittessék a felírásban, s azt azon urak, a kik ezzel meglesznek bízva, egyetértőleg az indítványttevővel ott fejezzék ki, a hol azt legjobbnak fogják találni. Mert itt az indítványttevő a históriai előadást folytatja , és azon históriai fonalon megy keresztül, mikép történtek a jogmegadások és jogmegerősitések a koronázott fejedelem által. Itt indokolásról nincsen szó, és nézetem szerint nem volna egészen alkalmatos és helyén ezt üleg* említeni ott, hol a históriai sorozat adatik elő, hanem hogy a felírásban benfoglaltassék az eszme, és az kimondassák ott, hol azt az indítványtevő, és a comité többi tagjai jónak fogják látni, az ellen nincsen nehézségem. (Szavazzunk !)* KépY. ház napi, II. k, «4