Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-40

92 XL. ülés 1861. június 8-kám nélmeg kell neveznünk azon sanctio pragmaticat, melyet mi ismerünk; azért indítványozom, hogy a czikk végére ezen szavak tétessenek: „melyet mi az 1723-ik évi I-ső és Il-ik törvényczikkekben ismerünk." Eötvös József báró: Deák Ferencz képviselő társunk utolsó fölszólalásakor ezen indítvány tárgya-, ban bejelentette a háznak, hogy ő maga is modosítványt akar tenni a folirati javaslathoz, épen a sanctio pragmaticat illetőleg, hogy minden aggodalom tökéletesen megnyugtattassék. Ez röviden ugyanaz a mit itt .előterjesztett, és ezen módosítvány a 20-ik szakasz után jön, melyet ő nekem át is adott, s melyet én akkor leszek bátor a t. háznak előterjeszteni, mikor a nevezett 20-ik czikkre kerülend a sor (Fölkiáltás: Maradjon a szerkezet!) Elnök; Ha megnyugszanak a t. képviselő urak ebben, akkor megmarad a szerkezet. Zsarnay Imre: En ezennel visszavonom indítványomat, bár én jobban szerettem volna, ha t. kép­viselőtársunk most közlötte volna azon módosítványát. (Fölkiáltás: Rendre!) Elnök: A t. képviselőtárs nem hibázott a rend ellen, mert visszavonta indítványát, s csak épen azért szólalt fel. — Vajay ár is visszaveszi ? Vajay Károly: Igen! én is visszaveszem. Elnök: Nem tudom, hogy ezen 10-ik czikkre nézve van-e még észrevétel? (Fölkiáltások: Nincs!) E szerint megmarad a szerkezet, s tovább mehetünk. Olvastatik a 11-ik, 12-ik, 13-ik, 14-ik és 15-ik szakasz — melyek észrevétel nélkül helyben hagyatnak. — Olvastatik a 16-ik szakasz, mely igy szól: „Hasonló biztosításokat adott a nemzetnek V. Ferdi­nánd is királyi hitlevelében, sőt még bővebbeket azon törvényekben, miket 1848-ban szentesített." Tisza Kálmán: A felolvasott 16-ik szakaszra nézve bátor vagyok egy modosítványt előterjeszteni, nem mintha a szakaszból csak egy betűt is kihagyatni akarnék, hanem mert némelyeket hozzátétetni kívá­nok. Jól tudjuk azt mindnyájan, hogy elleneink leginkább azzal igyekeznek bennünket megtámadni, hogy 1848-iki törvényeink rögtönözött módon, forradalmi időszakban létrejött törvények. Erre nézve óhajtanám nyilvánítani, miként az egyáltalán nem áll; sőt ellenkezőleg az 1848-iki törvények egyenesen régibb törvé­nyeinknek kifolyásai. — A 16-ik pont végéhez kívánnám tehát hozzátétetni: „mely törvényeknek legsarka­latosbjai semmi egyebet nem tartalmaznak, mint a kormányzatnak a kor igényeihezi alkalmazását; nem uj jogokat szerzett általuk a nemzet, csak tisztábban s korszerűbben állította Össze azokat, melyekkel már régen birt." (Helyes!) Halász Boldizsár : Ha megnyugodni méltóztatnak ezen módosítványban, akkor ki kellene hagyni a szerkezetből ezen szavakat: „sőt még bővebbeket" mert ugy látszik különben, mintha az 1848-iki törvé­nyek által több és ujabb jogokat nyert volna a nemzet. (Halljuk még egyszer!) A jegyző újra felolvassa Tisza Kálmán indítványát: a 16-ik pont végéhez ez volna teendő: „mely törvényeknek legsarkalatosbjaí semmi egyebet nem tartalmaznak, mint a kormányzatnak a kor igényei­hezi alkalmazását; nem uj jogot szerzett általuk a nemzet, csak tisztábban s korszerüebben állította össze azokat, melyekkel már régen bírt." Ignjatovich Jakab: En tökéletesen meg vagyok elégedve az indítványozó kitételével, mert ez csak azért történik, hogy kimondjuk, miszerint az 1848-iki törvények azon törvényes tér, melyhez jutni aka­runk , de qualificálni, hogy t. i. azon törvények mit foglalnak magukban, hogy megfelelnek-e a kor igényei­nek , az nem tartozik a dolog lényegéhez. (Helyes!) Károlyi Ede gróf: En épen ugy látom, hogy az 1848-iki törvényeknek, melyeket mi magunké­nak vallottunk, legerősebb talpköve és gyökere az, hogy nem uj törvények, hanem a régiek kifolyásai; azért pártolom Tisza Kálmán módosítványát. (Helyeslés.) Benczúr Miklós: En a szerkezet mellett vagyok, és nem kívánok különbséget tétetni a régi és uj törvények közt, mert az ujabb törvénynek nincs csekélyebb hatása mint a réginek, akár régi, akár ujabb legyen a törvény, az egyenlő erővel bír; azért nem pártolom a modosítványt. Bónis Sámuel: Nem vagyok egy véleményben az előttem szólott képviselő úrral, mert az indít­ványozó bőven kifejtette, hogy ezen modosítványt csak azért akarja tétetni, mivel azzal.gyanusíttatunk, hogy mi az 1848-iki törvényeket erővel csikartuk ki, s azért ő ki akarja fejteni, hogy az. 1848-iki törvény nem valami Errungenschaft, mint a németek mondani szokták, hanem csak bővebb kifejtése régibb törvé­nyeinknek. Nagyon különösnek tetszik az, hogy midőn az 1848-iki eseményeket mint ránk erőitetteket, s azoknak következményeit mintegy igazolni akarjuk, mindent, de mindent ugy elmellőzünk, —tudjuk pedig,-hogyan akarták a világ előtt reánk nyomni azon czímet, hogy mi forradalom által vivtuk ki az 1848-iki törvényeket; azért én helyén látom a modosítványt. . Andrássy Gyula gróf: En csak egy pár szóval nyilatkoztatom ki, hogy nemcsak semmi ellenve­tésem nincs ezen indítvány ellen, hanem azt szükségesnek is látom, s kívánom, hogy annak legalább lé­nyege belejöjjön a föliratba. Ha a módosítvány szerkezete ellen van valakinek észrevétele, az más dolog) hanem azt tartom, valljuk meg azon hibát, mely az 1848-iki törvények alkotásában elkövettetett; azál­tal, hogy nenl kötöttük azokat össze régi törvényeinkkel; ezt mennyire lehet, helyre kell ütni, s igy helyén

Next

/
Thumbnails
Contents