Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-39

76 XXXIX. ülés 1861. június 7-kén. javasolt, a föliratba szeretném tétetni. Különben még egy észrevételem van; a hol t. i. a fólirati javaslatban mondatik „ősi alkotmányunk eltörültetett", hozzá szeretném tenni, mi különben tény is, hogy „országunk eldaraboltatott". — Ekkor minden fő sérelmünk ki lenne mondva, t. i. ősi alkotmányunk eltörültetett, országunk szétdaraboltatott, és a korlátlan hatalom idegen rendszere nehezedett reánk." (Szavazzxmk!) Elnök: A fölolvasott első szakasznak két pontja van a beadott módositványok által megtámadva; először a legelső sor, mely igy szól; „A közelebb lefolyt 12 esztendő súlyos szenvedések kora volt reánk nézve," ez ellen két módositvány adatott be, melyeket jegyző úr fel fog egyenkint olvasni. — Először fel fog olvastatni Várady Gábor képviselő úr módositványa. (Zaj) Tanárky Gedeon jegyző: Olvassa Várady Gábor módositványát, s ennek végeztével, Ács Károly képviselőét. Felolvasás után: Elnök: A másik két módositvány, mely beadatott, a második pontot illeti. Mind a kettőre a szavazás egyszerre nem történhetik, hanem az titóbb beadott módositvány későbben fog szavazás alá kerülni. Azt is kénytelen vagyok ujabban kijelentem, hogy az írásban be nem adott módositványokat szavazás alá nem bocsáthatom. Most szavazás alá terjesztendő először az alap-indítvány, ha ez el nem fogadtatik, akkor jöhet a sor a módositványokra, és pedig azon sorban, a melyben beadattak. Az első kérdés nézetem szerint tehát lenne, hogy a fölirási javaslatnak ezen sora: „A közelebb lefolyt 12 esztendő súlyos szenvedések kora volt reánk nézve" — Megmarad-e vagy nem? Perczel István: En azt gondolom az egész §-usra kellene kiterjeszteni a szavazást. (Felkiáltások , ez nem lehet! Jó a kérdés!) Elnök: A kérdést úgy kell föltenni, hogy mindenki egyszerűen „igennel" vagy „nem-mel" szavazhasson. A mint több kérdést foglalunk egybe, a szavazás lehetetlen. A kérdés tehát az lesz, hogy az első szakasz első pontjára nézve, melyet az imént felolvastam, elfogadtatik-e a szerkezet, vagy nem? Kérem tehát azon képviselő urakat, kik azon pontra nézve a szerkezetet elfogadják, méltóztassanak felállani. (Felállanak) Kisértsük meg a szavazás másik módját is. Azok tehát, kik az indítványnak általam az imént felolvasott szerkezetét nem pártolják, méltóztassanak felállani (Kevesebben állnak fel mint az előtt). A többség a fölirási szerkezetet fogadja el. (Helyes). Már most következik ugyan ezen első szakasznak második kérdés alá vett pontja, ez t. i. „ősi alkotmányunk eltöröltetett, s a korlátlan hatalom idegen rendszere nehezedett reánk." Ez ellen két módositvány adatott be, az egyik Kubinyi Ferencz, a másik Szilágyi Virgil képviselő uraktól. Jegyző úr fel fogja mind a kettőt olvasni. Tanárky Gedeon jegyző: Olvassa Kubinyi Ferencz módositványát, mely is a következő: „Ősi alkotmányunk erőszakosan felfuggesztetett, s helyébe a korlátlan hatalom idegen rendszere nehezedett reánk." Szilágyi Virgil módositványa: „Alkotmányunk az erőszak által igénybe vett idegen hatalom segélyével letiportatott." Elnök: Ezen pontra nézve is a kérdést először a szerkezetet illetőleg kell kitűzni, azután, ha a szerkezet nem fogadtatik el, következnek a módosítványok. A szerkezetet fel fogja még egyszer olvasni a jegyző úr. Tanárky Gedeon jegyző: Olvassa a szerkezetet. Elnök: Azok, kik ezen szerkezetet elfogadják, méltóztassanak felállani. (A többség feláll). A többség a szerkezetet elfogadja. — Következik már most a felirási javaslatnak második szakasza. Tanárky Gedeon jegyző: Olvassa a második szakaszt: „Isten úgy akarta, hogy szenvedjünk, de ne csüggedjünk s hűtlenek ne legyünk önmagunkhoz; és úgy akarta hogy Fölségedet, tizenkét évi tapasztalás végre meggyőzze, miként a korlátlan hatalom absolut rendszere nem vezetheti a birodalom népeit boldogságra, de veszélybe döntheti a trónt és birodalmat." Bónis Sámuel: Megvallom, hogy én igen aggódó ember vagyok, nem szeretem a birodalom szót oly sokat emlegetni ezen házban és midőn öndolgunkról van szó; „a birodalom népeit" kitételt sem szeretem; ennélfogva én rnind a két szót a szerkezetből kihagyatni kívánnám; minek következtében igy állana a szerkezet : „Isten úgy akarta, hogy szenvedjünk, de ne csüggedjünk s hűtlenek ne legyünk önmagunkhoz; és úgy akarta, hogy Fölségedet 12 évi tapasztalás végre meggyőzze, miként a korlátlan hatalom absolut rendszere nem vezetheti a népeket boldogságra, de veszélybe döntheti a trónt." Halász Boldizsár: En még óvatosabb vagyok, mint előttem szólott képviselő úr, s egészen ki akarnám hagyatni ezen szavakat: „nem vezetheti a birodalom népeit boldogságra", mert ezen néhány szóból úgy látszik, mintha feltehetnők, hogy a korlátlan hatalom azért gyakoroltatott, hogy az által a népeket akarta volna boldogítani; a zsarnokság mindig azzal szokta magát menteni; hanem így szeretném a szerkezetet módosítani: „és úgy akarta, hogy Felségedet 12 évi tapasztalás végre meggyőzze, miként a korlátlan hatalom absolut rendszere veszélybe döntheti a trónt és birodalmat. (Maradjon Bónisé!) Simonyi Lajos báró: En egy formulázott módosítványt készítettem, de miután az tökéletes összhangzásban van azzal, a mit Bónis képviselőtársunk felhozott, nem szükséges azt indokolnom, hanem csak