Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-63

LXHI. ülés 1861. augustus 8-kán. 263 épen azért r mert. központi kormányzat nem létezett, Magyarország, mint önálló külön ország, esetenkint jött érintkezésbe az örökös tartományokkal, s illetőleg azok kormányzatával, még pedig a közigazgatási tárgyakban is gyakran az országgyűlés által. Az idézett' 98-ik törvényczikk azt rendeli: hogy a magyar királyi helytartótanács 0 Császári Királyi Felségének pecsétjével éljen, melyen a két fejű sas közepén Magyarország czimere legyen. Már ezen törvény tartalmából csakugyan nem lehet valamely központi közös kormányzat létezését következtetni. (Derült helyeslés.) A 104-ik törvényczikk azt mondja: hogy a magyarországi honpolgárok azon ügyekben, mik Magyarországot érdeklik, külkövetségekre is alkalmaztassanak. Erre vonatkozólag fentebb már előadtuk^nézeteinket ott, hol a külügyekről szólottunk. Végre a 114-ik törvény czikkben azt igéri 0 Felsége: hogy a posták járását főpostamesterének meghallgatásával a szerint fogja elintézni, mint azt a közsziikség kivánandja. — De ez sem mutat központi közös kormányzatra. — A posták sok ideig Európának több tartományaiban magán vállalatok voltak. A Thurn-Taxis család sokáig birta és kezelte azokat Németország nagy részében is. — De abból még következtetni nem lehetne, hogy a Thurn-Taxis családnak e birtoklása azon tartományoknak jogviszonyait bármi részben megváltoztatta volna. (Hosszas zajban kitörő köztetszés és helyeslés.) — Egyébiránt ezen törvényczikk nem azt mondja, hogy az öszves birodalom főpostamestere, (Halljuk!) vagy valamely központi közös kormányszék, fogja meghatározni Magyarországban a posták járását; — hanem hogy 0 Felsége fogja azt tenni, mint magyar király, meghallgatván előbb főpostamesterét, kétségtelenül mint olyan egyént, kinek tanácsa a postaügynek akkor még fejletlen állapota mellett minden esetre figyelmet érdemlett. Meg kell végre megjegyeznünk, hogy a később teljesen kifejlett postatígy egész terjedelmében Magyarországra nézve a magyar királyi helytartótanácsnak és a magyar királyi kamarának felügyelete és intézkedő hatalma alatt állott; — ezen kormányszékek pedig, — mint fentebb is kifejtettük, — világos törvényeink szerint a magyar király törvényes hatalmán kivül, minden egyéb hatalomtól, s az örökös tartományoknak kormányzati testületétől, teljesen függ-etlenek voltak. Azt mondja továbbá a legmagasabb királyi leirat, hogy „a birodalom közérdekei iránti gondossá-, gának ragyogó jelét adta a magyartörvényhozás, midőn az 1741 :4-ik törvényczikk 3-ik szakaszában, oly czélból, hogy Magyarországnak kormányzata a birodalom többi részeinek kormányzatától el ne különöztessék, és ellentétben az országgyűlési feliratban érintett 1485-ik évi 2-ik törvényczikkelylyel, mely a nádor gyámnoki jogát, illeti, Ferencz császárt, — dicső emlékezetű Mária Therézia magyar király felséges férjét, — nemcsak uralkodó társnak nevezte; hanem a trónörökös kiskorúsága esetére Magyarországra nézve is annak törvényes gyámságát reá ruházta azon világos kijelentéssel, hogy 0 Magyarországot, a birodalom többi tartományaival együtt, atyai s gyámsági hatalmánál fogva közösen kormányozhassa." (Halíjuk!) Ha Magyarország alkotmányos önállása s törvényes függetlensége más törvényekben, s magában a sanctio pragmaticában világosan ki nem volna is fejezve: azt már maga ezen 1741:4-ik törvényczikk kétségtelenné tenné. (Deák F. éljenzések közt átadja az iratot Szalay Lászlónak, ki annak felolvasását következőleg folytatja.) — Ugyanis az ország rendéi O Felségének férjét, Ferencz lotharingiai, barri és hetruriai herczeget, — ki még akkor római császárnak megválasztva nem volt, Felséges neje mellé uralkodó társnak megválasztották, s a trónörökös kiskorúsága esetére annak gyámságát, is reá ruházták. — De világosan kijelentették , hogy e választás önkényt és szabadon történt, s hogy abból jövendőre Magyarország bármely nőkirályának fejedelmi férje soha semmi következést ne vonhasson és hogy a nádori hatalom sértetlenül maradjon; kikötötték azt is, hogy az együtt" uralkodás által azl723-ik évi 1-ső és 2-ik törvényczikkekben megállapított elválhatlanság és másoknak örökösödési jogai csorbát ne szenvedjenek; az ország jogai,, törvényei, szabadsága fönntartassanak; az ország ügyei a törvények értelmében kormányoztassanak, s . 0 Felsége a legfőbb királyi hatalmat és királyi jogokat (jura majestatica), melyek törvény szerint csak a koronázott királyt illetik, ne gyakorolhassa. Ha Magyarország alkotmányos önállással nem birt volna, ha törvény szerint nem a nádort illette volna a kiskorú magyar királynak gyámsága: nem lett volna szükséges ezen törvényczikket alkotni; mert a gyámság, mind természet szerint, mind az örökös tartományokban fennállott törvény szerint, az édes atyát illette volna. De épen azért, mert Magyarország közjogi állásában teljesen el volt a többi tartományoktól különözve, — épen azért, mert realünio nem létezett, —külön törvény által kellett arról intézkedni, hogy az édes atya Magyarországra nézve saját gyermekének gyámságától el ne távolittassék. (Közhelyeslés.) Azon kivételes intézkedés, mit e részben tettek az ország rendéi, teljes, épségben hagyta, sőt újabban megerősítette a nádori hivatal gyámsági jogait; nemcsak az által, hogy kivételes volt, és azon egyetlen esetre szorítkozva tiltakozott minden abból vonható következtetés ellen; de azért is, mert a nádori jogok sérthetlenségét világos szavakban kimondotta. A kiskorú örökös magyar királynak gyámsága tehát jövendőben is a nádort illetvén, kétségtelenül állanak mindazon következtetések, miket mi ezen körülményből első feliratunkban a realünio ellen felhoztunk, Tisztelettel megjegyezzük továbbá azt is: hogy az idézett 1741-ik évi 4-ik törvényczikk elősorolja ugyan élőbeszédében 0 Felségének, á felséges császárné férjének, jeles érdemeit, nyolcz évig Magyaror• 66*