Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-63
260 LXIII. ülés 1831. augustus 8-kán. bizonyítására az 1723-ki 1. és 2-ik t. czikkek szó szerinti értelmére. Kifejtettük első feliratunkban nézeteinket a sanctio pragmaticának, és a felhívott 1. és 2-ik ezikkely éknek szavaira, s értelmére nézve. XJgy hiszszük, hogy nézeteink alaposak voltak; legalább a legmagasabb leiratban azokat megerőtíenitve nem látjuk Egy sor sincs azon törvényekben, melynek akár szó szerinti, akár valóságos értelméből más kapcsolatot, szorosabb egyesülést lehetne kimagyarázni, mint a minőt mi említett feliratunkban elmondottunk. A szétválhatlanság, és feloszthatatlanság egyedül a birtoklásra volt megállapítva, s abból az országlás formájának, s a kormányzás módjának ugyanazonosságát vagy egységét annyival kevésbé lehet következtetni; mert, a mint föntebb is említettük, a fölhívott 2-ik czikknek 9-ik szakasza a nó'ági trónörökösödésre is kiterjeszti, és megerősití az 1715 : 3. t. czikket, mely világosan kimondja, hogy „a fejedelem Magyarországban csak az ország törvényeinek megtartásával uralkodhatik, s az ország más tartományok módjára soha sem fog kor*mányoztatni." Az egyesülés más nemének a felhívott 1723: 1-ső s 2-ik czikkekben még csak nyoma sincs. Azon egyes adatok, s törvényczikkek, miket a legmagasabb királyi leirat a szorosabb realunionak kimutatására felhoz, nem a realuniot, hanem inkább Magyarországnak közjogi s kormányzati külön állását bizonyítják. (Helyes! Ügy van !) Megemlittetik ugyanis a tróu egysége. Ezen egységet oly értelemben, hogy mind nálunk, mind az örökös tartomány okban ugya.nazon fejedelem uralkodik, kétségbe vonni senki nem fogja. De hiszen ez még nem realunio; hanem természetes következése, sőt lényege a személyes-uniónak. Más értelemben vett, egysége a trónnak pedig csakugyan nem létezik. A fejedelem más módon, más föltételek alatt, más lényeges törvény szabta formák szerint lesz királya Magyarországnak, és ismét más módon lép trónra az örökös tartományokban; más rendszer mellett kell országlania nálunk, más mellett országol az örökös tartományokban; sőt még fejedelmi jogai sem minden részben ugyanazok törvény szerint itt, mint amott. És a trónnak egysége még a személyre nézA~e is megszűnik, ha Felséged ősatyjának I. Leopokl császár és királynak minden ivadéka kihal; mert akkor, — mint első feliratunkban is kifejtettük , — a Magyarországgal kötött pragmatiea sanctio szerint az ország szabadon választja királyát; (Jügy van!) a többi tartományokban pedig, azon sanctio pragmatiea szerint, mely nekik adatott, s melyet ök elfogadtak, a habsburgi-ház távolabbi nő-ágait fogná illetni az uralkodás. Említtetik továbbá a legmagasabb királyi leiratban a külügyek egysége, és hogy az uralkodó" család trónra lépte óta Magyarország a külföld irányában soha külön képviselve nem volt. Vannak hazánkban is oly fejedelmi jogok, miket magára a király személyére ruházott az alkotmány. Mivel pedig a magyar király egyszersmind az örökös tartományoknak is fejedelme, — természetes, hogy az ily jogokat mind Magyarországra, mind a többi tartományokra nézve ugyanazon fejedelem gyakorolja. De ebből szorosabb real-uniot következtetni nem lehet. Ilyen fejedelmi jog a magyar királynak azon joga, miszerint a külhatalmak iránti viszonyokat — vagy is a külügyeket — legmagasabb királyi hatalmával intézi. — Törvényeink, névszerint az 1608. évi 2-ik, s 1681-ik évi 4. törvényczikkek kikötötték ugyan, hogy a háborúnak, és békének kérdései, különösen Törökországra,nézve, a magyarok befolyásával tárgyaltassanak; a háború Magyarországban, -és kapcsolt részeiben, az ország tudta, s beleegyezése nélkül meg ne indittassék; a békekötésnek pontjai az ország gyűlésével közöltessenek; a fényes Portánál a császári residens mellett magyar residens is tartassák, s az a császári residenssel egyenlő hatalmú legyen, — s több törvényeink, különösen az 1723 : 104, 1741 : 11, és 1790: 17. t. czikkek kikötötték azt is, hogy a külügyek tárgyalásából a magyarok se zárassanak ki, s a külföldi követségekre magyarok is alkalmaztassanak. A külügyek legfőbb vezetése, és intézése azonban magának a fejedelemnek kezeibe volt letéve, s az ország erre vonatkozólag is legfőbb biztositékát az adó és katona-állítás meghatározásának" jogába helyezvén, csak azt akarta, hogy a külügyek tárgyalásánál a magyaroknak is legyen befolyásuk. (Helyes!) Ezen elvet követte a külügyekre vonatkozólag az 1847/48-ki törvényhozás is, midőn az említett királyi jogot tisztelve, s teljes épségében fentartva, külön magyar külügyminisztériumot épen nem állított, s elegendőnek tartotta, hogy az O Felségének személye melletti miniszter által tartassák fön azon befolyás, melyet az ország e részben a fönelősorolt törvények értelmében igényelhet. Különösen kiemeli a legmagasabb királyi leirat az 1741-ik évi 11. t. czikk. 4-ik szakaszát, melyben az foglaltatik, hogy 0 Felsége a statusminiszteriumban is fog magyarokat alkalmazni. De az emiitett törvényre meg kell jegyeznünk, hogy annak felhozott szavai egyedül csak a külügyi dolgokra vonatkoznak. (Egy van.') Az ország, — mint fentebb is elmondottuk, — ezen törvény által csak azt kívánta elérni, hogy a külügyek tárgyalásában, illetőleg a külügyek fölötti tanácskozásokban, korábbi törvényeink szerint magyarok is részt vegyenek; mivel pedig a külügyek a statusminiszteriumban tárgyaltattak, s 0 Felsége annak meghallgatásával intézte a külügyi dolgokat, az ország rendéi csak e ezélból kivánták, hogy oda magyar tagok is neveztessenek. Bizonyítja ezt különösen az 1790-ik évi 17-ik törv. ezikkely, mely az emiitett 1741: 11-ik törvény czikkelyt ujabban megerősítvén, azt mondja, hogy „O Felsége magához a statusminiszteriumhoz is fog magyarokat alkalmazni, s oly rendeléseket teend, miszerint azok, kik a magyarok közül kül követségekre kivannak alkalmaztatni, magukat az állam titkos cancelláriájában kiképezhessék." Világos a törvény e szavaiból, hogy egyedül a külügyek tekintetéből kívánta az ország, miszerint a statusminiszteriumban magyarok is alkalmaztassanak, —> miből semmikép sem lehet azt következtetni, hogy az ország belkormányzata azon statusminiszteriumtól függött. (Úgy van!)
