Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-60
>IK. üWi^ei. július 18-kán. %m tés álől felmenteni, s a vizsgálattal más képviselőt megbízni. (Zaj!''Felkiáltások: Vertén! Pap dánosí^Részemről e kérdésben nemzeti kérdést nem látván, nem tartom szükségét'ánrnak, írogy a^, J a ki'viasgáMtra, kiküldetik, elkerülhetetlenül román legyen, sőt épen igazság s közérdek tekintetében óhajtanám, hogy aza L ki vizsgálatra ki lesz küldve ne román és ne krassói legyen, hanem egy oly szomszédmegyebeli képviselő, adci a helybeli körülményekkel ismeretes, s e tekintetben 'bátor volnék Sulyok Mór képviselő árat ajánlani'a s ki, teljesen meg vagyok felőle győződve, a vizsgálatot az igazság érdekében fogja teljesíteni. (Közholyeslés.) Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház elfogadni Sulyok képviselő urnák vizsgálat megtételére! kiküldetését? (Elfogadjuk!) E szerint Sulyok képviselő úr a ; vizsgálatra kiküldetik és tíéki az összes irományok átfognak adatni. Olvastatik Dobránszky Adolf zborói kerületi képviselő ellen emelt panaszok megvizsgálására kiküldött Várady Gábor képviselő jelentése folytán az igazoló-bizottmány véleménye, mely szerint a választás igazoltatnék. Továbbá fölolvastatnak a jelentéshez csatolt eljárási iratok. Várady Gábor: Az egésznek fölolvastatása fölösleges volna, mennyiben a dologra tartozó azon vizsgálati iratokban nem foglaltatik elegendő ok a jelentés Tölolvasására. (Felkiáltások. Föl kell olvasni !) Az iratok olvasása folytattatik. Többen olvasás alatt oszlani kezdenek. • (Felkiáltások. Semmi sem hallatszik! Elnök: Halljuk az előadó urat! Tovább! Zaj!) Elnök: (Csönget.) Méltóztassanak türelemmel és figyelemmel -lenni, a tárgy igen fontos, s méltóztassanak helyeiken maradni. (Olvastatnak tovább a vizsgálati irományok s tanúvallomások.) Elnök: Miután a vizsgálati iratok is fölolvastattak, méltóztassanak a tárgyhoz Szólani. Patay István: Végig hallgatván a bizottmány jelentés'ét, csak röviden a törvényes téren ínaradva, szólek magához a választáshoz. A fölolvasottak szerint tény az, hogy az elnök részrehajló volt; tény az, hogy tizenegy oly helység szavazott, mely nem azon választó kerülethez tartozott; tény az, hogy az alapszabályaink 33-ik §-a értelmének ellenére a választás két órára törvénytelenül félbeszakasztatótt, s azon két órai idő az ágybér elengedésének Ígéretével korteskedésre használtatott. Ezen korteskedés végre lázzitássá fajult, mert tulajdon hivei leverek a lelkészt. Azt nem akai'öm fölhozni, mi már mondva volt, hogy ezen uri egyéniség a haza ellenségét behozta; ott van a törvénykönyv, mindenki olvashatja, ö a bennfoglalt czimet megérdemli! Én uraim, nem szoktam kérni, de ezúttal egész alázattal kérem a tisztelt házat: öntulajdon méltóságát tekintetbe vévén, tartsuk meg a törvények szentségét, és mondjuk ki ezen választást 'semmisnek; a költségekben marasztaljuk el az elnököt, és uj választást rendeljünk el. (Helyeslés! Zaj^) Vajay Károly: A legközelebbi esetnél eljárásommal igazoltam azt, hogy nem vagyok barátja minden nemigazolásnak; inert egy oly egyént, kinek választási képessége volt kétségbe vonva, kértem igazoltnak kijelentetni; de a jelen esetnél kérem a t. házat, méltóztassék visszaemlékezni azon időre, midőn e sajátságos választás itt discussió alá került. Akkor nem arról volt kérdés, hogy Dobránszky ur verificáltassék-e, vagy nem, hanem csak arról, hogy megsemmittessék-e a választás vagy nem, és a megsemmitést ajánló bizottmánynak véleményét nem azért nem hagytuk helyben, mintha azt törvényesnek nem tartottuk volna, hanem azért, mert azt láttuk, hogy a nép ott annyira fel volt ingerelve, ós izgatva, hogy annak lecsillapítására egy országos kiküldött volt szükséges, és most megvallom, fu rcsanak találom, mikor okadatolt vizsgálat folytán a kilenczes bizottmány Dobránszkyt igazoltnak véli tekintetni. (Ugy van!) Mellőzöm azt, hogy minő izgatások történtek azon szerencsétlen nép között, communisticus izgatások az országnak felforgatására irányzott, — de nem csak az országnak felforgatására irányzott izgatások, hanem mint szokták a Dobránszkyí'ele emberek nevezni — az önmagok által annyira imádott egységes Osztrák birodalom fölíörgatására irányzott izgatások! Ezeket mondom, — mellőzöm, de azt ki kell mondanom, hogy ezen izgatásokat Dobránszky ur O Nagysága saját factumává tette az által, mert ö azokat hallgatólag beismerte, azok ellen soha felnem szólalt, s ezen factumát azon szomorú eredmény igazolja, mikép e szerencsétlen nép az erdőket de fácto pusztitni kezdte. De ezenkívül ott van a szigorú törvényes tér, ott van az elnöki érdekeltség, ott van a szavazat megszakasztása, ezek mind elegendők arra nézve, hogy Dobránszky megválasztása megscmmittessék. (Helyeslés.) Vajha uraim a providentia, mely az ország fölött őrködik megadná élnünk azt, hogy mind az elámított szerencsétlen ruthén nép, mindezen ország külön nyelvű népei meg legyenek győződve, hogy rajtunk csak Isten segíthet, más senki, s hogy sem Bécsből, sem Muszkaországból, hanem egyedül a magyar törvények adnak mind nekünk, mind ö nekik üdvöt. (Tetszés.) Bujanovics Rudolf: Ha kimondja a t. ház a megsemmitést, elállók. (Helyes!) Elnök: Ugy is kevesen vannak szólás végett följegyezve, tessék nyilatkozni. Bujanovics Rudolf: Midőn Dobránszky megválasztatásának ügye első izben forgott kérdésben, én is egyike valék azoknak, kik nem a választás megsemmitése, hanem a küldöttség és vizsgálat mellett szavaztak; de nem jogi szempontból, mert a megsemmisítés jogosságáról már akkor is megvalék győződve, hanem politikai szempontból (Halljuk!), mivel oly reactiót láttam azon vidéken, melyen magam is lakom, mely nagyobb tekintetet érdemel, mint bárhol másutt, hogy annak kellő világosságbahozatala végett vizsgálatot kellé kívánnom. Megtörténvén most a vizsgálat, ugyanazon osztály, mely azelőtt a választás Képv. ház napi. II. köt. 63
