Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-53

226 LIII. ülés 1861. június 27-kén. választmány megválasztását elhatározni, talán ismét a most következő tárgygyal együtt fogjuk a szavazást véghez vinni. (Helyeslés) Következik Lónyay Gábor ur indítványa (Halljuk!) Tanárky Gedeon olvassa Lónyay Gábor azon indítványát, miszerint szerezzen magának az országgyűlés tudomást : a nemzetiszinház, süketnémák intézete, országos tébolyda, az 1809-diki fölkelő nemes sereg s az indigenatusi dijak pénztárai tárgyában. Elnök : Méltóztatik a t. ház ezen indítványt tárgyalni? (Elfogadjuk!) Vajay Károly : Még a testőrségi pénztárra is kívánnám az indítványt kiterjeszteni. Kubinyi Ferencz : Én pedig a magyar kir. egyetemre. Elnök : Méltóztassanak, ha észrevételeik vannak, e tárgyhoz szólani, s a modositványokat írásban hozzám beadni. Zsarnay Imre : A fölolvasott indítványban ugy vettem észre, hogy csak azon nemzeti összegekről kívántatik fölvilágositás, melyekről ennekelötte az országgyűlésnek mindenkor a nádori hivatal által tétetett jelentés — illetőleg számadás. Ha a közelebbi időkben oly rendkívüli eljárása nem lett volna a kormánynak, mint a milyet tapasztaltunk, mely szerint az ő hivatalnokai előtt nem volt semmi szent, — semmi, még az egyházak, iskolák alapitványai sem tartattak tiszteletben; — ugy a tett indítványát Lónyay Gábor képviselőtársunknak, — melyet én, mint szükségest pártolok, — elégségesnek tartanám; de most, szükségesnek vélem a ház figyelmét fölhívni (Halljuk!) mindazon összegekre s alapítványokra, melyek hazánkban a legrégibb idő óta az egyházak, iskolák, eonvictusok, seminariumok, különösen az oly gazdag alappal ellátott universitás föltartására s virágzására tétettek; — már maga az eltörlött jezsuiták és pálosok rendé után a koronára szállott, és Mária Terézia által az egyházak, iskolák — s ezek által a népnevelés fölvirágzására szánt közalap, roppant nemzeti kines volt, a mint emlékezem, a midőn erről 1791-ik évben az ország tudomást vett magának, ennek évi jövedelme egy-két ezer frt. hiánynyal fél milliót tett; igy a töke, 5-ös kamatát véve föl alapul, meghaladhatott 8 millió frtot. Mi történt ezzel, és több alapítványokkal, melyek közöl némelyek a törvénykönyvbe is iktatva vannak, többek pedig csak hiteles okiratok után ismertetnek? — azt a hazának tudnia kell. (Helyes!) Ugyanazért mulhatlanul szükségesnek vélem, hogy egy országos küldöttség neveztessék ki, mely minden ily az egyházak, iskolák és a népnevelés elömózditá. sara, s különösen az universitás föl virágzására tett alapítványok mibenlétéről s annak miként történt kezeleséről tudomást szerezvén, a háznak jelentést tegyen. (Helyeslés* éljenzés) Beniczky Lajos : Annyi még a teendö-e részben; — én csupán azt említem föl, a mi itt még említésbe nem is hozatott; ilyen a magyar testőrség alapja és annak kezelése, ilyen a fundus studiorum , a fundus religionis és tudja isten mi néven nevezendő nagy fundatiók; de a többieket meg sem nevezve, csak az egyetemről akarok szólani, azon egyetemről, melynél — daczára annak, hogy az oxfordi egyetem után a világon a leggazdagabb, mégis behozatott a didactrum fizetése, melynek czélját senkisem tudja, s mely a jogász- vagy orvosnövendékeknél mintegy 46 frra megy évenkint. Tessék fölvenni 4, vagy 600 tanulót és a didactrumot összeszámítani, 11 év alatt ez igen nagy összeget tesz ki, melyre nincsen szükség, mert annyira van dotálva az egyetem, hogy minden szükségét jövedelmeiből födözni lehet. Indítványozom tehát: — mert ha mindent összehalmozunk azon bizottmányra, akkor czélt nem érünk — hogy először is egy előleges lépést tegyünk, és rendeljünk ki egy 3-vagy 4 tagból álló bizottmányt, mely anyagot gyűjtsön s legalább névsorát jegyezze föl azon alapítványoknak és a háznak terjessze elő, hogy azok fölött kellően vitatkozni lehessen, és azokat a végromlástól megmentsük. (Helyeslés.) Patay István : Én Lónyay Gábor indítványát egész terjedelmében pártolom, és a kinevezendő választmányi tagok számát is; hanem kimaradt belőle a vakok intézetének alaptőkéje, kimaradt a magyar gárdáé, kimaradt Európa leggazdagabb egyetemének tökéje: — figyelmeztetni akarom a tisztelt házat azon tökékre is, melyek más alapítványokhoz tartoznak, de különösen azon alaptökékre, melyek az ingeneur akadémiánál vannak és már most a Ludoviceumhoz fognak áttétetni. (Zaj.) Nyáry Pál : Én elvben elfogadom az indítványt; hanem még nem látom elérkezettnek azon időt, hogy azon bizottmányt, melyet ki fogunk nevezni, utasíthassuk; pedig ha bizottmányt nevezünk ki, azt utasítanunk is kell. — Arra utasítsuk, hogy a nem törvényes, nem alkotmányos közegekkel magát érintkezésbe tegye? azt gondolom, arra nem utasíthatjuk ; kivel teszi magát közlekedésbe, érintkezésbe azon bizottmány? senkivel; mert mindaddig, mig a ministerium helyreállítva nem lesz, senkisem felel neki, vagy ha felel valaki, nem fogjuk megköszönni; mert tettleg elismernök, — ha velük érintkezésbe tenné magát az országgyűlés határozatából a bizottmány, — az el nem ismert — törvénytelen közegeket. — • Tehát mondom, elfogjuk e szerint tettleg ismerni azt, hogy azon kormány létezik; holott pedig ugy tekintjük azt, mint nem törvényes ós nem alkotmányos, tehát mint nem létező kormányt. (Helyes! Ugy van!) En tehát, ha elvben méltóztatnak elfogadui az inditványt és egy bizottmányt kiküldeni, azt részemről ugy pártolhatom csak, ha oly utasítással láttatik el, miszerint csak a ministerium kinevezése után kezdje meg működését, mert mindaddig azt megkezdeni teljes lehetetlenség. Balázsy Antal : Magam is osztom azon véleményt, hogy az egyetem iránt szintén egy bizottmány küldessék ki, mivel az 1848-ki törvények a magyar egyetemet ótalmuk alá vévén, kimondatott a tanítás szabadsága, azon legfőbb elv, mely minden egyetemnél szükséges arra, hogy a tanulók a tudomány azon fokára jussanak, hova jutniok kell. Tapasztaltuk azonban az utolsó 12 év alatt, hogy a tanítás szabadsága