Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-49
210 XLIX. ülés 1861. június 22-kén. áll a jelen esetben is ; — ha ott megtettük az óvást, logikai következetlenségnek tartanám, e tíárgyban is az óvást meg nem tenni. Ennélfogva azon értelemben, hogy ez magán ember munkálatára a nem az országbírói értekezleti munkálatra történjék a hivatkozás — pártolom az óvást, Böszörményi László : Azt hiszem, hogy ha ezen óvás a szavazás előtt tétetett volna, — mint tétettek is ily óvási indítványok, — melyeknek daczára a ház mégis „igennel" szavazott, — miszerint minden óvás, hozzátétel, pótlás, ellentétel és módosítás nélkül elfogadja a ház e munkálatot ; szólani lehetett volna ezen óváshoz. De a kérdés így volt feltéve, s daczára annak volt igy feltéve, hogy voltak egyszerű óvások, melyek azért tétettek, hogy a jövőre való következtetés kizárva legyen ! S ezért a megtörtént szavazás után a positivus határozat ellen nem látom helyét az óvásnak. A többi ilyen jegyzőkönyvi pótlás mindég a szavazás előtt volt indítványozva s helyben hagyva, mielőtt eldöntetett a fő kérdés. Nem azért hozom én azt fel, mintha nem találnám czélszerünek az óvást, de ha ilyeket egy esetben alkalmazunk, jöhet egy másik eset, hol szintén ily óvásokat alkalmaznunk kellene ; pedig én nem tartom ezélszerünek, hogy az életbe léptettessék, miután minden módosítás, elvétel s toldás nélkül a szöveg ugy mint volt elfogadtatott, én a jövőre nézve nem akarnám a szabályt e kérdéssel riskirozni ; mert a mi most jó, az a jövőre nézve káros lehet. Az óvásba nagy fontosságot nem helyezek, miután annak nyoma lesz ugy is a naplóban. Igaz ugyan, hogy ez a határozatban nincs kifejtve, de benne van a bizottmány véleményében, hogy t. i. nem akarja feláldozni a törvényhozás jogát, melyre egyedül az országgyűlés eompetens. — (Helyeslés.) Bónis Samu : Épen az előttem szólott képviselő ur szavaiból kell következtetnem, hogy mihelyt aggodalma van, s mihelyt azon óvás nekem nem káros, ha bár nem hasznos is, nincs ok miért ellenezzem azt, hogy ez megtétessék. Én nem bánom tehát, ha azon óvás megtétetik, s csak annak egy szavára van észrevételem. Az óvásban t. i. positive az mondatik, hogy ezen munkálatot a bizottmány elfogadta ; a mire nekem azon észrevételem van, hogy a bizottmány munkálatában nincs e szó „elfogadta", hanem „elfogadhatónak" vagy „használhatónak ajánlja". tehát csak ajánlja, de el nem fogadja. Ha ezen egy szó kiigazittatik, a többire nézve az óvást elfogadom. Szabó György : Épen azokat akartam mondani, miket Bónis képviselőtársunk előterjesztett, hogy t. i. mi elfogadtuk a bizottmánynak jelentését ugy a mint van, a melyben az foglaltatik, hogy addig mig törvényeket alkotni lehetne az országbírói értekezlet munkálatát, ideiglenes kisegítő gyanánt használna tónak tekinti. Mi tehát ezt fogadtuk el, és nem az országbírói értekezlet munkálatát. Azon óvásban, melyet Horváth Boldizsár képviselőtársunk előterjesztett, világosan az mondatik, hogy elfogadta a ház az országbírói értekezlet javaslatát, de a midőn elfogadta, csak a kényszerűségnek hódolt. Én positive nem akarom kimondatni, hogy mi azt elfogadtuk, hanem megnyugszom abban, mit valósággal elfogadtunk, t. i. a bizottmány jelentésében. (Helyes!) Tisza László : Nézetemet már elmondván, azt ismételni nem akarom. Bernáth Zsigmond : Még egy igen rövid utó-észrevételem volna. Tudva van ugyan is, hogy ma hoztuk azon határozatot, hogy elfogadjuk a szerkezetet, s én nem tudom felfogni, hogy mi ugyanazon ülésben mikép tehetünk ellene óvást. Pap Mór : Ugyanazon aggodalom, mely itt több képviselőtársam által előterjesztetett és különböző alakban a ház asztalára letétetett, a bizottmány kebelében is előfordult, és csak a gyarorlati alkalmazás, a szükség, az élet kényszeritette őket, hogy használhatónak tekintették az országbírói értekezlet munkálatát. Azonban mi a közjogi elvet illeti, nevezetesen törvényt hozni s eltörölni, azt a bizottmány sem compromittálta. Tegnap szavaztunk a 9-es bizottmány javaslatának elvileges részére, mely elfogadtatott ; ma szavaztunk arra, hogy váljon az ott kimondott elvek jól vannak-e beillesztve ; mire a ház „igen"-nel felelt. Azonban az, mi itt szavazás tárgyául felovastatott, azon aggodalmat nem oszlatta el, a mire nézve a módosítások tétettek. De a szerkezetben ez is benne van, ezen szavakkal : „fentartva ugyan ama dönthetlen elvet, miszerint rendes utón alkotott törvények, csak ily utón alkotott ujabb törvények által veszthetik el erejüket." Midőn tehát a t. ház a szerkezetet elfogadta, ugyan csak ezen 9-es választmány véleménye szerint ezen aggodalomnak is véget vetett, s elég van téve a ház közjogi kivánatának. Károlyi Ede gróf: É n is pártolom az óvást, mert abban több biztosságot látok jövőre, mint abban mi a bizottmányi javaslatban van. (Szavazzunk!) Elnök : (Halljuk!) Mielőtt szavaznánk szükséges volna a módosításokat beadni, mert eddig a kezembe semmi sincs ; — s igy tulajdonképen nincs is inditvány. (Maradjon !) A kérdést ha kívánnák ugy lehetne föltenni : legyen-e óvás vagy nem, ha óvás lesz, akkor annak szerkezete külön tanácskozást igényel, (Átalános felkiáltás : Maradjon a határozat !) tehát a határozat minden esetre megmarad, miután óvás beadva nincs. Csíky Sándor : A szabályoknak 67-dik czikkében nyilván ki van mondva, hogy a ház végzései és ha tározatai ellen semmiféle ellenmondást, vagy óvást el nem fogadhat, és igy miután szavazással el van fogadva a szerkezet, az óvásnak helye nincs. Tisza Kálmán : Én nem találom azt, hogy valamely óvástétel, mely nem a ház határozatának ellenére, hanem csak azért kívántatik, hogy a ház határozatát félremagyarázni, és abból mást mit a ház következtetni akar, ne lehessen, — a házszabályokkal ellenkeznék, és épen azért az ily módoni óvásnak a