Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-49

204 XLIX-ik ülés. 1861. június 22-kén. künk mondani, hogy oda írassék az is, hogy „főrendéi és képviselői". Én pedig azt tartom, hogy az, váljon oda irassék-e a főrendek neve, egyenesen tőlük függ, (Zaj.) ha akarják, majd oda írják ők; és ha netalán mást gondolnak, a szerint fognak tenni. Minket nem szólítottak föl, hogy az aláirást meg tegyük, meg kell tehát hagyni jogukat, s szabad kezet hagyni. Másik észrevételem pedig van a borítékra nézve. Némelyek közölünk azt mondták, hogy a föliratot be kell pecsételni, és ugy felküldeni, de alázatos véleményem az, hogy nyíltan kell azt küldeni azért, mert oly követeket küldünk, kiket merő postáknak tekinteni nem akarunk. Rövetkezéskép csak ugy a mint van, nyíltan legyenek szívesek azt átadni Ö Felségének, ha méltóztatik elfogadni. Arra nézve, mi beszédembe közbeszólva hozatott elő, hogy már egyezésöket adták a főrendek ahhoz, azt válaszolom, hogy igenis adták arra, hogy elfogadják a föliratot ugy mint mi szerkesztettük. Én különben tagadom, hogy másé volna a fölirat, ez csak ezen ház föltétele, ezen ház szerkezete, következéskép mikor aláírják ö Méltóságaik, csak is ugy írják alá, mint beleegyezésüket abba, mit mi szerkesztettünk. Madarász József: Ugy hiszem, hogy mind a parlamentaris szokás föntartása tekintetéből, mind a jelenben fönforgó rendkívüli eseményeknél fogva is, Nyáry Pál képviselőtársunk óvásának jegyzőkönyvbe iktatása mellett azt, mit t. elnök úr előadott, mind az aláírásra, mind a fölirás fölterjesztésére nézve elfogadnám. Tudja a képviselőház bizonyára — mert hisz ismerjük magán elveinket — hogy majd ha ideje leend rendes utón tárgyalás alá venni ezen dolgokat, majd ha alkotmányunk szerint a felelős minisztérium közege lesz e háznak, a t. képviselőház e tekintetben egészen máskép fog határozhatni. De most az idő rendkívülisége parancsol a törvény által létező mindkét háznak — mert nem tagadhatjuk, hogy törvény által létezik, azon 1848-ki törvények által, melyeket tiszteletben kell tartania mindenkinek, még annak is, ki ezen törvényeknek korlátoltabb, — vagy mint én, — szabadabb szellemet iparkodandik, — de csak a törvény utján, s a törvény által megszabott alkotmányos uton-majdan szerezni. Tehát tisztelnünk kell még most az 1848-ki törvények szerint a törvények által létező főrendek jogait, és én, — ki a fölirás ellenére határozottan határozat mellett szavaztam, most miután azt a képviselőház — mikép ezt Deák Ferencz tisztelt képviselőtársunk igen helyesen monda — a többség által elfogadta, nem egyeseké többé, hanem a képviselőházé a fölírat — csak örömömet fejezhetem ki azon, hogy a törvényesen létező főrenditábla is megegyezésével járul a föliráshoz. Ha akar a felsötábla, a fele lős kormányzat szerint, külön fölirást is alkothat, és küldhet. Azonban épen azáltal, hogy most hozzájárul mind szelleméhez, mind lényegéhez, mind betűjéhez ezen fölirásnak, látom a förenditáblában azon hazafi szellemet, melyet nyolcz százados alkotmányunk alatt mind e képviselőházban, — mely az előtt ugyan nem igy volt képviselve — mindazon táblában végig vonulni látok, daczára némely kivételnek, milyek a történelemben sohasem hiányzanak. Én tehát t. Nyáry képviselőtársunknak jegyzőkönyvi óvása mellett, tökéletesen biztosítva és föntartva látom azon parlamentaris kormányrendszerünknek megmentését jogilag, melyet nekünk 1848 biztosit, de e mellett igen szívesen járulok a főrendeknek azon szükséges, rendkívüli körülmények által parancsolt s az alkotmányos szabadság föntartása miatt nyilvánított szíves hozzájárulásához, hogy fölirásunkat mind szellemében, mind betűjében elfogadták. (Éljenzés.) Andrássy Gyula gróf: Én csak t. képviselőtársunk Bernáth Zsigmond felvilágosítására vagyok bátor felolvasni azt, mi ezen izenetben tartalmaztatik; a méltóságos Főrendek t. i. azt mondják, miszerint a közös fölirás mikép leendő fölterjesztésére nézve nézeteinket kikérik. A méltóságos Főrendek tehát azt közösen előre elfogadták, s igy az elnöki jelentés felfogásom szerint igen is helyes. (Helyeslés.) Elnök : E szerint ismétlem azt, mit Nyáry Pál képviselő úr a jegyzőkönyvbe kivánt iktatni. Ez ha jól fogtam fel, abból áll, hog3

7 jegyzőkönyvileg jelentessék ki, miszerint onnan, hogy ezen rendkívüli esetben mikép történik a fölirásnak aláírása s fölterjesztése, ezen körülményből az országnak közjogi jelesül parlamentáris kormányzathozi joga ellen semmi következés jövőre ne vonattassék. Ez tehát ekép fogna jegyzőkönyvbe iktattatni. (Igen!) Most még csak az van hátra, hogy megkérdezzem a t. házat vájjon azon módosításokat, melyeket előadni bátor voltam, s melyek okvetetlenül szükségesek ha a fölirat közösen megy föl, előbb közöljük-e a méltóságos főrendekkel, vagy pedig mindjárt e szerint elkészíttetvén a fölirás azt a főrendeknek ugy küldjük át? Bónis Samu : E részben én azon véleményben vagyok, hogy előbb a határozatot kell a főrendekkel közölni, mivel ők tőlünk ezen fölíratnak miképi felküldése iránt kérnek véleményt. Elnök: Mindezek a jegyzőkönyvben fognak foglaltatni, és azután a jegyzőkönyv meghitelesittetvén, az a főrendekkel közöltetni fog. (Helyes! —- Némelyek : Még mai; Mások : Holnap!) Bonis Samu : Azt hiszem, hogy ezt tüstént lehetne eszközölni. Szokásban volt ugyanis ezelőtt is, hogy ilyen esetekben az elnök érintkezésbe tette magát a másik ház elnökével, és tudatta vele a háznak határozatát, éspedig sokszor még nem is írásban, hanem csak szóval. Elnök ; Ha méltóztatnának megengedni, jónak tartanám a jegyzökönyvet még e gyűlés folytán föltétetni, addig pedig, mig a jegyzőkönyvnek ezen pontja elkészül, talán a napi renden levő tárgy fölötti tanácskozást folytathatnók. (Helyeslés.) Tegnap közöltek a mélt. Főrendek a t, házzal egy jegyzőkönyvi határozatot, néhai Teleki László gróf haláláról, melyet a t. ház már szives tudomásul vett, s én még csak azt jelentem be, hogy a tagok között ezen jegyzököny kivonata már ki van osztva. A másik tárgy, a mely figyelmet érdemel, az országbírói értekezlet javaslata iránti kérdésnek eldöntése. Tegnap a t. ház szavazni méítóztatott az iránt, hoyg