Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-48

XLVin. ülés 1861. június 21-kén. 189 Az úrbéri pátenst illetőleg; ^arra sincsen szükség, mert most az ily birtok rendezési pereket nem czélszerü bolygatni; ha még is valakinek tetszik, teheti azt a magyar úrbéri törvények szerint, isi, de ezen felöl az úrbéri pátens különösen az irtás és maradvány földek érdekében, a birtokossal ellentétbe állítja a népet; e jogegyenlőség szempontjából sem szükséges, mert az azonnal életbe lépett,, midőn a törvény eltörölte a kastokat. (Helyes!) Mondatott itt, hogy legalább részben az alkotmányos törvénykezés vissza állíttatik az országbírói munkálat elfogadásával. Már én megvallom tisztek ház, nem foghatom meg^ hogy pátensek hogyan teremthetnek alkotmányos törvénykezést; mert e munkálat semmit sem állít vissza, csak az absolnt hatalom által kinevezett tisztviselők kényelmét. (Helyes J, Ügy van!) A személyfogságot eltörli ugyan, de ezt az 1848-ki törvények visszaállítása is megteszi; mig ellenben fennhagyja a végrehajtási pátensnek veszedelmes 126-ik §-át mely szerint, ha bár csekély összegről szóló több, — és igy ha csak két — betáblázás van is, — például Pest városa ellen, — a csekély adósságért az egész várost ellicitálják, a, helyett, hogy csak annyit adnának el, a mennyiből az adósság kitelik. Az anarchiát és reactiot illetőleg; — tudjuk, hogy a reactio nem keres valódi nagy okokat, hanem hamis alapokon is kárhoztatja és rágalmazza a jó akaratot; eddig is csak a kormány csinálta az anarchiát minden ok nélkül, és soha sem a törvények visszaállítása. (Igaz!) Osztom én a tisztelt háznak abbeli aggodalmát, hogy az országgyűlés feloszlattathatik, és hogy ez esetre a népnek a törvénykezés rendezése iránti óhajtását lehetőleg teljesíteni akarja, s e szempontból kényszerűségből fogadná el a tisztelt ház az országbírói értekezlet munkálatait; de az ország épen nem kívánja, és hiszem, hogy senki ki e pátenseket átolvasta, nem óhajtja azoknak visszaállítását. (Helyeslés; Zaj.) Föltéve az országgyűlés eloszlatását, ha ennek folytán hosszabb időre maradnak életben ezen pátensek , az absolut hatalom annál inkább czélt ér, és több lesz a sérelem, ha pedig rövidebb időre, kevesebb lesz a sérelem, de ez utóbbi esetben a törvények visszaállítása mellett is kevés lesz a sérelem, és mindég kevesebb, mint a pátensek életben léte mellett. (Igaz!) Egyébiránt én ugy tudom, hogy a bizottmány nem a fölötti véleményadásra küldetett ki, hogy ez országbírói értekezlet munkálata elfogadható-e vagy nem, hanem arra, hogy készítsen a törvénykezés rendbehozására szolgáló átmeneti javaslatot. Már ha mi ennyi pátenst csak tanácsolva is ajánlhatunk, akkor sokkal inkább alkothatnánk igy tanácslólag alkalmazandó néhány rendszabályt. (Zaj.) En azt tartom, hogy Halász Boldizsár képviselőtársunk indítványa által — értve a törvényes moratórium visszaállítását is — az alkotmányos törvénykezés legczélszerübben állíttathatik vissza. Ha az országgyűlés eloszlatik, akkor az absolut hatalom majd folytatandja alkotmányellenes működését, de mi legalább nem járulunk ahhoz sem önkényt, sem kényszerűségből: ha pedig nem oszlattatunk el, akkor talán két hónap múlva alkothatunk érvényes és kötelező ideiglenes átmeneti szabályokat; azért pártolom Halász Boldizsár képviselőtársunk indítványát. (Helyeslés ; éljenzés ; Zaj, Szavazzunk!) Károlyi Ede gróf: Nekem is van egy indítványom, vagy is óvásom, melyet benyújtok, s ha megengedi a tisztelt ház, röviden föl fogom olvasni. Három aggodalmam van (Halljuk!) t. i. az egyik a formára; másik a pátensek idézésére; harmadik az idézett pátensekben foglalt törvényeknek használására vonatkozik. Indítványom következőleg hangzik: (Halljuk!) (Olvassa) Indítvány. Határozatilag mondassák ki jegyzőkönyvben, hogy az ország együtt lévő képviselői átalánosan alkotmányellenesnek nyilvánítják azt. hogy a törvényhozótestet kizárólag illető kezdeményezési jog a tettleges hatalom közlege által gyakoroltatott; hogy e munkálat, eredetiképen nem a törvényhózótest egy, vagy más azon része által, mely kezdeményezési jogot gyakorolhat, — készíttetett és közöltetett a házzal, — és hogy e javaslat elfogadása egyedül hazánk jelen abnormis helyzetéből, és a népek megnyugtatása okából indokolható, mi is, csak azon czél és ök miatt történt, mert a törvénytelen múlt (melyben a már megtörtént és bevégzett tényeket megsemmíteni nem lehet) a törvényes jövővel kapcsolatba hozandó, még pedig ugy, hogy a törvénykezési jogfonalnak megszakadása által a magánjogügyek káros zavarokba ne ejtessenek. Ezen országbírói javaslat belső tartamára nézve szinte jegyzőkönyvbe — óvásképen igtattassék : hogy a múlt években az akkori idegen törvények szerint bevégzett tények változatlanok maradván, jövőre minden fölmerülő, vagy függőben levő perügyek- és kérdésekben az 1848. 15-ik törvényczikkben kimondott jogegyenlöségí elvek czélszerü alkalmazása mellett, hazai alkotmányos törvényeink használandók lesznek, és hogy az e javaslatban említett, hazánkra nézve idegen törvények használati engedélye csupán átmeneti, és a különkorszakok összekapcsoUatása czéljából említtettek és engedélyeztettek ott, hol magánügyek koczkáztatása nélkül elkerülhet lenek. Nem különben, hogy az e munkálatban több helyütt idézett pátensekre s osztrák törvényekre való hivatkozás, legkisebb törvényességi árnyéklatul sem szolgálhat forma- vagy tartamára nézve annak, mit mi, mind e két tekintetben, ünnepélyesen törvénytelennek nyilvánítunk." Azt gondolom, hogy ha ezeket jegyzőkönyvbe iktatnánk, sok aggodalom elenyésznék. (Helyeslés, Zaj. Szavazzunk!) Szüllő György: Az országbírói értekezletet illetőleg, a kiküldött bizottmány ajánlata ellenében beadott indítványok, és módosítások mutatják, mennyire hiányos és nem alkalmazható azon munkálat, Eépv. ház napi. II. k. 48