Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-44

XLIV. íüés 1861. június 14-kén. 149 Én tehát részemről kijelentem, hogy miután kötelességem tisztelni a ház'határozatát, —. mi most már nem a többség határozata, hanem valósággal a házé: — én ezen határozat ujabb változtatását most már nem kívánhatom. Az ujabb módosítás valamicskével közelebb állana ugyan az én véleményemhez; de a linea diseriminalis már most ott van, hogy miután a ház megállapodott, s azt nem teheti, hogy a két szerkezet egyikéből s másikából is egy darabot elfogadjon: a discussio most már nem a lényeg felett, hanem csak a felett lehet, ha vájjon azon bizottmány, mely a szerkesztéssel volt megbízva, a ház többségének akarata szerint készitette-e el valóban a szerkezetet? Ez kérdést sem szenved, mert a bizottmány szóról szóra azt tette a szerkezetbe, mit az indítványozó indítványozott, mire a ház szavazott, s a mi el is fogadtatott. En tehát azt hiszem, hogy a ház nem változtathatja határozatát egyik napról a másikra, s most annyival kevésbé, midőn nem styláris, hanem lényeges változtatásról van szó. (Helyeslés. Éljenzés). Tisza Kálmán: Miután először én szólaltam fel ezen pontra nézve, kénytelen vagyok megjegyezni, miszerint a háznak határozata iránt minden esetre viseltetem annyi tisztelettel mint bárki más e ház kebelében; de egyátalában nem a ház határozata iránti tiszteletlenség, és nem az vezetett, mint ha nem tudnám azt, hogy a háznak, mit ma megállapított, másnap megváltoztatni nem szabad, hanem vezetett az, hogy a kinevezett bizottmánynak joga van, -ha hibát lát a szerkezetben, arra a házat figyelmeztetni. Yárady Gábor beszédéből én azt, mintha indítványát visszavonni akarná egyátalában nem látom ki, és nem hiszem, hogy azt, az ő beszédéből kimagyarázni lehetne. Az, ki az indítványt tette, midőn annak megváltoztatásáról volt szó, nem lehet kizárva abból, hogy eziránt véleményét mint bárki más meg ne mondhassa: sőt ahoz talán valamicskével több joggal is bir. En abban a nézetben vagyok, hogy ezen pontban ismétlés fordul elő, és szerintem e körül forog a kérdés; mert ha nincsen ismétlés, természetesen megfogja tartani ezen pontot a ház; de én azt hiszem, midőn az előtte való pontban az áll, hogy a ház a leiküldött okmányt bizonyos ideig tárgyalás alá nem veheti, akkor benn van az is, hogy a trónlemondásról nem nyilatkozhatik. Egyébiránt méltóztassék a t. háznak határozni. (Maradjon! Zaj). Elnök: Az a kérdés tehát, vájjon a t. ház azon néhány szavak módosításába akar-e ezúttal bocsátkozni vagy nem'? ha eziránt szavazás nem kívántatik, úgy hiszem hogy a t. ház meg fog maradni a hozott határozatnál, ha pedig szavazás kívántatik méltóztassanak nyilatkozni. (Maradjon!) E szerint tehát úgy marad a szerkezet, mint az a jegyző úr által felolvastatott. (Helyes!). Kérdem még, hogy a felolvasott, felírási javaslat egyéb pontjára nézve, miután több pontban a szerkezet elintézése a választmányra volt bízva, nem forog e fenn észrevétel ? (Nem!) Ha észrevétel azon czikkekre nézve sincs, melyeknek szerkezeti végleges megállapítása a bizottmányra voltbizva: akkora részletes és czikkenkénti tárgyalása ezen felirati javaslatnak be van fejezve. (Helyes!). Kubinyi Ferencz: Miután elfogadtatott a fölirási javaslat, indítványozom, hogy az a felső házzal közöltessék. (Halljuk az elnököt!). Elnök: Hátra van mind a szabályok mind az 1848. évi szokás szerint, hogy miután ezen felirati javaslat mind átalánosan mind czikkenként tárgy altatott, (Halljuk!) méltóztassék a háznak szavazás utján nyilatkozni arra nézve, hogy az ekkép átalánosan és czikkenként tárgyalt fölirati javaslatot egészben elfogadja e vagy nem ? — Bátor vagyok azon kérdést előterjeszteni méltóztatik-e a t. ház eziránt most határozni, vagy pedig akkor, ha a fölirati javaslat holnapután minden történt változásokkal ki lesz nyomatva. Kérdem tehát a t. házat méltóztatik-e az előttünk lévő úgy átalánosan mint czikkenként tárgyalt fölirati javaslatot egészben elfogadni? (Elfogadjuk!). Deák Ferencz: Erre mint kérdésre, ily értelemben szavazni fölösleges; mert ha az a kérdés, hogy elfogadjuk-e mi, kik a föliratot így elfogadni nem akartuk, bizonyára nem fogadnók el. De a többség már határozott, most tehát nem lehet más a kérdés, mint az, hogy vájjon úgy van-e a szerkezet készítve, mint a ház határozta? Erre kénytelenek vagyunk mondani, hogy biz az úgy van; nem úgy mint mi szerettük volna, hanem úgy van szerkesztve, mint a ház határozta. (Helyes!) Elnök: (Halljuk!) 1848-ban hasonló alkalommal a kérdés így volt kitűzve, mint épen nekem volt szerencsém kitűzni; úgy látom azonban, hogy a tisztelt ház különben is a kérdésre igenlőleg felelt, s a szerkezetet az eddigi tárgyalások folytában, úgy mint most van, egészben is elfogadja: e szerint tehát határozatul kimondhatom, miszerint a t. ház azt magáéiba teszi, (Helyes!) Ki fog már most ezen felírási javaslat nyomatni, s a ház tagjai közt osztatni. Kubinyi Ferencz: Most tehát az következik, hogy e fölirat a felső háznak küldessék által (Zaj). Ivánka Imre: (Halljuk!) A kinyomatásra nézve csak azon észrevételem van, hogy a correcturára több figyelmet kellene fordítani. Elnök: A ház nyomtatványainak hibátlanságárai kellő felügyelés a ház szabályai szerint a jegyzői kart illetvén: ezennel a jegyző urakat arra fölkérem. Tanárky Gedeon jegyző: Bocsánatot kérek, hogy ezen nyomtatvány hibásan volt nyomtatva, az nem a mi hibánk. Elnök úr ezen felirati javaslat correcturáját Hajnik Károly úrra méltóztatott bizni, (Zaj). Elnök: Méltóztassék az iránt nyilatkozni, hogy a fölírat a főrendi táblával közöltessék-e? (Felkiáltások: Igen! közölni kell!) Határozatul kimondom tehát, hogy a felirat a főrendi táblával közöltetni fog, a hova is Keglevich Béla jegyző úr által fog az szokott módon átvitetni. (Helyes!). Képv. ház napi. II. k. **9