Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-44
148 XLIV. ülés 1861. június 14-kén. kább csak válaszul adatott. A mi pedig a kimenési kérdést illeti: ugy emlékszem rá, hogy a kérdés akkint tétetett „hogy azok, kik szavazni nem akarnak, ne menjenek-e ki?" (Zaj!) Ürményi József: Az t. ház tökéletesen ugy történt, a mint most a jegyzőkönyvben van, ez áll. Azonban megvallom jövendő eseteknél ezt nem kívánom utasitásul venni, sőt magam részéről el nem fogadom ; mert más mód is van a kimenés helyett azt kitudni,, vájjon hányan vannak s kik azok és vannak-e olyanok, kik nem akarnak voksolni. Mert miután a második próba: ujabb fölkelés, azok a kik az első szavazásnál ülve maradtak nemmel szavaztak, mert nem akartak szavazni, a második próbánál ezek mint az indítványt nem pártolók felkelvén, e kétszeri felállásból tökéletesen ki lehet a többséget venni. (Zaj.) Ennél fogva én ezen módot ugyan lehetőnek s nem tiltottnak tartom, de szabálynak jövőre nem fogadnám el, s azt hiszem a t. ház sem fogadja el, mert ebből az következnék, hogy minden felállás és ülvemaradás általi szavazás alkalmával valamennyien ki mennének, a kik nem akarnak szavazni. Elnök: Meg vagyok győződve, hogy azon a módon, mint az előttem szóló t. képviselő ur előadta, felállással és ülvemaradással szavazni nem lehet. Egyébiránt ha kellene e tárgyhoz szólani, volna nekem is előadásom, mit előterjesztenék; azt hiszem azonban, hogy ennek ezúttal helye nincsen s felkérem a t. házat vegyük ezen discussiot befejezettnek (Helyes!) s a jegyzőkönyvet állapítsuk meg a szerint a mint történt; jövendőre nézve pedig ez utasitásul ugy sem fog szolgálni, valamint én sem akartam senkinek utasítást adni. Deák Ferencz: Cak azt akarom megjegyezni, hogy a jegyzőkönyvnek mostani fogalmazásával teljesen ki vagyok elégítve. A mi pedig azt illeti, hogy jövendőre nézve mi szolgáljon zsinórmértékül, az nem a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával eldöntendő kérdés. (Helyes!) Egyébiránt azok, kik szavazni akarnak , mindig segíthetnek a dolgon s névszerinti szavazást kívánhatnak; de mi a jelen esetben névszerinti szavazást nem kérhettünk, mert nevetséges lett volna, hogy azok kérjenek nyilvános szavazást, kik épen nem akartak szavazni. Ebből bizony zavar nem lesz soha. — Magam is ajánlanám, hogy ezt tovább ne vitassuk. (Helyes!) Elnök: Halljuk tehát mégegyszer a jegyzőkönyv e helyének teljes szerkezetét. (Halljuk!)] Tanárky végig olvassa a kiigazított jegyzőkönyvet. Ennek hitelesítése után: Elnök: A t. ház jóváhagyásával a felírási javaslat kezdettől fogva végig fel fog most olvastatni s ekkor leginkább kifognak tűnni azon változtatások, melyek az alapindítványon tétettek; vagy ha jobbnak látszik talán csak azon szakaszok olvastatnának fel, melyekben változások történtek. Bónis Sámuel: Véleményem szerint a szokás mindenkor az volt, hogy a fölirási javaslat olvastatott s a hol módosítás történt, ott a módosítvány is felolvastatott, ebből tetszett ki az, mennyiben áll öszszefüggésben a módosítvány a régi indítványnyal. Elnök: Azon szakaszok, melyeken változás nem tétetett, talán olvasatlanul is maradhatnak. Ballagi Mór: Azt hiszem a felírási javaslat azon részeinek beillesztése, miken a változás tétetett, csak azáltal fog kellőkép kitűnni, ha az egész felírási javaslat fel fog olvastatni; ez oknál fogva én azt indítványozom , hogy a változtatott részekkel az egész felírási javaslat olvastassák fel. (Helyes!) Elnök.- E szerint jegyző ur az indítványt egészen fel fogja olvasni. Keglevich Béla jegyző felolvassa a felírási javaslatot. Várady Gábor: Az utolsó, a trónlemondásról szóló czikknek, mely így kezdődik: „A mi továbbá" s a t. utolsó sorára nézve a szerkesztő bizottmány ajánlja, hogy hagyassék ki. Nekem ezen sor kihagyása ellen semmi észrevételem sincs. Deák Ferencz: Midőn valamely kérdés vitatásnak tárgya, meg fogok mindig kisérteni minden módot, hogy míg a többség határozatát ki nem mondta, az én nézetem fogadtassék el. De a mint a többség egyszer határozott, s a többség határozata a ház végzése lett: azon pillanattól fogva a többség határozata már nem a többségé, hanem a házé, s ezt fenntartani a ház minden tagjának kötelessége.. (Helyeslés.) Ezelőtt harmadnapja ugyan e helyen volt szerencsém azon észrevételt tenni a felirat egyik pontjának kihagyására nézve, hogy az lényeges része a dolognak, annak kihagyása tehát magát a határozatot forgatja fel. Most harmadnap múlva, nem fogadhatok el oly indítványt, a mely az ujabb határozatnak hasonlókép lényeges részét hagyja ki. (Helyeslés). Azon módosítvány, melyet Várady Gábor képviselő úr beadott, szóról szóra így volt szerkesztve, szóról szóra így volt felolvasva. E felett határozott a ház. Én ellene nyilatkoztam; de a többség elfogadta. Ha Várady Gábor képviselő úr akkor vette volna vissza módosítványának utolsó részét, midőn szavazás alá még nem került: ez tökéletesen jogában állott volna; de most az elfogadott módosítvány többé nem Várady Gáboré, hanem a házé. Ki a házat compromittálni nem akarja az által, hogy mit határozatkép ma kimondott, azt holnap lényegében megváltoztassa, —mi a háznak tekintélyét az ország előtt valóban alá ásná, — az ezen ujabb változtatást nem kívánhatja. Itt nem stylusról, nem ismétlésről van szó, hanem a kérdés lényegéről; mert az ultima differentia leginkább itt van kifejezve, s ez az, mi a szerkezet ellen felhozatott, hogy t. i. mi a trónváltozásra nézve már előlegesen nyilatkozunk, s a trónváltozás jogosságát előre elismerjük. —Ezen argumentumot hozták fel leginkább ellenünk, s ezen argumentum ellentéte van épen kifejezve a már határozatilag elfogadott módosítványban.