Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-43
144 XLIII. ülés 1861. június 12-kén. tudhassuk, vagyunk-e azon állapotban, hogy a tanácskozást folytathassuk. Es ez történt a ház szabályainak egyenes rendelése szerint. (Fölkiáltisok: Folytassuk!) Ráday Gedeon gróf: (Zaj) Bocsánatot kérek jogommal én is élni akarok, melylyel nem igen sokszor szoktam a ház türelmét fárasztani. Abstrahálva mindentől, azt még sem tagadhatom, hogy a mi történt, váratlan eset volt, de különben is már nem egyszer történt hogy %2-öre az ülés eloszlott, azért nincs ok, hogy az ülést % kettőn tál folytassuk. (Folytassuk!) Vajay Károly: Miután ez eset közbejött, tanácskozni kell, kivált most, midőn divatba kezd jönni , hogy a kisebbség elmegy , és nem szavaz. (Tovább! Tovább!) Besze János : Csak annyit mondok, és arra kérem a képviselő házat, ha valaha, most kell folytatnunk a tanácskozást. (Zaj.) Olvastatik a 44-ik szakasz (Felkiáltások: Maradjon! Zaj) Elnök: Vagy tanácskozzunk, vagy hagyjuk félbe a tanácskozást. Terényi Lajos: Ezen pont utolsó része ellentétben van a tegnap tett módosítással, hol az van, hogy az absomt rendszer megszüntetett, kívánnám tehát közbeszúrni „ha" szócskát (Maradjon!) Elnök: Tehát ezen pont változatlanul megmarad. Olvastatik a 45, — 46 és 47-ik szakasz. Ivánka Imre: A tegnapi módosítás szerint itt is változtatni kell a szerkezetet. (Fölkiáltások: Maradjon!) Elnök: Magam sem tudom megérteni a szólókat; ha tanácskozni akarunk, csöndességet kérek. Olvastatik a 48-ik szakasz: Halász Boldizsár: Ugy vélem, hogy az utolsó pontban, az egyezkedés szó mint fölösleges kimaradhatna (Zúgás és zaj. Maradjon !) Elnök: Az utolsó pillanatban is kijelentem, hogy inkább föloszlatom az ülést, mintsem hogy folytonos „maradjon" fölkiáltásokkal a szólók előadásaikban gátoltassanak, s igy hogy a tanácskozásnak csak színe legyen meg, de lényege hiányozzék. Halász Boldizsár: Ugy vélem, hogy elég lenne azzal fejezni be a szerkezetet „miknek teljesítése nélkül a tanácskozás lehetetlen" és az „egyezkedés" szó kimaradjon. Egyébiránt még az aláírásra van észrevételem. (Fölkiáltások: Az következni fog !) t Csiky Sándor: Nekem is arra nézve van észrevételem, hogy az egész föliratnak minden kitételeiben óvakodnunk kell, hogy az „egyezkedés" kitétellel ne éljünk, mert egyezkedni nem szándékunk, hanem a kibékülés óhajtásunk; azért az „egyezkedés" helyett „kibékülést* tennék. Demjén István: Az egyezkedésre nézve azon észrevételt vagyok bátor tenni az előttem szóló képviselő társamnak előadására vonatkozólag, hogy a fdliratban az egyezkedés szót már át bocsátottuk, nevezetesen a 36-ik pontban, hol az áll, — „mindaddig tehát mig azok, kik törvény szerint az országgyűlésre meghívandók, meghiva nem lesznek, mi az országgyűlést kiegészítettnek nem tekinthetjük és törvények alkotásába és koronázási egyezkedésekbe nem bocsátkozhatunk." En részemről az egyezkedést máskép mint a koronázásra vonatkozólag nem érthetem és ezen értelemben azon kifejezést megtartani kívánom. Benitzky Lajos; Azt hiszem a koronázási egyezkedés egészen más érteimii, mint az itt kitett egyezkedés; mert valahányszor koronázás törlént a hazában, mind annyiszor a fölavatási diploma az országgyűlés előtt egyezkedés tárgya volt. Jelenleg itt a végén az egyezkedés szó fölcserélhető volna akkép, ha azt mondanók: „miknek teljesítése nélkül tanácskozás és törvényhozásba nem bocsátkozunk." Rónay János : En az egyezkedési szót helyén látom, mert tessék az egész szövegre vissza menni, hol az mondatik, hogy mind azon föltételek még teljesítve nincsenek, melyek a. föliratban el voltak mondva, addig sem törvényhozásba, sem pedig az azt megelőző koronázási egyezkedésbe nem bocsátkozhatunk. Ivánka Imre: Azon egyezkedés világosan a koronázásra vonatkozik, itt tehát helyén van az „egyezkedés" szó. (Zaj.) Okolicsányi Antal: Talán megnyugtatására azoknak, kik az egyezkedési szóban fönnakadnak, tennénk ki világosan „koronázási egyezkedésbe" (Maradjon!) nem bocsátkozhatunk. Sóhalmi Soma: Ezen szó már előjő nemcsak ott, hol idéztetett, hanem másutt, hol az mondatik „még a felfüggesztett törvények vissza nem állíttatnak, semmi egyezkedésbe nem bocsátkozhatunk." — (Szavazzunk!) Elnök: Méltóztassanak tehát a kérdésre szavazni. Németh Albert: En bátorkodom ajánlani egy szót, mely az egyezkedést pótolni fogja a nélkül, hogy az egyezkedési kitétel által következetlenségbe esnénk és ez volna: „Minden még fönnlévö jogtalan következményeinek megszüntetése oly előleges föltételek, miknek teljesítése nélkül az egybehívott országgyűlés rendeltetésének meg nem felelhet." (Az nem jó! Szavazzunk!) Elnök: A kérdés eldöntésének nincs más módja mint a szavazás. A kérdés tehát az: hogy ezen szóra nézve „egyezkedés" kivánja-e a ház ezen pont szerkezetét elfogadni vagy nem? A kik elfogadni kívánják és a szerkezet megtartása mellett nyilatkoznak, álljanak föl! (A nagy többség feláll.) A többség a szerkezetet elfogadja.
