Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-41

100 XLI. ülés 1861. június 10-kén. S ezen szavak: „1723-ban az uralkodó házzal kötött" — kihagyassanak. (Zaj; Halljuk!) Csöndet kérek! (Helyre! Halljuk!) Más formulázott módosítvány, Vályi képviselőtársunkét kivéve, hozzám beadva nincs, s másra most e helyen figyelemmel nem is lehetünk. A kérdés tehát az, hogy a 10-dik szakasz szerkezetét méltóztatik-e a tisztelt háznak ezen módosítvány ellenében elfogadni vagy sem ? Ha eziránt szavazás kívántatik, a kérdést ekkép fogom előterjeszteni: Károlyi Ede gróf: (közbe szólva) A szavazás kimondása előtt néhány szóval szeretném fólvilágositani a 10-dik szakaszt. Azt hiszem ugyanis, hogy ha kimondanók, miszerint megkérjük e fölírat szerkesztőjét , lenne oly szíves ezen eszmét ruhába Ölteni és szavakkal kifejezni, megelégedhetünk mindnyájan. (Szavazzunk!) Elnök: A kérdés e szerint szavazás által levén eldöntendő, kérdésül föltétetik, hogy a 10-dik szakasz szerkezete maradjon — e vagy nem ? Azok tehát, kik a szerkezetet egész kiterjedésében megtartani kívánják, méltóztassanak fölállani. (Flöállanak). (A Mállás után:) Kérném, hogy most azon képviselő urak méltóztatnának fölállani, kik a szerkezetet módosítani kívánják. (A fölállottak száma az előbbinél kisebb). (A fölállás után.) A többség e szerint a szerkezetet változatlanul fönntartja. -— Olvastatik a fólirati javaslatnak 28-ik és 29-ik szakasza, melyekre észrevétel nem volt. Olvastatik a 30-ik szakasz, mely igy szól: „A sanctio pragmatica, a királyi hitlevelek s fejedelmi eskük határozottan kimondják, hogy az ország integritása mindenkor sértetlenül fönntartandó. De az integritás nem csupán abból áll, hogy az ország területéből semmi el ne szakittassék, hanem az a politikai integritást is magában foglalja. Midőn tehát a végrehajtó hatalom lehetlenné teszi, hogy az országnak valamely része, vagy a magyar koronához tartozó valamely ország alkotmányszerüleg résztvehessen az ország legfontosabb politikai működésében, s együtt gyakorolhassa a törvényhozás jogát, az ország politikai integritása meg van sértve." Tisza Lajos: Bocsánatot kérek, hogy kénytelen vagyok másodszor közvetlenül fölszólalni. Ezen pontra nézve rövid megjegyzésem van. Ott t. i. hol az integritás megsértéséről van szó, igen helyesen van a politikai és territoriális integritás megkülönböztetve egymástól. Az utolsó pont végén az mondatik: „midőn tehát a végrehajtó hatalom lehetlenné teszi, hogy az országnak valamely része, vagy a magyar koronához tartozó valamely ország alkotmányszerüleg részt vehessen az ország legfontosabb politikai működésében, és együtt gyakorolhassa a törvényhozás jogát; az ország politikai integritása meg van sértve." Nem egyedül az én, hanem többek scrupulusát is vagyok e tekintetben bátor kifejezni, hogy t. i. ezen egyszerű kitétel itt nem fejezi-e ki némileg azt, mintha jelenleg a kormány által az országnak csakis politikai integritása, lenne megsértve. En tehát az utolsó szavak: „együtt gyakorolhassa a törvényhozás jogát, az ország politikai integritása" — után, e szócskát: „is" szeretném hozzátétetni. (Maradjon! Helyes! Elfogadjuk!). Ürményi József: Ha ezen szakaszban érintve volna a nempolitikai integritás is, ugy ezen szócskának „is" itt igen jó helye lenne. De miután az itt nem fordul elő, hanem már előbb érintetik: nem gondolnám czélszerünek e szócskát „is" hozzátétetni. Madarász József: Előttem szólott képviselőtársam azt monda: ha ezen pontban az ország integritása másképen is volna kifejezve: az „is" igen helyén állana. A pont eleje igy szól: „A sanctio pragmatica, a királyi hitlevelek s fejedelmi eskük határozottan kimondják, hogy az ország integritása mindenkor sértetlenül fenntartandó. Ezen integritás nem csupán abból áll, hogy az ország területéből semmi el ne szakittassék, hanem ez a politikai integritást is magában foglalja. Tehát nemcsak a politikai, hanem egyúttal az ország területi épségéről is levén e szakaszban szó az elején és közepén; tisztelt képviselőtársunk előadása szerint is, az utolján e szócska „is" igenis helyén volna. (Szavazzunk!) Elnök: A módosítás, mely ezen czikkre javaltatik abból áll, hogy a 30-ik szakasz utolsó sorai ekkép változtassanak meg: „s együtt gyakorolhassa a törvényhozás jogát, az ország politikai integritása is meg van sértve." Szavazásra kerülvén a sor, a szabályok értelmében a kérdés az alapszerkezetre teendő elsőbben föl. A javaslóit módosítványt méltóztatnak ismerni. Kérdem tehát, vájjon a ház ezen 30-dik szakasznak szerkezetét ugy a mint van, változatlanul kivánja-e megtartani vagy nem? (Helyes!) A kérdés iránt észrevétel nem levén, fólszólitom azon képviselő urakat, kik a szerkezetet változatlanul kívánják megtartani, álljanak fóh (Fölállanak.) Minden kétségnek elhárítására kénytelen vagyok kérni, hogy most azon képviselő urak méltóztassanak fölállani, kik változtatni kívánják ezen szerkezetet. (Fölállanak.) Sajnálom, hogy tartóztatni kell ezen magában kisebbszerü kérdéssel a további tanácskozásunk menetét, de közös megnyugtatásra szükségesnek látom, hogy a többség határozottan constatiroztassék. Ennélfogva a jegyző urakat fogom megkérni, hogy számítsák össze a ház szabályai szerint a szavazatokat. (Helyes! Zaj. Halljuk!) A kérdést még egyszer föl fogom tenni, s kérni fogom azon képviselő urakat, kik a szerkezetet pártolják, hogy álljanak föl, s maradjanak állva tovább , minthogy a jegyző urak a fönnállókat megfogják számítani. (Zaj; Halljuk!) A kérdés ez: megmarad-e ezen szakasznak szerkezete változatlanul vagy nem? Kik a szer-