Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-41
XLL ülés 1861. június 10-kén. 97 ra, hogy miután számosabb kérvény érkezett be, és igy a kérvényi bizottmánynak néhány ülésre elég tanácskozási tárgya leend: fölkérem annak tagjait, méltóztassanak minél előbb összejöni, hogy ezen bizottmány megalakulhasson. (Helyes!) Czélszeríínek vélném, miután a bizottmánynak még elnöke nincsen, méltóztatnának a bizottmányi tagok talán holnap délután 5 órakor itt a harmadik osztályban összejöni és megalakulni. (Helyeslés.) Bónis Sámuel: Talán jó lenne, ha a tanácskozás hamarítása végett Deák Ferencz képviselő ur venné által a kérvénybizottmányhoz tartozó irományokat. (Helyes!) Elnök: Tehát ezen iratok Deák Ferencz urnák fognak általadatni. (Helyes!) Átmegyünk már most a napirenden levő részletes tárgyalásnak további folytatására. Eljöttünk szombaton a fölirási javaslatnak 16-ik szakaszáig; következik a 17-ik, melyet Jura jegyző ur fog fölolvasni. Olvastatnak a fölirási javaslatnak 17, 18, 19 és 20-ik szakaszai, melyek a 20. szakasz kivételével észrevétel nélkül helybenhagyátnak. A 20-dik szakasz fölolvasása után. Elnök: Épen most értesülök arról, hogy beteg képviselőtársunk Deák Ferencz urnák azon módosítványa, melyet bejelentett, hogy beadni fog, ezen czikkre vonatkozik és báró Eötvös József képviselő ur által, ki még nincsen itt, a mai ülésben elő fog adatni; addig tehát ezen 20-ik czikk tárgyalása függőben marad, s átmegyünk a következőre. (Helyes!) A 21, 22, és 23-ik szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvastatik a 24-ik szakasz, mely igy szól: „Jelenleg az ausztriai örökös tartományok, tagjai a német szövetségnek. A szövetség iránt kötelezettségeik vannak, melyek terhekkel járnak; a szövetség határozatai kötelező erővel birnak minden a szövetséghez tartozó országokban. Magyarország ellenben, nem tagja a német szövetségnek. A német érdekek, miket az osztrák tartományok védni s előmozdítani kötelesek , reánk nézve idegen érdekek. A szövetséges hatalom, mely az osztrák tartományokban némely tárgyakra nézve parancsoló hatalom, előttünk teljesen idegen. Németországnak lehet háborúja saját érdekében, határai megtámadtathatnak, és azon háborúban Ausztria köteles résztvenni, köteles védni a megtámadott határokat. De az ő háborújok nem a mi háborúnk, az ő érdekeik nem a mi érdekeink, ők a mi harczainkban nem állanak mellettünk, nem fogják védni megtámadott határainkat, mert mi nem vagyunk a szövetség tagjai. Ily különböző politikai helyzetű országok közt lehet-e szorosabb kapcsolat, mint personalunio ? Azon birodalmi tanácsban, melynek túlnyomó többsége a német szövetségnek épen a szövetség értelmében le van kötelezve, mi biztosítana minket, hogy akkor, midőn a mi érdekeink és a német szövetség érdekei nem ugyanazok, jogaink méltányoltatni s érdekeink kiméltetni fognak ? A szorosabb kapcsolat alárendelne minket az osztrák többségnek, sőt alárendelne a reánk nézve teljesen idegen német szövetség politikájának is, melytől mi viszonzásul semmit nem követelhetnénk." Bobory Károly: Ezen szakaszra nézve azon észrevételem van, hogy valamint Magyarország nem tagja a német szövetségnek, ugy vannak több tartományai az ausztriai birodalomnak, melyek szintén nem tagjai a német szövetségnek, nevezetesen: Galliczia és Velencze. Itt e szakaszban ezen kérdés tétetik: „Ily különböző politikai helyzetű országok közt lehet-e szorosabb kapcsolat, mint personal-unio? £< (Zaj; Halljuk!) És látjuk, hogy lehet; a mint csakugyan Galliczia és Velencze nem tagjai a német szövetségnek és valósággal real-unioban vannak Ausztriával; azért azt tartom, hogy ezen szakasz kimaradhatna. (Fölkiáltások: Maradjon a szerkezet!) Beniczky Lajos: Ezen észrevétel egészen nem áll, mert itt az osztrák örökös tartományokról van szó; Velencze és Graliczia pedig nem tartoznak azon sorba, hová Steyerország, Tirol és a többi. (Helyes!) Elnök: Ugy látom, hogy a ház a 24-ik szakaszt elfogadja. (Helyes!) Olvastatnak a 25-ik és 26-ik szakaszok, melyek észrevétel nélkül helybenhagyatnak. Olvastatik a 27-ik szakasz, mely igy szól: „Szükségesnek látjuk tehát ünnepélyesen kijelenteni, hogy mi az országnak állami alapszerződés által, királyi hitlevelek s koronázási eskük által biztosított alkotmányos önállását s törvényes függetlenségét semmi tekinteteknek, semmi érdekeknek föl nem áldozhatjuk, s ragaszkodunk ahhoz, mint nemzeti létünk alapföltételéhez. Ugyanazért meg nem egyezhetünk abban, hogy a közadónak s katonaállításnak kérdései a magyar országgyűléstől bármi részben elvonassanak. A törvényhozási jogot, valamint mi nem kívánjuk más országokra nézve semmi részben gyakorolni, ugy Magyarországra nézve azt a magyar királyon kivül senkivel mással meg nem oszthatjuk; Magyarország kormányzatát s közigazgatását a magyar királyon kivül senkitől mástól függővé nem tehetjük s azt más országok kormányzatával nem egyesíthetjük; nem akarunk tehát sem a birodalmi tanácsban, sem valamely birodalmi népképviseletben résztvenni, s annak rendelkező hatalmát Magyarország ügyei fölött el nem ismerjük, s az Örökös tartományok alkotmányos népeivel csak ugy, mint önálló szabad nemzet más önálló szabad nemzettel , függetlenségünk teljes megóvása mellett, vagyunk hajlandók esetenként érintkezni." Elnök: Ezen szakasz második sorában nyomtatási hiba történt, a mennyiben két szó kihagyatott. Az alapindítvány eredetije nálam levén, föl fogom olvasni a czikk kezdetét: „Szükségesnek látjuk tehát ünnepélyesen kijelenteni, hogy mi az országnak állami alapszerződés által" — ide beírandó e két szó: „törvények által* s azután következik: „királyi hitlevelek stb. K Sépv. ház napi. II. k. 25