Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-14

76 XIV. ülés 1861. april 30-kán. Dobránszky pártja által, részint pedig az állítólag önmaga által tett izgatásokra nézve hozatnak föl: azokkal tisztában nem vagyunk ; — annálfogva én azoknak kiderítésére vizsgálatot óhajtok. Szentiványi Adolf: Én az osztály véleményét nem pártolhatom, nem azért mintha hinném, hogy a választás rendén ment volna végbe; hanem azért, mert ha visszaemlékszem azon elvekre, melyeket a tisztelt ház az igazolási kérdések körül kezdetben fölállított, s ha ezeket a jelen esetre alkalmazom, — azok megdöntik az osztály véleményét. A kérelmezők bárom pontba foglalják össze vádjaikat; az első pontban azt mondják, hogy Dobránszky úr bejött 1848-ban az oroszokkal, és azok mellett mint biztos működött; ez valósággal nagy vád, hanem nem szabad felednünk, hogy vannak még mások is, kik ugyanazt tették, és ma nagy állású emberek, kik a megyék szervezésére hathatós befolyással birtak, és a megyék ennek ellene nem mondottak ; úgy látszik tehát, hogy a nemzet az ily cselekvényeket mintegy amiiestiálta, A másik vád az, hogy a választás előtt mintegy korteskedve a népet azzal ámította volna, hogy az ö főnöke az orosz czár. Ez bűntény, de ez is csak akkor szolgálhatna alapul a ház Ítéletének, ha az rendes nyomozás utján világosságra lenne hozva ; mert józan jogi fogalmak szerint addig bűntény nem is létezhetik, míg az constatirozva nincs. A harmadik vád az, hogy szavazat-képtelenek is szavaztak. Ez oly ok, mely miatt a választás megsemmisítendő volna, azonban volt már esetünk, hol 200 szavazat-képességgel nem biró egyén szavazott, és a ház a választást mégis igazolta, azt mondván, hogy az ily jogtalan szavazatok levonása után is többsége volt az illető képviselőnek. — Ez oknál fogva pártolom a vizsgálat elrendelését. Latinovits Vincze : Én mindenesetre elállók, ha mások is ellálanak, s ha szavazatra kerül a dolog, nem szólok. (Tovább tovább!) Én a választás érdemébe nem akarok bocsátkozni azért, mert rég eltértünk attól. Voltak esetek, midőn követek oly eseményekért igazoltattak, melyek Dobránszky ellen előadattak. Ha arról van kérdés, hogy compromissio-e 1861-ben egy padon ülni oly követtel, mint Dobránszky Adolf úr : akkor én is azt mondanám, hogy compromissio ; de mivel valósággal tudni akarom, hogy oly ügyben tolta-e föl magát az illető, melyben mint hazafi Magyarországban nem állhat meg, arra nézve vizsgálatot kívánok, épen ugy, mint Kazinczy Gábor képviselő úr monda, hogy ellene az 1723-dik XV. törvényczikk alkalmaztassák. Mi Ragályi Miksa követtársam nyilatkozatát illeti, melyben azt mondja, hogy ö a választást mindenesetre megsemmisíttetni óhajtja, de a mellett vizsgálatot is kivan elrendelni; — engedjen meg t. képviselő úr, nem tudom megfogni, hogy mikép lehet akkor, midőn mint birák valamely képviselő megválasztatását megsemmisítendőnek nyilvánítjuk, ugyanaz ellen egyúttal vizsgálatot is rendelnünk ? Mi nem vagyunk vizsgáló testület, hanem vagyunk igazoló testület, tehát ahhoz járulok, hogy vizsgálat rendeltessék, de más semmi. Bernáth Zsigmond : Szerencsés levén azon osztályban szintén bennfoglaltatni, melynek véleményét a tisztelt előadó úr előterjesztette, — egyszerűn nyilvánítom, hogy egyéni véleményem is bekebelesftve van azon véleménybe, mely itt előadva volt, s tetszésétől függ a t. háznak azt helyeselni, módosítani vagy változtatni. Azt hiszem azonban, hogy ezen bizottmánynak nem volt joga máskép Ítélni, mint csak a törvények szerint. Ugyan kérdem, mit mondana a t. ház bármely tagja, ha mi nem úgy ítéltünk volna, hogy quid juris, hanem quid consilii ? Ép olyan nyilatkozatok történtek volna, és a vélemény épen ugy megváltoztattatott volna, mint most megváltoztatik. Én nem szóltam volna, mert hisz vagy szavazással kell végezni, vagy pedig megerősíttetik az osztály véleménye, melynek valamint én magamat alárendelem, ugy alá fogja rendelni akkor magát mindenki; de ép azért szólalok föl, mert azt hiszem, hogy köteles más is véleményét a háznak alárendelni, és azt hiszem, hogy egy tagja sincs a háznak, ki az eddig lefolyt igazolásokat plánum tabulare, vagy decisio curiálisnak venné ; s igy midőn mi Dobránszky úrról Ítélünk, nem foghatom föl, miként lehet ezt Benczxír adataival összehasonlítani ; akkor a ház t. elnöke a többség szerint kimondá az Ítéletet; — és azt hiszem, hogy sárosmegyei képviselő Bánó urnák sincs joga appellálni, se roszalni az ítéletet ; — Benczúr ügye el volt ítélve a ház többsége szerint ; most a háznak joga van ítélni Dobránszky fölött a többség szerint, és igy kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ha valaki az itt kimondott ítélettel meg nem elégszik, sajnáljuk, de arról nem tehetünk. Patay István : (Zaj.) Rövid leszek! Csak azon mondatra akarok észrevételt tenni, hogy veszedelmes volna valakinek politikai hitéről szólani. Én nem is akarok Dobránszky úr politikájáról discurálni, hanem csak múltjáról beszélek. Tudjuk, hogy mit csinált Galicziában, tudjuk hogy a muszkákat nyakunkra hozta. (Zaj.) látjuk a választás alkalmávali tendentiáját is, hogy t. i. a rutheneket a magyarok ellen föllazítani akarta, azért én sem igen akarok véle egy széken ülni ; de magát a választást tekintve, miután abban törvényellenes tények fordulnak elő, azt megsemmisíttetni kivánom. Ragályi Miksa : (Zaj, szavazzunk!) Elnök: A t. képviselő ur személyes kérdésre akar válaszolni, tehát a szabályok értelmében szólani joga van. Ragályi Miksa : Csak egy pár szóval kívánok Latinovics Vincze képviselő úr megjegyzésére válaszolni, mivel távol levén egymástól, talán nem ér

f ette mit mondottam, s miután itt gyorsírók vannak, kik a beszédeket följegyzik, — nehogy olyat gondoljanak e helyen kivül rólam, mit nem szeretnék, kénytelen vagyok ismét fölszólalni. Én nem azt mondtam, hogy semmisítsük meg a választást, és küldjünk ki vizsgálatot, hanem azt mondottam : hogy ha egyelőre nem szólhatunk a választás törvényes vagy törvénytelen voltáról, annak következtében csak arról határozhatunk, hogy a választás megsemmisíttessék-e, vizsga-